Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-55

739 Az országgyűlés 55. ülése 1948. formalizmus ismerete, hanem forró demokrata meggyőződés ós elszántság is szükséges hozzá Abban a meggyőződésben, hogy külpolitikánk immár a. magyar demokrácia fejlődésének és jövőjének vezénylője s jövő fejlődési fázisainak mutatója és jelzője, továbbá hogy ennek a munkának a biztosítására nincs olyan anyagi áldozat, amely ©ok volna ós olyan intézkedés, amelyet ne lehetne helyeselni, bögv nagy külügyi érdekeink védelmét célozza, a.jnagam és pártom névében nagy örömmel konstatálom, hogy a legjobb útra találtunk reál külpolitikánkban, a költségvetést üdvözlöm és elfogadom. (Helyeslés és taps a kormánypártokon.) , ! I' ELNÖK: A kereskedelem" és szövetkezetügyi minisizteir úr kíván szólni. RÓNAI SÁNDOR miniszter: T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani az 1947:NI- te. egyes rendelkezéseinek újaibb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a köz" gazdasági és közlekedésügyi,' valamint az igazságügyi bizottságokhoz való utasítását. ELNÖK: A miniszter xír által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja g előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja, a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Kívám-e még valaki a külügyi tárca költségvetéséhez által ánosságban uozzászólnii (Nem!) Ha szólni senki sem kíván,' a vitát bezárom. : A külügyminiszter úr kíván szólini. MOLNÁR ERIK miniszter: T. Országgyűlés! Midőn a külügyminisztérium költségvetésének elfogadását kérem, úgy hiszem, nyugodt öntudattal hivatkozhatom a külügyi tárca féléves munkájának eredményeire. E félév alatt aktívvá vált külpolitikánk jelentős sikereket ért el. A jugoszláv-magyar, a román-magyar, majd,végül és főleg a szovjet-magyar barátsági szerződés kiemelték Magyarországot eddigi elszigeteltségéből és szervesen beillesz.tették a haliadé népek közösségébe. Távol áll tőlem az a, szándék, hogy akár külpolitikánk aktivizálódását, akár ez aktív külpolitika eredményeit szeimélyes sikernek akarjam feltüntetni. Mindezt az objektív viszonyok fejlődése tette lehetővé. A magyar külpolitika aktivizálódásának előfeltétele volt a békeszerződés ratifikálása., amelynek jkövetlkeményeként Magyarország visszanyerte nemzeti szuverenitását. Külpolitikai sikereink tárgyi alapja pedig az ország demokratikus fejlődése, a magyar demokrácia megszilárdulása volt. Még egy esztendeje sincs annak az időnek, amikor a magyar kormányban, a magyar kormány élén összeesküvők, cinkosai i játszották . demokráciáéi]enes játékaikat. Természetes, hogy Magyarországot ebben az időben a demokratikus külföldön bizalmatlansággal, gyanakvással nézték. Természetes, hogy ebben .az időben hiányoztak a szubjektív előfeltételei annak, hogy Magyarország és a népi demokrácia útjára lépett országok között bizar . lomteljes együttműködés jöjjön létre. Csupán az az erőteljes belpolitikai fordulat, amely Magyarországon az elmúlt nyáron végbement és az ezt jóváhagyó országgyűlési válasiztáévi február hó 27-én, pénteken. 938 sok, amelyek együttes eredményeként belső rendjében Magyarország is határozottan fetLcsatlakozott a népi demokratikus országok mellé: ezek együttesen teremtették

1 meg a sikeres magyar külpolitika objektív feltételeit. Az országot övező gyanakvás és bizialmatlausá.9- széjjeloszlott és Magyarország a "Visszautasítás kockázata nélkül ajánlhatta íol testvéri jobbját a szomszédos népeknek, hogy elszigeteltségéből kilépve, a demokratikus nópek_ nagy családjának tagjává váljék. Mi a konkrét tartalma, mi a célja ennek a .demokratikus nópközösségnek! Müven kötelék fűzi egybe a demokratikus állaniokatl Összefűzi természetesen a közös belpolitikai célkitűzés: az a törekvés, hogy népeiket a gazdasági, a kulturális ós politikai haladás útján előre vigyék. De összefűzi mindenek felett az az érdek, hogy függetlenségükét ós békéjüket, haladásuknak, nemzeti fejlődésüknek ez alapfeltételeit biztosítsák. A második világháború csak a német imperializmust semmisítette meg* de az imperialista erőket a nenizeiklözi életből nem küszöbölte ki. Ma már azt is világosan" kell látnunk, hogy a német imperializmus felélesztésére is kísérletek történnek. A nemzetközi légkört újból megmérgezik az imperialista erők háborús fenyegetései ós háborús provo

: kációik ma már nemesafc elméleti lehetőségek. A kis néoéknek újbói rósem kell lenniök, hogy nemzeti függetlenségüket és békés fejlődésüket, amelyeket csaik néhány évvel ezelőtt tiport le ós tett lehetetlenné a német imperializmus, a feltámadt imperialista veszéllyel szemben megvédelmezzék. T. Országgyűlés! A kis népek okultak saját sorsukon. Nemi várják többé elszigetelten, valamiféle semlegesség oaoírpáncéljába öltözködve, hogy külön-külön, tehát gyengén, egymás után váljaniaik az imperialista hódítás áldozataivá és még ikevósbbé adják oda magukat idegen imperialista erők engedelmes eszközévé, mert jól tudják, hogy Buz imperializmus nem ismer barátot, nem ismer szövetségest, osaik áldozatot, akit gazdaságilag ki lehet zsákmáinvolní és .akit katonailag el lehet vóréztetni. A kis országok levonták saját történetük tanulságait. Felismerték, hogy ha elszigetelten erőtlenek, összefogva hatalmas erőt képviselhetnek- ^ Felismerték, hogy ha elszigetelten nem képesek _ függetlenségüket és békéjüket megvédelmezni, összefogásuk függetlenségüknek ós békéjüknek biztosítéka. S felismerték végül, hogv függetlenségüknek ós békéjüknek legfőbb biztosítéka a Szovjetunióval való együttműködésük, az együttműködés azzal a Szovjetunióval, amely a maga határai között máris valósággá tette a kis népek békéjét és szabad fejlődését _ és amely az imperializmus háborúra törő erőível szemben ,a békés építés erőit 'képviseli, de amelyneb hatalma is van arra- hogy a világbékét a béke- és szabadságszerető nénekkel együttműködésben minden imoerialíista fenyegetéssel szemben megvédelmezze. Azok -a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket a demokratikus Magvarország az elmúlt félesztendő alatt Jugoszláviával. Romániával és ! a Szovjetunióval megkötött, ezen a feüsmeré-