Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

Ő05 \Áz országgyűlés 51. ülése 1948 * kell vizsgálnia- (ORTUTAY Gyula miniszter: Már rég- betiltottuk!)..', ezt a munkát és az ügyosztály rendelkezésére bocsátott, összegek célszerű felhasználása szempontjából is meg kell tennie a szükséges lépéseket. (12.30) T. Országgyűlés! Szólanom kell itt néhány— szót az egyház és a demokrácia viszonyáról is. Pártunk a .felszabadulás óta több ízben tett határozott gesztust ós lépést -a katolikus egyház felé, hogy 'az egyház és a demokrácia jóbaráti viszonyát megteremtse és a kölcsönös gyümöl. csöző együttműködés feltételeit - biztosítsa. Ezt tettük a földreform idején is, hiszen.mindenki tudja, hogy mikor az egyházi nagybirtokokat , szétosztottuk, nem az egyház, hanem a népelnyomó nagybirtokrendszer ellen léptünk feb ugyanakkor azonban a falusi eklézsiákat éppen úgy földhöz juttattuk, mint a magyar parasztság földnélküli millióit. Nekünk mia sincs semmi okunk arra, hogy az eddigi baráti gesztusainkon ós lépéseinken bármit is változtassunk. Sajnos azonban a katolikus egyházon belül ma is akadnak olyanok, akik e modus vivendi megteremtéséit; minden eszközzel meg akarják akadály ózni. Demokráciaellenes kijelentéseikkel, tisztán provokációs szándékkal meg akarják hiúsítani, hogy a megbékélés és a nyugodt fejlődés időszaka ezen a téren is bekövetkezzék. Mi mélyen sajnáljuk, hogy ilyen provokációs kijelentések a napokban is elhangzottak, és a válaszunk erre az, hogy baráti gesztusunkat újra megismételjük az egyház.felé. Az együttműködés létrejötte ma már tisztán az egyházon múlik. Részünkről a megegyezésnek egyetlenegy feltétele van csupán: az egyház álljon oda a demokrácia mellé ós szellemi ós erkölcsi eszközeivel támogassa a magyar népet szabad és új életformájának kialakításában. (Taps a kormánypártok és a magyar demokratapárt soraiban.) Azt hiszem, ez a legkevesebb, amit az egyháztól a megegyezés feltételeként kérhetünk. De hiszem azt is, hogy nemcsak mi, hanem a felszabadult, az anyagi és. szellemi felemelkedés útjára lépett dolgozó magyar néptömegek is tel' jes joggal elvárhatják ezt a támogatást a katolikus egyháztól, amely köztudomás szerint — nem akarok itt régi dolgokat felhánytorgatni — szimpátianyilatkozataiban és pozitív állásfog* látásaiban nem volt ilyen fukar rákkor, mikor a Horthy-rendszer támogatásáról volt szó. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárt oldalán.) T. Országgyűlés! A kultuszminisztérium egyik legfontosabb feladata egy nagyvonalú; széles tömegekre kiterjedő sportpolitika kialakítása is. A kultuszminiszítérinmbaitt ezen a téren a IX. ügyosztályon helyet foglaló reakciós elemek munkája következtében komoly hibák vannak. Eddigi helytelen sportpolitikánknak tulajdonítható, hogy amíg az ország minden más területén komoly eredményeket értünk el, ta sportban minden maradt a régiben. Ennek az áldatlan állapotnak igyekezett a Magyar Kommunista Párt végetvetni akkor, amikor a sportpolitikai prograanmot kidolgozta és ezzel egy népi sportmozgalom kialakulásának lerakta az alapjait. Ezzel nagy lépéssel haladtunk előre a koalíciós sportprogramul megvalósulása felé, amely feltétlenül megkívánja, hogy a kultuszminisztérium keretén belül egy központosított sportszerv az Országos Sporthivatal minél hamarább felállít tassék. Az új magyar kultúrpolitika kialakításában igen jelentős hely illeti meg egyetemeinket és /tudományos intézményeinket. Egyetemeink és '. évi február hó 23-án, hétfőn. 506 tudományos intézményeink,, főleg a Magyar Tudományos Akadémia falai között igen elevenen él még a reakció szelleme. Ezen a téren ugyan Kornis Gyula, Moór Gyula és Halágy Nagy- József eltávolítása is bizonyítja, hogy az utóbbi időkben történt agy és más. de természetesen ez még nem elegendő. A magyar egyetemek nemcsak a még O'ttlévő reakciós vagy maradi szellemű tanárok miatt nem tudnak megfelelni a mái idők követelményeinek, hanem azért sem, mert felszerelésük, tananyaguk és oktatási módszereik is elavultak és gyökeres reformra szorulnak. Egyetemeink elmaradottságát tükrözik a vizsgaeredmények is. A műegyetemen az első évben beiratkozott hallgatóknak alig 20%-a "Szerzi meg a diplomát. Sajnos, többi egyetemeinken is körülbelül ez a helyzet. Nagyjában és egészében, de talán egy árnyalattal nyomatékosabban ugyanezt állapíthatjuk meg a magyar tudományos élet fellegváráról, a Magyar Tudományos Akadémiáról is. A Magyar Tudományos Akadémia ma már" nem a szabad ós haladó szellem otthona, hanem a haladásellenes szellemi erők és törekvések búvóhelye. (Elnök: IMPLOM FERENC. — 12.36) A magyar demokrácia a tudományszervezés és vezetés legfőbb irányító szervét természetesen nem nélkülözheti, és ha a Magyar Tudományos Akadémia nem tud felfrissülni és a mai idők követelményeinek megfelelni, gondoskodni kell arról, hogy ezt a missziót helyette niás tudományos szerv töltse be. Annál is inkább szükség van erre, mert a magyar demokrácia mint a magyar nemzeti haladás rendszere a tudomány legfrissebb vívmányaira, a haladó elméletre támaszkodik. A magyar demokrácia nagyraértékeili tudósait és tudományos kutatóit, és .minden eszközzel elősegíti erőik kibontakozását, A magyar demokráciának ezt az őszinte megbecjsülését mutatja az a törvényjavaslat is, amely nemrég pártunk kezdeményezése folytán került az országgyűlés elé, .s amely Kossuth Lajos szellemében méltó megbecsülésben és elismerésben kívánja részesíteni mindazokat, akik a haladó tudomány és művészet nagy értékeivel segítik ós gazdagítják dempkráciánkat A kultusztárca költségvetésének általános vitája során röviden szólnunk kell kultúrpolitikánk külpolitikai irányairól is. Az ellenforradalmi korszak népelteneg rendszeréből természetszerűen következett, hogy a magyar szellemi élet ós tudomány nagy értékei nem juthattak el Európa haladó népeihez. Ennek megfelelt a magyar reakció kultúrpolitikájának az a törekvése, hogy külföldről csak azok a szellemi termékek juthattak át a magyar határokon, amelyek- a népelnyouiás rendszerét dicsőitették és a haladásellenes törekvések dekadens szellemét árasztották, akár filmről* akár könyvről, akár színdarabról legyen szó. Sajnos** felszabadulásunk ennek a helyzetnek nem vetett mindjárt véget. Kultúrpolitikánk külpolitikai irányát tekintve az utóbbi hónapok nagy vívmányokkal gazdagították demokráciánkat. A szomszédois. áliamokkalft Jugoszláviával, Romániával, Bulgáriával és Lengyelországgal kulturális egyezményeket kötöttünk és ezzel leraktuk kuitúrkülpolitikánk új alapjait. Most az a feladat áll előttünk, hogy ezeket a nagyjelentőségű s a dunamedencei népek közeledésének óriási táv- • latait megnyitó egyezményeket élő tartalommal töltsük meg. Magyarország ós a düna-