Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
69 Az országgyűlés 46. ülése 1948. elmondott. És zárómondata nem hagyott kétséget. Záróim© ndatában ki j elemi ette, hogy: »A mostanában nagyon sokat hangoztatott harmadik útnak vagyok a hive, mert ez vezet a demokráciához»<< A mi fülünk bizonyos kérdésekre és bizoayios szavak kiejtésére érzékenyen reagál. Mikor ma valaki a nemzetgyűlésben egy ilyen kijelentéssel él, akkor különösképpen felfigyelüinit rá. Miért! Azért, mert a mai foörülméuyelsnek megvan a magúik jellegzetes sajátosságúik. Nemrég írtuk alá és szavazta meg^ az országgyűlés a (barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket Bomániával éis Jugoszláviával. Kormányunk- képviselői most utaztak ki egy ugyanilyen szerződés aláírására a Szovjet-Unióba. A harmadik út fogalma pedig — Magyarországon el van könyvelve — jelenti a hehédíolájst, a nemzeti függetlenség feladását, az ország kiszolgáltatását a külföldi imperialista nagyhatalmi céloknafk; jelenti a harmadik út a külföldi imperialista reakciós hatalmak szolgálataiban frontot alkotni a Szovjet Unió ellen, (Ugy van! Ugy van! a kommunista^árt soraiban.) frontot .alkotni a bennünket körülvevő népi demokratikus országok elleni! És Radó képviselőtársam, — nehogy félre értés legyen — kijelenti: mindezt azért tartom ma fontosnak! elmondani, mert én a harmadik út hive vagyok, ezzel, lényegében^ elitélem és helytelenítem az ország külpolitikáját is. Én ezzel kapcsolatban csak egy kérdést szeretnék felvetni. Azt. hogy Radó képviselőtársam a saját nevében beszélt-e mint ellenzéki képviselő, vagy mint egy ellenzéki párt tagja, a párt álláspontját fejezte-e kit (Egy. hang. a kommunUtapáírf oldalán: Megtapsolták! — MÉSZÁROS Ödön (dm): A miniszter úr másként magyarázza a szavait. Ö nem így értette, ahogy a miniszter úr magyarázza! — Nagy zaj a kommunistapárt soraiban. — MATHEOVITS Ferenc (dn): Nem is; így mondotta! A naplóban kell megnézni!) Mindenesetre a kérdés felvetése után hadd fűzzek hozzá egy rövid megjegyzést, amellyel egyszer már éltem; azt, hogy a magyar nép keserű tapasztalatokat szerzett Nagy Ferencék, Sulyok és Pf eif f er működése nyomán, nemcsak azért, mert a • közrend, a köznyugalom, a magyar nép békéje és dolgos élete nem alakulhatott ki, hanem azért is, mert óriási anyagi pusztulásokkal és szenvedéssel járt, mert megakadályozta a termelés kifejlődését, reindisizeresedését, a dolgozók életszintjének a felemelését. És amikor ilyen tapasztalatok állnak a hátunk mögött, akkor nem hiszem azt, hogy a magyar .nép-mégagyszer szívesen venné, hogy a magyar országgyűlésből szervezzenek ismét hasonló mozgalmat. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapúrt oldalán. — Közbeszólások a néppárt oldaláról: Nem akarunk!) Mindenesetre mi az országgyűlést úgy fogjuk fel, mimt a magyar nép egyik legszentebb helyét ügyes-bajos dolgai megvitatására. Ugy fogjuk fel, minit a legmagasabb fórumot, ahol a. ómagyar nép ' jövőjének alakulásáról a magyar dolgozó nép érdekében döntenek, és hadd' tegyem házzá félreértések elkerülése végett — mivel úgy látom. ez. szükséges egy bizonyos jobboldal felé — a munkásság, a parasztság és a haladó dolgozó- értelmiség érdekébem. És természetesen amikor mi így fogjuk fel az országgyűlést, aífckor a magyar nép történelmi programjába beletartozák, hogy az országgyűlés ilyen is leeren, és az országgyűévi február hé 16-án, hétfőn. 70 'lésben a nép ellenségei és fasiszták helyet ne foglaljanak. (Ugy van! Ugy van! -~ Taps a kormánypártok soraiban. — Mozgás és taps a néppárt oldalán.) T. Országgyűlés! Kénytelen voltam ezekkel az észrevételekkel élmi azért, mert itt olyan magállapítások hangzottak el, amelyeket a magyar munkásság, a magyar parasztság, a dolgozó értelmiség ós a démokratifaus kormáiiy-zat csak visszautasíthat. Kérem a belügyi kormányzat költségvetésének általánosságban és részleteiben való elfogadását. '(Taps a kormánypártokon-) • ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltó:ztatnak-e a 'belügyi tárca költségvetését általánosságban ia részletes tárgyalás alapjául elfogadni! (Igen! Wem!) Akik! a költségvetést elfogadják, méltóztassanak felállani! (A kormánypárti képviselők feléUanak. —- Felkiáltások a kommunistapárt soraiból: Harmadik út! Pfeif férek utódai! Mehetnek nemsokára!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a belügyi tárca költ'ségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Követlkezik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a belügyi tárca 1. címét felolvasni. PQLÁNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa az az 1. címet.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? • POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Adorján József. „ADORJÁN JÓZSEF (kg): Igen t. Országgyűlés! Mint parasztember, a 'belügyminisztérium költségvetését a magyar falu érdekeinek szem előtt tartásával szeretném kritika alá venni és szeretném azzal kapcsolatban javaslatomat^ megtenni. El kell mondanom azt, hogy hosszú éveken keresztül hirdettük a magyar parasztoknak, hogy meg fogjuk reformálni a közigazgatásit. Erre azonban sajnos, mindezídeig nem került isor. Hiába vizsgáljuk a belügyminisztérium költségvetését, ott semmi előirányzat nincs a közigazgatás megreformálására. Mi magyar parasztemberek éreztüki leginkább az ostorcsapásokat a hátunkon, a bőrünkön. A magyar közigazgatás volt mindig az, amellyel a magyar paraszt sohasem tudott egyetérteni. Ha visszaemlékezünk a' községi vá:laszt ásókra, időre, amikor a járási főszolgabíró az ajánlási rendszer szerint három tagot jelölt meg és abból kellett a községnek bárót választani, amikor tehát a főszolgabíró döntötte el egy (község életében, ki legyen á község vezetője ós irányítója, akkor nem csodálhatjuk, hoigy a magyar nép ettől végleg megundorodott és elfordult. Éppen azért mert most a demokráciában a költségvetés keretében szeretnénk látni ezt a közigazgatási reformot, kifogás'oloam a magam és pártom nevében, hogy nincs a közigazgatási reform a költségvetés keretében feltüntetve. A közigazgatás egyszerűsítését Ígértük a magyar népneík; azt igértük, hogy a felesleges bizottságokat és adminisztrációt kikapcsoljuk, ez azonban a mai napig sem történt meg. Sze-. rettük volna kibővíteni a közigazgatási önkormányzatot, az önkormányzatnak pedig azt a részét elvenni, amely a szolgabírónak^ a vármegyének adott önkényt, hiszen a községi kép5*
