Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-51
521 Az országgyűlés 51. ülése 1948. leti oktatás van, de senimiféle olyan tárgy vagy olyan mód és alkalom nincs, amely az etikán és az emberekkel való bánásmódon keresztül áthidalná ezeket a feszültség-eket! (ORTUTAY Gyula miniszter: Lesz ilyen, mert a társadalmi i unercíeket taníttatjuk m orvosi j karon!) Nekem laz. az érzésem és meggyőződésem, hogy egy új fejlődési periódus előtt állunk. Az emberiség először felfedezte a világot, amelyben él. Eltűntek a térképről a fehér foltok. Azután felfedezte a társadalmat, a közösseget, amelyben él, hiszen ezért volt új és -érdekes a szociális szempont, mert erre csak száz évvel azelőtt kezdtek iaz ^emberek rájönni, . hogy a közösség is létezik, amelyben benne vannak s ennek a közösségnek is vannak feladatai ós kívánalmai. Most jutunk el talán az utolsó fejlődési periódushoz, amikor az ember felfedezi végre sajátmagát. Az ember felfedezi saját testét a betegségeken keresztül és felfedezi a saját lelkét. így tehát az egyetemi oktatásnak számolnia kell a fejlődésnek ezzel a folyamatával, s meg kell adni "a módot és a lehetőséget arra, hogy az egyetemi ifjúság, amely a magyar közéletnek, a magyar szellemi életnek lesz a munkása, végre felfedezze az embert. (Helyeslés. — MÉSZÁROS Ödön (dm): És a keresztény etikát?) A másik dolog, amit az egyetemi oktatással kapcsolatban még szeretnék kiemelni, az, hogy az orvosképzésnél figyelemmel kell lenni •az ambíciókra és a törekvésekre. Célzok most arra, hogy az elmúlt hetekben az egyetemi ifjúság körében nagy nyugtalanság támadt a doktori cím eltörlésével kapcsolatban. (ORTUTAY Gyula miniszter: Le fog csillapodni!) Ezzel ""kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy ennek a kérdésnek két része van. Az egyik része az orvosokra vonatkozik. Az orvosnak és az orvostanhallgatónak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ambíciói megtalálják a tárgyukat, megtalálják a céljukat, amelynek érdemes nekifeszülniük és amiért érdemes áldozatot hozniok. Nincs nehezebb és felelősségteljesebb stúdium az orvosinál. N De ugyanakkor az orvosnak egy bizonyosfokú tekintélyre is van szüksége, mert a betegnek bizalommal kell aiz orvos felé néznie, és ha az orvosnak ném adjuk meg azt a nimbuszt, amelynek a gyógyításművószetével együtt kell járnia, akkor nem fogjuk tudni elérni azt a gyógy hatást, amely nélkülözhetetlen és pótolhatatlan. Az orvosképzésnél tehát gondolnunk kell mindig arra, hogy az lényegbevágóan különbözik a mérnökök, a technikusok kiképzésétől. Amikor ugyanis az ember elront egy gépet, akkor az a hiba pótolható. - Hiszen I a gyáripart az jellemzi, hogy egymásután '• hozza ki, dobja piacra az ujtipusu készülékeket ós h a egy féléves vagy egyéves gyakorlat után kiderül, hogy aziok nem használhatók, akkor visszavonják őket. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. REÖK IVÁN (kg): Rögtön befejezem. De ha az orvos téved, akkor laiz orvos tévedésének betegség és halál a következiménye.. Nekünk tehát az orvossal szemben sokkal nagyobb kívánalmakat kell támasztatnunk (ORTUTAY • Gyula miniszter: így tan! Támasztani)! is fogunk!) mert emberéletről van szó. Ha pedig j nagyobb kívánságot támasztunk, akkor kell is vialamit adnunk annak az orvosnak. Akitől több kívántatik, annak adassék több is és ezért kiérem a kultuszminiszter urat, hogy ha át~ évi február hó 23-án, hétfőn. 522 érzi az orvosképzésnek ezt a fontosságát, akkor szeretettel és jóindulattal forduljon a magyar orvostársadalom felé. (ORTUTAY Gyula miniszter: Megvan!) A kultusztárca (költségvetését általánosságban és részleteiben a, magam és pártom nevében elfogadom. (Általános helyeslés és taios.) ELNÖK: Szőnyi Tibor képviselő úr!* mint az összeférhetetlenségi bizottság előadója kíván jelentést tenni. SZŐNYI TIBOR (kp) előadó: T. Országgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni az országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának jeleintését Jlolbert .János országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Kérem, hogy a jelentés kinyomatását- szétosztását a Ház rendelje el é& intézkedjék annak napirendre tűzése iránt. ELNÖK:"Az előadó úr által beadott jelentést az ország-gyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja!, napirendre tűzése iránt pedig későhb fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. * Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? , FARKAS GYÖRGY jegyző: Kéri Nándor! KÉRI NÁNDOR (ntl: T. Országgyűlés! A költségvetés hideg számoszlopai mögött a gondolkodó ember meglátja az egész nemzet minden rétegének fizikai és szellemi munkáját, azt a páratlan erőfeszítést, amely m magyar népet mindig jellemezte akikor, amikor porbasujtott hazáját újra fel kellett építenie. Ha szabad volt a névtelen katonának emléket állítani, ha szabad emlegetni a névtelen adófizető érdemeit, akkor szabad és kell amévtelenmunkás "előtt is tisztelettel megellnünk, akinek köszönhetjük ®zt a hősies romeltakarítást és azt a még hősiesebb újjáépítést, amelynek mindnyájan tanúi vagyunk. Ha nem a spirituális, a szellemi világnézetnek! a követője volnék, akkor azt kellene niiondanom. hogy minden,->aimi a múltban történt, ami a jelenben történik és a jövőben történni fog, a szükségszerűség kérlelhetetlen törvényei szerint történt és hogy a minden magasabb cél és irányító nélküli világ és az emberiség vakon, szükségszerűen rohan az ő feleimelkediése vagy pusztulása fellé. De nem ennek a világnézetnek a követője ós vallója vagyok. Éppen ezért vallom és ál'ítoni annak ellenére, hogy a materiális erőknek befolyásuk van az ember életére, sőt szellemi és erkölcsi életére is, még sincs döntő befolyásuk, mert az ember szabad akarattal bíró íszellemi lény. Ha ugyanis nem az volna, akkor nem volna jogunk felelősségre vonni senkit sem a múlt hibáiért és gazságaiért. Mindnyáj m érezzük és tudjuk, hogy igenis, van okunk és van jogunk pálcát törni azok felett, akik^ indokolatlanéul, gazsággal taszították le a népet abba a mélységbe, ahova jutott.. • Éppen ezért van jogunfcisürgetni a jobb és szebb; életet, mert hiszen nem szükségképpen rohan az ember a romlás felé. hanem az emberi erkölcsi és szellemi erők segí ségével nem csupán fel lehet emelni, hanem magasabb virágzásra is lehet juttatni az emberi szellemet, aiz emberi életet és az emberi erkölcsöket. Á történelem már sokszor lát a az- anyagi kultúra összeomlását. Mi is saját szemünkkel láttuk és tapasztaltuk a liberalizmus tobzodásá + , azután a nácizmus őrültségeit és bűneit, de tudjuk azt is, hogy ezekben az időkben ép*
