Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
6.9 Az országgyűlés 46. ülése 1948. héz szívvel akceptálni azt, hogy ma még egyes vonatkozásban, lehetséges és szükséges a politikai internálás. Itt is azonban olyan szempont-összeegyeztetéseli; eszközölhetők, amelyek mindkét részről az igények kielégítésiének megközelítésére vezethetnek. Nem tartom azonban semmifélekép indokoltnak azt, hogy amikor ma valamely rendőri hatóság vezetője — mondjuk: a GrE vezetője — internálási javaslatot tesz. — amelyet a természetesen nem de jure, hanem de faeto alatta lévő tolonoügyi ügyosztály honorálni fog, — még azzal töltsük az időt, hogy ezt a javaslatot megteszik, amelyre a toloinoügyi ügyoisztály néhány hét múlva hozza meg internáló határozatát, úgyhogy ez a határozat csak néhány hét múlva válifk, megfellebbezhetővé. Itt azt hiszem, az egyszerűsítés módja m, volnia, hogy az a hatóság 1 , aimely ma javasol, egyben ki is mondja az internálást, úgyhogy nyomban helyt foghat a jogorvoslat. A jogorvoslat tekintetében pedig imindaddig, amíg bírói fórum elé nem kerülhet az ilyen másodfokú elbírálás, — remélem, idővel a népbíróságnak egy gyorsan] működő külömtaináiosa elé fog kerülni — azt kóreim a belügyi kormányzattól, hogy mindazokban az esetekben, amikor az injternálást akként mondjáik ki, hogy előzőleg bírói fórum akár lázért mentette fel az illetőt, mert bűineselekiményt fennforogni részéről nem látott, akár pedig bizonyítókok hiányában mentette fel és helyezte szabadlábra, szóval mindazokban az esetekben, amikor bizonyos ellentmondás látszik a bírói fórum megnyilatkozása ós az internálás elrendelése között: a maga hatáskörében bírálván el legfelsőbb fokon az internálás tekintetében benyújtott jogorvoslati .kérelmet, ennek elbírálásába az igaziságügyuiiniszter megbízott szervét is méltóztassék belevonni. Azt hiszem, semminő komoly érdeket nem veszélyeztet ennek a kérésemnek teljesítése, viszont ,sok megnyugvást kelt és sok garanciát •nyújt addig is, amíg ez a kérdés végre bizton^ ságosan elintézhető lesz- Itt jegyzem még meg, hogy a gazdasági internálások tekintetében lényegesen eltérő megítélést kell alkalmaznuki ezt azonban a kereskedelemügyi tánca tárgyalása során fogom részletesebben kifejteni. Még egy kérésem volna ezzel kapcsolatban a belügyi kormányzathoz. Panaszok hallatszanak abban a tekintetben, hogy az előzetes letartóztatásban lévők higiénikus körülményei nem kielégítőek. Nem kívánok a demokráciától» sem puhaságot!, sem lagymatagságot." sem szentimentalizmust;, tudom aizonban, hogy az erő is összeegyeztethető, sőt összeegyeztetendő a humánummal, s tudom, liogy a demokráciának magasztosaíbb végcélja aj humánumnál nem lelhet. És, ne feledjük el, hogy a sokat emlegetett guillotine-t is a humánum gondolata diktálta és /as humánum gondoílatának elismerése vitte bele a gyakorlatba. Ezért mondom, hogy szükségesnek látszik, hogy az előzetes letartóztatásban lévők egészségügyi körülményei is kielégítőek 'legyeinek, annyival is inkább, mert nem is olyan jelentéktelen részükről maga a rendőrség állapítjai meg utóbb, hogy velük! kapcsolatban tévedés volt, hamis látszat *7olt, s (szabadlábra helyezi őket vagy. a bíróság állapítja ezt meg- Ne feledjük, vannalk köztük beteg, koros emberek is és igazán méltó a demokráciához, fhogy az emberséget mindvégig és mindenhol gyakorolja. Kérem tehát a higiénikus évi február hó 16 án, hétfőn. 60 szempontok ellenőrzését itt is, ment a higiénia hiánya amúgy sem büntetési módVégezetül a névmagyarosításokra iérnék rá. Nagyon jól tudjuk, hogy az, elmuH reakciós n egyed évszázadban' annyira elözönlöttékl. a neoarchaikus vagy pszeudoatavisztikus nevek a magyar életet* hogy úgyszólván teljesen eH'örpült emedett az új, cicomás néváradait mellett atzoknak a régi neveknek kis csoportja, amelyeknek védelméről állandóan szavalt ez a korszak. Ha mai leeresztjük a sorompót, —> ahogyan néhány kivétellel valóban a sorompó , leeresztése történt meg — voltaképpen egy soha meg nem érdemelt védelmet|' adunk ennek a sok talmiságnak, hazugságnak és álságnak, ami a legutóbbi huszonöt vagy harminc év tömeges névmagyarosításaiban nyilatkozott meg, ezeknek adunk egy áttörhetetlen vámvédelmet. Én nem tartom fontosnak, nem tartóm megrovandónak sem azt, ha valaki azt hiszi, hogy neki jobb, ha ipszilonnal írja a nevét- Ez egyéni gusztus dolga, amin lelhet mosolyogni, vagy amit lehet komolyan venni. É,n szívesebben mosolygok rágta, nem tartom sem tragikusnak, sem jelentősnek a maga egyes jelentkezésében. Van azonban ennek egy másik oldala is. Azok, akik ily nevekhez jutottak, az ipszilonosoknak ez a> nagy tömege a legutóbbi harminc évből, valójában azt hiszik, hogy ők (kötelezve vannak ragaszkodni a nemlétező ősi tradíciókhoz és az y-kodás, és a tlrskodás kiala>kit egy erős gyűrűt, egy összefüggő reakciós leltei szuggesztív gyűrűt, amelyet megtörni csak egyféleképpen lehet: ha szabadjára adjuk az ipsziloint: akinek' tetszik s megfizet érte egy magasabb taksát szegény államháztartásunk javára, írja ipszilonnal a nevét, s ne védjük azokat, akiket 1 nem érdemes védeni. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. HALASZ ALADÁR (r): Befejeztem- (Taps az ellenzéken') ELNÖK: Mivel több feliratkozott szónok nincs, kérdem, kíván-e még valaki a, tárcához általánosságban hozzászólni? ~(Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. RAJK LÁSZLÓ miniszter: T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárton-) A belügyi tárca vitájával kapcsolatos hozzászólásomat rövidre foghatom két okiból. Az egyik ok az, hogy a költségvetés indokolását teljes egészében, módosítás nélkül fenntartom és az indokolás a részletekbe menően is világosan indokolja meg, liogy mit miért voltunk kénytelenek előirányozni és aiz előirányzott tételek milyen cél szolgálatába vannak állítva. Ez az első ok,, amiéirt lényegében rövid lehetek. A második ok pedig az, hogy kép viselőtársaim felszólalásaiban nem hangzottak el olyan kérdések, amelyek szükségessé tennék részleteiben a kérdésbe való behatolást. Azok a' képviselőtársaim, akik itt-ott kifogásokkal éltek, ellenvetésekkel jöttek a költségvetéssel kapcsolatban,, olyan ellenvetéseket hoztak fel, amelyeik lényegükben, szigorú értelembea véve nem is tartoznak magához a költségvetés problémájához- Zárójelben meg kell jegyeznem: ha ezekre a kérdésekre válasszal fogok élni, nem engem terhel a hiba azért hogy a költségvetéstől eltérő kérdésekkel is kényszerülök miajd foglalkozni. (KOLBERT János (pk): Halunk!) Mindenesetre röviden mégis néhány szót a költségvetés lényegéhez. Kétségkívül szembe-
