Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-52
591 Az országgyűlés 52. ülése 1948. évi február hó 24-én, kedden. 592 említett, folyamatban maradit panaszügyek befejezéséről az alábbiíaikban tájékoztatom Elnök Urait: A Keresztény Női Tábor által a nagybudiar pesti vákisztókerüleitire vonatkozóan benyújtott panasz (V. B. 49/1947. sz.) ügyében a Választási Bíróság folyó évi február hó 14. napján tairtott tárgyaláson a panaszt, mint alaptalant, ítélettel elutasította; • . a Pest-Pilis Solt-Kiskun és Bács-Bodrog megyei, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei választókerületre vonatkozólag benyújtott panasz (V. B. 52/1947. és V. B. 54/1947. sz.) ügyében ugyanazon a napon tartt-cttt tárgyaláson a panaszt a Választási Bíróság nyilvánvaló elkésés okából utasította vissza.« •»A Független Magyar Deimokralta Párt által az országos lajstromra vonatkozóan benyújtott panasz (V. B. 18/1947. sz.) ügyében, valamint a Demokrata Néppárt által GyőrMoson és Sopron vármegyei választókerületre nézve benyújtott panasz (V. B. 29/1947- sz.) ügyében a panaszló pártioík országos vezetősége ia panaszit visszavontai Ennek következtében :a Választási Bíróság a most említett két ügyiben az eljárást 'megszüntette. »Ezzel a Választási Bíróság az összes panaszokat elbíráltam »Budiaipest, 1948. évi február hó 18- napján. — Major Ákos sk.« ELNÖK: Az országgyűlés az átirattoam foglaltakat 'tudomásul veszi s ennek megfelelően az eddig Ideiglenesen igazolt id. Tóth László képviselő urat véglegesen igazoltnak jelenti 'ki. Bemutatom a .t Országgyűlésnek Bán Antal képviselő úr levelét, aimelyben betegségére való tekintettel hathónapi szabadság engedélyezéséit kéri (Mozgás-) Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) Az országgyűlés a kért szabadságolt engedélyezi. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az összeférhetetlenségi bizottság 97. számú jelentésének 'tárgyalása Kolbert János országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Szőnyi Tibor előadó urat illeti a szó. SZÖNYI TIBOR (kp) előadó: T. Ország gyűlés! Kolbert János képviselő úr ellen^ az összeférhetetlenségi bizottság a belügyminiszter úr átiraita alapján folytatta le a vizsgálatot. Az összeférhetetlenségi bizottság a ^belügyminiszter úr által közölt adatokat és okmányokat átvizsgálta ós megállapította. hogy az *B46:XXVL *c. 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében, foglalt okok alapján forog fenn ösíszefélhetetlenség Kolbert János képviselő úr szeimé^ lyével kapcsolatbatn. A ibizottsá,g megállapította, hogy Kolbert János először egy zsarolási ügyben került vád elá és akkor több előzetes' tárgyalás után a Kúria jogerős Ítéletet mondott ki ügyében. (BAKÓ Kálmán (kp): Milyen párthoz tartozott 1 ?) Másodszor: ebben a jogerős ít éleit ben Kolbert János politikai jogainak öt évre való felfüggesztését is kimondotta a bíróság. (BTJCHINGEK Manó (szd) gúnyosan: Csekélység! —- Derültség a szociáldemokrata<párton és a kommunistapárton.) Ez a második összeférhetetlenségi pont. r A harmadik pedig az, hogy Kolbert János saját írásos beismerése szerint a MÉP-nek fizetett szervező-tátikára volt. (Mozgás a komr munistopárton. — BALOGH József (kp): Szóval, joga sem letft volna ide bekerülni!) Annak az ügynek az iratai, amely roiaitt Kolbert Jánost a Kúriai zsarolás miatt egyévi fogházra ítélte, magában véve is igen súlyos adatokat tartalmaznak. Kolbert János annakidején, 1941. őszén, egy kereskedőt fenyegetésekkel arra kényszerített, hogy 10.000 pengőt adjon át nieíki ós akikor mentesül az általa hi§n~ gozítatott fenyegetések törvényes következményeitől. A pénz átadása meg is törtónt, a kereskedő azonban detekti veket hívott, akik abban a pillanatban, amikor Kolbertnek átadta a 10.000 pengőt, tetten érték Kolbert Jánost. Ez az ügy tehát egészen világos és ennek alapján a .Kúria, mint mondottam, jogierőisein egyévi büntetésre ítélte el és politikai jogainak felfüggesztését mondotta ki öt esztendőre. Ezen. tényállások alapján az összeférhetetlenségi bizottság az 1946:XXVL te. 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel három okból látja Kolbert János országgyűlési képviselővel gizemben az összeférhetetlenség fennforgását: . 1. Az 1946:XXVI. t c . 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseikre tekint ettél azért, mert bűntett miatt jogerősen elítélték. 2. Ugyancsak ezen törvénycikk 9. §-ának (2) bekezdése alapján forog fenn az összeférhetetlenség azért, mert Kolbert János *a választások idején, és ma is politikai jogait felfüggesztő jogerős bírói ítélet hatálya alatt álL tehát nem volt képviselővé választható. 3. Fennforog az összeférhetetlenség azért is, mert Kolbert János saját bevallása szerint is. — a saját kezével írt irat szerint, melynek a fotókópiája itt fekszik előttem, — a MfiP nek fizetett szervező titkára volt. Az összeférhetetlenségi bizottság őszinte megbotránkozását fejezi ki az érdekelt (képviselő magatartása felett, aki nyereségvágyból elkövetett, a bírósági ítéletek szerint is fondorlatosan végrehajtott zsarolási műveletért súlyosan és jogerősen elítélve a magyar nép képviselőjeként merészelt helyet foglalni az országgyűlés házában. A képviselőnek tudnia kellett, hogy előélete, amely sem a büntetőtörvények szempontjából, sejn a demokratikus magatartás szempontjából nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeke t az ország bármely feddhetetlen polgárával szemben támasztani kell, (ügy van!) előbb" utóbb napvilágra kerül s az ország dolgozóinak őszinte felháborodását fogja , előidézni. A bizottság- az eléje terjesztett tárgyi bizonyítékok alapján az ügyet kivizsgálta, s minden további eljárást feleslegesnek tartva, az alábbi javaslatot terjeszti a t. Országgyűlés elé: Javasolja az összeférhetetlenségi bizottság az országgyűlésnek, hogy Kolbert János országgyűlési képviselővel szemben állapítsa meg az összeférhetetlenség fennforgását, az 1946:XXVI. te, 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt okok alapján és ugyanezen törvénycikk 14. §-ának (4) bekezdése értelmében mondja ki a képviselő országgyűlési tagságának megszűnését. (Helyeslés.) T. r Országgyűlés! A magam részéről^ az összeférhetetlenségi bizottság javaslatához csupán annyit kívánok hozzáfűzni; ha egyáltalán van értelme annak, _ ami különböző oldalról, a Ház minden pártja részéről, a demokratikus közéleti erkölccsel kapcsolatban kü-
