Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-52

öá5 Az országgyűlés 52'. ülése 1948. nak és illő volna, hogy mind- a kultuszkormányzat, mind pedig a demokratikus társadalom kellő eréllyel avatkozzék be e kollégiumok szellemének megjavításába. A népi kollégiumok a pedagógiai realizmus útját járják. Erre az^ a tény teszi álkal" inassá a mozgalmat, hogy nem spekulatív úton fejlődtek a kollégiumok .máig, hanem mindig reális kapcsolatban a társadalmi problémákkal igazodtak a nevelési szükségletekhez. A népi kollégiumokban már eléggé világosan kirajzolódik .az a nevelési ideál, amely mint diáktípus a demokratikus ismereteket és elveiket a szakmai képzettséggel együtt haladó társadalmi célok érdekében érvényesíti. Népi kollégiumainkban ez a típus már tömegesen < alakul, és nincs messze az az idő, amikor mint népi értelmiség, az iskolát és kollégiumot elhagyva, kilép az életbe és igazolni tudja mindazt, amit a kollégiumok aránylag zárt keretei között már gyakorolt és megvalósított. A népi kollégiumok pedagógiai realizmusát, mint már említettem, jellemzi a konkrét társadalmi feladatokhoz, problémákhoz való szoros kapcsolódása és az adott feltótelek között megtalált nevelődési forma. Ilyen, hogy egyet messzire kiemeljek, a népi kollégiumok honismereti mozgalma. Mint ismeretes, ai hazai tudományosság is szerveződik e fogalom alatt és hazánk minden vonatkozású tudományos felderítésének, az ismeretanyag egységes, módszeres- feldolgozásának apparátusát és mozgalmát óhajtja alkotni. A magyar diákság számárjai hazája tudományos és módszeres megismerése, összekötve saját megismerő és kutató tevékenységével, mint döntő élménnyel; (13.30) megítélésünk szerint a leghelyesebb pedagúgiai út e felé a cél felé. i (ORTUTAY Gyula miniszter .-Helyes!) A népi kollégiumok honismereti mozgalma ezt a megállapítást igazolja; meggyőződésünk, hogy ha a magyar iskola is alkalmazza, akár mint újtípusú szociográfiát, akár mint: ország járást, akár mint egyéb tudományosabb igényű kutatást tömegesen — mert ez itt a döntő — és magukat az iskolai ismereteket is v a honismeret^ szempontjából értékeli és állítja be, akkor igen sokat tesz ahhoz, hogy felnövekvő fiatal generációinkat tervgazdaságunk, reformjaink, demokráciánk igazi hívévé tegye. ^ A népi kollégiumokban jelentkező pedagógiai realizmus további elemziése során ki kell emelnem a népi kollégiumoknak a szakmai tanulmányok elmélyítésére tett erőfeszítéseit. A népi kollégiumok összes főiskolás kollégiur maikat és

> középiskolás kollégiumaik egy részét szakkollégiumokká alakították és alakítják át. A demokratikus szakértelmiség problémáját mélyen átértve, a népi kollégiumok komoly erőfeszítéssel fejlődnék fel az) állami ós társadalmi szükségletek megoldására és egyben a még meg nem reformált egyetemek hibáinak kiküszöbölésére. Nem kétséges, hogy ez a mozgalom egykét év mul-va a legszakképzettebb mérnököket, orvosokat, mezőgazdákat, pedagógusokait, köz'gazdákat, jogászokat és művészeket fogja adni a társadalomnak. Utoljára még -meg kell említenem a «pépi kollégiumok pedagógiai értékelésénél a népi kollégiumok nevelési szellemét. Ez a szellem aiz optimizmusnak és a világos realista per" spektivaknak a szelleme. Ez, a szellem a kézzelfogható reális népi demokratizmusnak a szelét?? február hó.24-én, kedden, •*.• 6^6 lemé, amely politikai elméletben, iskolai tudo

: mányokban, társadalmi munkában, közösségi életben, emberi magatartásban a népi kollégista nevelők és diákok igazi útjelzője. ELNÖK: A képviselő űr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni. KARDOS LÁSZLÓ (kp): Rögtön befejj zem. Ez az a pont, ahol a népi kollégiumok elevenen kapcsolódnak bele mind az iskolák, egyetemek fiatalságának, mind pedig

r a magyar ifjúság egységének kialakításába és további fejlődésének munkájába. Meggyőződésünk, hogy a népi kollégiumok ifjúságának és a magyar ifjúságnak eleven kapcsolata a magyar ifjúság egészének fejlődésére jelentős hatással lesz. A népi kollégiumok pedagógiai tartalma megszínesíti és elmélyíti az ifjúsági mozgalmak munkáját, módszerei előnyösein hasznosíthatók lesznek e területen^ is, emberideálja világosabbá teszi az ifjúság perspektiváit, maguk a népi kollégisták pedig politikai, szakmai és emberi képességeikkel jó társak, nevelők és vezetők lesznek az egységes ifjúság szervezeteiben. T. Országgyűlés! Abban a . reményben, hogy a népi kollégiumok erőfeszítései^ és eredményei, továbbá a magyar ifjúság mozgalmi fejlődése további fokozottabb elismerést • és támogatást nyer, a költségvetést pártom és a magam nevében elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közüli HAJDU ERNÖNÉ jegyző; Nagy László! NAGY LÁSZLÓ (szd): T. Országgyűlés! A vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik leglényegesebb és legfontosabb tárcánk. Az országgyűlés tagjainak tegnapi nagy érdeklődése és a miniszter űr nagy expozéja is azt bizonyítja, az országgyűlés belátja, hogy ebbe,n az országban azért fontos _ a-kultuszköltségvietés, mert az ország politikai, társadalmi és gazdasági átalakulása után soron kell következnie a nép szellemi, kulturális átalakulásának. A múlt rendszer nagyon vigyázott arra, hogy a szegényebb népréteg minél nehezebben juthasson hozzá a kultúrához, és mindent elkövetett abban az irányban, hogy sizellemi sötétségben tartsa a dolgozókat és a művelődés minden lehetőségét hermetikusan elzárja előlük. Bérszónokokkal és bérírókkal fertőzte a' magyar ifjúságot és csinált ebben az országban irányított közvéleményt. T. Országgyűlés! Ez a bűnös és szellemet fertőző kultúrpolitika talán a legpregnánsabban ifjiiságunknál mutatkozik meg. A fasizmus kultúrpolitikája a leventenevelésben domborodott ki a leglényegesebbéin és ennek _ a leventenevelésnek volt hű tükörképe. Sovinizmusra, nemzeti és faji gyűlöletre tanították a falu ifjúságát a város munkás- és diák-dolgozóival együtt, A vad; ösztönök életrekeltése, a feltétlen és minden körülmények közötti engedelmeskedés volt az, ami ebben .a leventeországban odáig vitte ,a kultumivót, hogy az úgynevezett intellektuális ifjúság kulturszomját irodalmi téren sokszor Max Branddal vagy Sherlock Holmesszal elégítette ki, moziigénye . a cowboy-filmekre, színházi igénye pedig a csiri-csáré operettekre

1 terjedt ki. így jutott el a) (szörnyem fertőzött magyar if júság odáig, hogy amikor a magyar történelem legsötétebb y banditái"], Szálasiék jutottak