Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

657 - Az országgyűlés 52. ülése 1948. « * kel! ibieiszélnem. Ezfclk (a. példáik is azt bizonyítják, hogy szép temetést sem tudunk mindig rendezni. A magyar demokráciáinak a dolgozó osz

w tályok,' a parasiztoszitály, a munkásosztály ^és az alkotó értelmtipóg belső egységét kell megvalósítania^ és* ez a demokrácia különbözni atkar ialbban is a múlttól, hogy nemcsak szépen temetteti, haneim élfnli és alkotni ' hagyja, sőt ösztönzi íróit. Tisztelettel'kérem az Országgyű- • lést enneík a címnek elfogadására is. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK; Miután több szónok a címibJez nincs feliratkozva, a tanácskozása befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatali. Kérdem a. t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 12. címet elfogadni, (igen-) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 12. címet ' elfogadja. Következik a 13. cím..Kérem a jegyző urat, sziv.CiSked.ielk a címet felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): 13. „ A sízabad művelődés. " ELNÖK: Szólásra következik: a címhez fel* iratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Tomasovszlky András. TOMASOVSZKY ANDRÁS (pp): T. Országgyűlés! A vallás- és közdktaítiásügyi minisztérium költségvetéséinek vitája sorain, ahhoz a részhez kívánóik hozzászólani, iamely bennünket, parasztokat Heg jobban érint éis érdeked, így az elemi iskolákhoz, a dolgozók iskolájához és a szabadművelődés kérdéseihez, mert ezek érintenek bennünket legközelebbről. Igen t- Országgyűlés! A felszabadulásiig a parasztságnak semmi lehetősége nem volt az elemi iskolákon ós ,aj leventeikitézményen kívül, hogy művelődjék, azon egyszerű oknál fogva, mert a múlt kiváltságos loisztályai nyilván tudták azt, hogyha a parasztság magasabb műveltséget és 'oskolai kfepesítióst kap, akkor igénye van arra, hogy az őt megillető helyet az ország kormányzásában isi elfoglalja. De így nem nyílott lehetősége még iarra. sem, bogy legalább szakműveltségre tegyen szert. Birtokolhatott vagy jobbam mondva bitorolhatott valaki akár'száz katasztrális hold földet is ianélkül, hogy írni vagy olvasni tudott volna.: Ennek á következménye az, bogy Magyarország mezőgazdasági téreu a többi európai államok mögött lényegesen lemaradt- A felszabadulás lehetővé tette a parasztság számára azt, hogy mind szak-, mmnd 'kulturális voiníutloín gyariapíthassa ismereteit, de mind ezek ellenéire meg kell állapítanom azt, hogy az ezen a vonalon eddig elért munka nem kueicgítő. Amikor, ezeket ajz észrevételeket megteszem itt az országgvűlós. előtt, nem a rossz szándék és a rosszindulat vezet, hanem teszem ezt ama felelősségem teljes tudatában, amellyel osztályomnak és fajtámnak tartozom. Hiszem azt, hp'gy a válás- és közoktatásügyi miniszter úr tőlem nem veszi ezt rossznéven. Tudatában vagyok annak,-hogy az ország ieromboiltsága és a két aszályos esztendő nagyon miegnehieizíti az állapotok gyorsabb rendezését. Tudatában vagyok annaik ás, hogy a minisztériumban megvan a jószándók. ho.gy amennyire az ország gazdasági és pénzügyi adottságai megengediJk, az újjáépítés minden vonalán ós minden síkján egyenlő előrehaladást biztosítsonORSZÁGGYŰLÉSI :NTAPT,0 TIT. • '.. évi február hó 24-én, kedden. 658 Az elemi" iskolákkal nincs szándékomban foglalkozni, mégpedig azért, mert interpellációmban az elemi iskolákra vonatkozóajn megtettem az észrevételeimet, amelyekre á választ a kultuszminiszter úrtól , tudomásul is vettem. : Az elemi iskolákra, különösen a felekezeti iskolákra csak azt kívánom megjegyezni, hogy ha a feleikezetek nem bírják az iskoláikat tatarozni, kellő felszereléssel és tanerővel ellátni, aíkkor ezeket az iskolákat állami 'kezelésbe kell venni, (Helyeslés a parasztpárton.) mert tarthatatlan az az! állapot, amely ma van és joggal kifogásolható az az állapot, hogy a nagyvárosok gyermekei részesülnek ingyen, tankönyvekben, a parasztgyerekek tmeg nem. A tanyai, vidéki iskoláknak nincsenek könyvtárai és a művelődni vágyó parasztságunk >kulturigényeit még olvasással sem. élheti ki. A vidéknek és a tanyavilágnak sem könyvtára, sem rádiója, sem mozija, sem rendes postája nincs, ami a kultúrát szolgálja, ennek következtében rendkívül nagy a, kulturális különbség a város ós á. tanyavilág között. Mindent el kell követni, hogy a tanyavilágra is eljusson a magasabb kultúra. Igen t. Országgyűlés! 1945-ben egy valláslós közoktatásügyi rendelet életrehívta &su általános iskolákat, ennek a rendéletnek azonban az a nagy hibája volt, hogy csak elrendelte és és lehetővé tette, de nem tette kötelezővé az általános iskolát. A rendelet úgy szól, hogy a lehetőségekhez képest meg kell alakítani az általános iskolákat. Ez a »lebetőleg.« kifejezés azt eredményezte, hogy a rendelet a felekezetektől, a szülőktől ós a tanítóiktól tette függővé, hogy ezek az iskolák eredményesen működhessenek, arni rendkívül sok zavart és félreértést váltott ki. Az iskoláik kooperálásáról szóló rendelet sem vezetett eredményre, mert ez sem tette kötelezővé az együttműködést. Hogy ez ímennyire így volt, ezt a gyakorlatból tudom. Amikor a miniszteri rendelet az általános iskolák megalakításáról és kooperálásáról megjelent, két iskola tanítóival megbeszéltük, hogy a szülői értekezleten úgy tüntetjük fel a dolgokat, hogy ez miniszteri rendelet, amelyet végre kell hajtani. A szülők minden zúgolódás nélkül el is fogadták az általános iskolát és az iskola egy évig sikeresen működött is. Amikor azonban a szülők megtudták, hogy a dolog nem kötelező, hogy ebbe beleszólási joguk is van, különböző szociális okokra hivatkozva, felborították a megállapodást. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy megmutassam, másként veszik tudomásul a dolgot, amikor miniszteri rendelet ír elő valamit és másként akkor, amikor az illetők döntésétől tétetik függővé valami. Ma még sajnos ott tartunk nagy általánosságban, hogy a parasztszülők ma is inkább munkába fogják gyeimékeiket, semhogy iskolába küldenék. Ennek, az a magyarázata, hogy parasztságunk a múltban egyéni boldogulását mindig csak a buzgó szorgalmától és munka-* jától várta és ez még ma is benne él. Hogy az) általános iskolák iránt az érdeklődós igen csekély, ez részben annak tulajdonítható, hogy nem sokkal magasabb nívójú tanítás folyik az általános iskolákban, mint az elemi iskolában, mert sem képzett tanerők, sem taneszközök nem állnak eléggé rendelkezésre. Enneík következtében ma is az történik, hogy ha a parasztszülők taníttatni akarják 42