Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

3 Az országgyűlés 46. ülése 1948. Párt, a Magyar Radikális' Párt és a Keresztény Női Tábor jelentettek be szónokokat, mégpedig- Köböl József, Kiss Gergely, Szrardi István, Eadó Gyula, Horváth István. Nagy László, Halász Aladár és Kisházi Mihály országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi. Földes Mihály előadó urat illeti a szó. FÖLDES MIHÁLY (kp) előadó: T. Országgyűlés! Van szerencsém elfogadásra ajánlani a belügyminisztérium 1947/48. évi költségvetését. Közigazgatási ós pénzügvi bizottságunk az előtérjesatett anyagot általánostságban is, részleteiben is elfogadta már, mégpedig — néhány ellenzéki észrevételtől eltekintve — a legnagyobb fokú helyesléssel. Ami a belügyminisztérium költségvetésének soinmázatát illeti* a követlkező számokat idéizhetem. A rendes és rendkívüli kiadások együttesen az 1. címben 13,695.000, & 2. címben 82,430.000, a 3. címben 19,572.000, a 4. címben pedig 334,748.000 forintot, összesen tehát, 450,445.000 forintot tesznek ki. A VI. fejezet 6. címében nyugellá; tások céljára előirányzott összeg * további 72,696.000 forint, a. belügyminisztérium 1947/ 1948. évi költségvetésének kiadási oldala tehát végeredményben 523,141.000 forintos keretben mozog, ,az 1946/47. évi 246,518.100 forintos kerettel .szemben. Következésképpen a folyó és az elmúlt költségvetési esztendők előirányzatai között a különbség a folyó esztendő javára összesen 276,622.900 ,forint. Eazel szemben a bevételi oldalon a következő összegek szerepelnek plőirányzatként. Az 1. címben 1,874.800, a 2. címben 2,094.200, a 3címbén 19,110.000, a 4. címben pedig 12,480.000, tehát összesen 25,559.000 forint. így az elmúlt költségvetési évhez képest a folyó költségvetési évben a bevételi előirányzatok az 1—4. címekben összesen 6,701.000 forintról 28,858.000 forintra emelkedtek. E költségvetés bizottsági vitája során akadtak olyan ellenzéki képviselők, akik az elmúlt és a folyó költségvetési esztendő adatainak összehasonlítása révén iparkodtak bizonyos ikövetkeztetéseket levonni, mégpedig általánosító jelleggel. Nézetem szerint .az imént felsorolt számok nem alkalmasak lényeges összehasonlításokra, mert a számok jellegüket tekintve külön~ nemüek. nlíg ugyanis az 1946/47-es költségvetés már eleve deficites volt és/ az ielőiríány<^ zatok tekintetében ©léggé bizonytalannak keh lett lennie, addig a folyó költségvetés már mind a kiadásokat, mind pedig a bevételeket i'íetően teljes biztonsággal számolhat a rsalitásokkal. Elfogulatlan és gondos vizsgálattal bárki megállapíthatja a következőket: . r Először: a belügyminisztérium költségvetésében szereplő előirányzatok elengedhetetlenül szükségesek. Másodszor: valamennyi előirányzat arányban áll a szükségletek minimumával es a stabilizáció általános követelményeivel. Harmadszor: az egymást követő két költségvetési esztendő adatai csalóka következtetésekre adhatnak alkalmat, mert míg az idén stabil, addig az elmúlt esztendőben csak bizonyos tekintetben fiktív költségvetést lehetett még készíteni. Mi sem bizonyítja jobban e tétel igazságát, mint az 1946/47-es év póthitelei. Negyedszer: így tehát éppen azért, mert a deficites költségvetés elkerülhetetlenül évi február hó 16-án, hétfőn. 4 nagyfokú bizonytalanságot idézett elő, csak a 3. címnél közel 100 niimót lett ki az 1946/47. evi pocni-eieJi végösszege. Ötödször: mindezeket a tapasztalatokat értékesítve az idei költségvetés niár szilárdan reális ós neim épül póthitelekm Hatodszor: mindezen kívül 1946/47-ben' a minisztérium a különböző alapokban szereplő összegeikéit is ' felhasználta. Természetesen ezek az alapok — noha közeli 70 millió forinttal rendelkeztek — a költségvetés technika járnak akkori kezelése szerint a tulajdonképpeni költségvetésben nem szerepeltek. Az idén ezeket az alapokat beolvasztották a költségvetésbe, így ezek is lényegesen "módosítják a számok optikáját. Hetedszer: 'mindezt kiegészíti az a közismert miiniszterítanácsi hatáirozat, amelynek alapján a, folyó költségvetési évben valiaimenynyi miniisztéírium 10 százalékkal emelte a kiadási előirányzatokat. Nyolcadszor, — summa sumaiiarum — ha a költség vetés eredeti alapösszegét és az ezen felül felhasznált póthilteleket, valamint az alapok millióit, tovább a az általános 10 százalékos kereteimelést tekintetbe vesszük, akkor azt látjuk, hogy a folyó évi költségvetés kiadási előirányzatai az elimult költségvetési esztendő kiadási tételeihez viszonyítva neim rendkívüli, hanem reálisan felmért szükségletek normális mértékű fedezetét szolgáltatják. Természetesen egészen más kérdés- az, hogy ki milyen mértékben helyesli a belügyi kormányzat költségvetését, de a számoknak erkölcsi alapjaik vannak és ezeket az erkölcsi alapokat messzeméinően figyeleimhe kell venni. Olyan kapitalista országokban, ahol szigorú törvényeket hoznak a munkások sztrájkjogának megsemmisítésére és ezzel egy időben a milliomosok kizsákmányoló szándék árnak biztosítására, neim takarékoskodnak a belügyi kormányzat kiadásaival. Ugyanígy járnak el ott is, ahol például a négerek miiilióit fosztják meg szavazati joguktól és ezen túlmenően üldözőibe vesznek minden olyan gazdasági vagy politikai törekvést, amely ellenkezik két-három imperialista tőkésesopoírt érdekeivel. De óriási költségeket emészt fel az olyan államok belügyi kormányzata is, amelyekben a tőkés termelés anarchiája a legmodernebb harcászati eszközökké!! felszerelt gengszter-bandákat tény észtetfék ki az élet- és vagyonbiztonság káraira. Hasonlóképpen cselekszenek azok a gyarmattartó államok is, ahol nem külön gyarmaítügyi minisztérium költségvetésében számolják el a színes népek úgynevezett igazgatására szánt milliókat. Magyarországon a, kormány a nép kormánya és ez a tény alapvétőén megváütozitatta, a belügyi kormányzat, valamint a dolgozó nép egymáshoz való viszonyát is. Nálunk a belügyi kormányzat minden intézkedése a dolgozó nemzet érdekében történik és ílgy ezt a célt szolgálják a költségvetés kiadási előirányzatai is. E tekintetben két feladatot kellett egyidőben megoldani: messzeméinően gondoskodni kellett a dolgozó milliók élet- és vagyonbiztonságáról és mess zenien ően gondoskodni kellett az e célokra igénybevehető anyagi erők takarékos felhasználásáról , Nem könnyű ezt a dilemmát megoldani: elég, ha a magyar dolgozók köztársaságát fenyegető idegen erők nagyságára gondolunk. Emlékezzünk arra a hazaáruló és népellenes bandára, amely az elmúlt esztendőben gyujto-