Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

47 A

% országgyűlés 46. ülése 1948. válAaEhatja —. akinek anyagi viszonyai 'megengedik ennek a munkának elvégzését, népsz©ruem: a közügyekké!] való foglalkozást- Ebből adódik, hogy a falusi bírók rmémsrmt a nagygazdáik soraiból kerülnek ki, a nagygazdák kapniak ezen- keresztül képviseletet a kisparasztség é&ia földnélküliek énddkeánefe ió képviselete helyett, A kérdés megoldásának egyetlen módja a faMsi bírók javadalmazásának végleges rendezése a belügyi tárca költségvetésének keretéin beflüi, természetesen fenntartva az autonómiák választási jogát. A belügyi kormányzat jövő közigazgatási feladatai! közé tartozik még "a vármegyei reodszer nagyarányú korszerűsítése. Köztudomású, hogy a megyei székhelyek földrajzilalgnemközr ponti fekvését éppen a legszegényebb vidéki dolgozó réteigek sinylik meg és ez a rossz hagyományként átvett rendszer nem tartható fenn sokáigLaikusok előtt nem látszik jelentőségteljesnek a belügyi kormányzat költségvetésének az ,a része, amelyem keresztüli a belügyi .tárca keretein belül tortáinak a rendszeresített állást betöltő községi köziigazgaitási alkalmazottak 3Illetményeinek folyósítása- Ez a^t jelenti, megszűnik az az igazságtalan rendszer, aimi abbain nyilvánult meg. hogy a kisjövedelmű községek személyi'kiadásai ugyanolyan, sok esetben na,cyobb mértékűek voltak^ mint a. nagyjövedelmű községeké. Most létrejön a megosztott teherviselés rendszereT. Országgyűlési A bei!ügyi kormányzat költségvetése nem hagy kétséget az iránt, hogy minden eszközzel és minden törekvésével a magyar demokráciát kívánja szoligálni. Nem hagy kétséget az iránt sem, hog-y ezen törekvését a belügyi kormányzat teljesíteni tudja és ennek végrehajtásában kötelességünk őt segíteni. Ezért iá belügyminisztérium költségvetését magam ós pártom névéiben, általánosságban elfogadom. (Helyeslés és fam a kormdnypártok soraiha,n.} ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül f POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Horváth István! HORVÁTH ISTVÁN ípp): T- Országgyűlés! Ha a belügy: tárca, mint politikai tárcái költségvetéséhez, hozzá akarunk szólni, s róla tárgyilagos bírálatot alkarunk mondani, vizsgálódásunkat a visszafelé forgatott filmhez hasonló dokumentációval kell allátámasztann. Még aiz elmulllt íhárom eiszteradőt secm ragadhatjuk ki, mert hiszen 1945-höz sem véletlenül értünk el, s különösen nem véletlen az» hogy 1945-ben nem másféle politikai rendszer teremtődött meg, hamieim éppen a népi demokrácia Szükséges ez a történeti áttekiimtés, mert csak így juthatunk el a'jobbágylázadásokoni, az agrárszocialista mozgalmakon, a magyar parasztság és munkásság szabadságharcaim keresztül azoknak az okoknak a^ felismeréséhez,, amelyek szükségszerűen a népi demokráciához vezettek, e amelyek a népi Bemokrác'a fejlődésének útját is meghatározzák. Mindnyájunk előtt ismeretes az 1945 előtti államhatalmi szerkezet. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a törvényhozás, a végrehajtás s az igazságszolgáltatás megoszlása, s ezeknek a hatalmi szektoroknak a felépítése annak a feudálkapitalista társadalmi rétegnek a jólé. tét, hatalmát szolgálta, amey a történelem során a feudalizmusbófl a- kapitalizmusba: nőtt évi február hó 16-án, hétfőn. 48 át. Ez az államhatalom — ha, a közigazgatása szektort nézzük — nagyon jól tudta biztosítni a sadát hatalmát, egyrészt az általaijkiajlákítoitt módszerek* -másrészt pedig a személyi garancia által, azáltal), hogy a közigazgatásba olyan elemeket, olyap embereket vont be. amely elemeknek és embereknek egyetlen: célja, vágya és törekvése a feudállkapitial!izmus> hűséges és maradéktalan kiszolgálása volt. Nem kell talán példákat idéznem arra-, hogy .az olmult idők hivatailinokserege SÍ a hivatatmok sereg által képviselt és megvalósított hivatali bürokrácia mennyire nem szolgálta az elnyomott, ,a lenézett, a jogokból, a leheltőségekből s egyáltalán) az életből bizárt társadalmi osztályok, a szegény parasztság ós a munkásság érdekét, hanem minden maradék nélkül szolgálta a felső tízezer érdekeit. Ahhoz,, hogy 1945 előtti egész, •közigazgatási rendszerünket, annak intézkedéseit, módszereit, személyeit pontosain, tárgyilagosan kiértékelhessük s az általa követett módszer helytefenségétj, az emberek lelkiismeretleniségét megállapíthassuk, át kell tekintenünk elmúlt köz igazgatósa rendszerünketKöztudomású dolog, hogy például az önkormányzatok összeállításánál az érvényben lévő választása törvény a vagyoni cenzusra támaszkodott. Nem az volt ,

a

, döntő szempont, hogy egy községbein vagy egy törvényhatóságnál képzettsége, becsületessége és tisztessége alapján alkalmas-e az a személy egy községi vagy törvényhatósági funkció végzésére, hanem az„ hogy milyen születési előjogokká!,, milyen vagyoni lehetőségekkel rendelkezik. Természetes dolog, ha a, kiválasztásiniak ilyen mesterséges módszerét alkalmazták, nem ,azt, hogy az egyéni rátermettség, a nép érdekeinek őszinte- maradéktalan jobb és rad'kális szolgálata alkalmassá tesz-e valakit arra, hogy akár a parasztot a községben, akár az egész parasztságot a varmegye törvényhatóságában, vagy az, egész ország kisparasztságát, munkásságát, az egész dolgozó társadalmat a törvényhozásban képviselje, hanem a

z_t,. (13.30) hogy a társadalom ranglétráján milyen fokon áll, akkor nem ás születhetett ebből olyan értelmű ügyintézés vagy állásfoglalás, amely az előbb hangsúlyozott társadalmi osztályok érdekét szolgálta volna. Mi következhet abból, hogy 1945-ben! a feujdálkapitalista / állam összeomlott? Nem r következhetett más, mint hogy azokl a társia>dalmi rétegek, amelyek a történelem tapasztalata alapján mindig &a árnyékban voltak* mind'g jogfosztottak voltaik, mindig kitaszítottak voltak az élet lehetőségeiből, a kultúrából, a jogból, átvették a hatalmat, saját sorsuk intézését. Ilyen, értelemben természetesen megváltozott a népi demokráciának nemcsak szerkezetei, hanem intézkedési módszere is. Ha. azt nézzük, — és itt kell érintenem a belügyi kormányzatot — hogy az elmúlt három esztendő a romok' eltakarításának jegyébeui telt el, ha; azt nézzük, hogy az elmúlt három esztendőben a feudálkapitalista álliaimhatalom politikai próbálkozásainak felszámolása, gazdasági vonatkozásiban a, korrupciónak, a spekulációnak, a kizsákmányolásnak a megszüntetése, illetve a

K ezek ellen vívott következetes harc, közigazgatási vonalom az elmúlt rendszert "kiszolgáló gerinctelen, eflvteJlén, a néptől távol álló elemieknek eltávolí-