Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-51

501 Az országgyűlés 51. ülése 10Í8, látnunk, hogy rossz a ruházatuk és a cipőjük, először tehát gondoskodni kell arról, hogy legyen a gyermekeknek miben iskolába menni. A kultuszminiszter úrnak tehát még a tavalyihoz képest 220 millió többlettel is szűkös keretek között kell gazdálkodnia. E szűkös keretek között is túlságosain szűkösnek találom azonban a tudományos célok támogatására előirányzott rovatok közül a 17. rovat második alrovav tában a tudományos intézetek támogatására felvett összegeit. ELNÖK: Képviselő úr. lejárt a beszédideje'. .RÓNAY GYÖRGY ídn): Rögtön befejezem. Kevésnek találom ezt a tételt, amelyből véleményem szerint ia kultúrának, a művelődésinek decentralizálását kellene előmozdítani. . A nevelőképző főiskolára ilyen formában — elismerem — szükség van, de felvetem a kérdést, nem lett volna-e helyesebb egyszerre megreformálni, hogy úgy mondjam, egy füst alatt a tanárképzést is ós belekapcsolni a nevelőképző főiskola feladatkörébe. Egyébként a költségvetést nem fogadom el. (Taps a néppárton,) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli FARKAS GYÖRGY jegyző: KáOai Gyula! KÁLLAI GYULA (kp): T. Országgyűlés! Az előadó úr részletes beszámolója feleslegessé teszi számomra, hogy a költségvetés számszerű adatait részletesen ismertessem. A számok tömegéből én csak azt az egy adatott akarom kiemelni, amelyet az előadó úr is nyomatékosan aláhúzott, hogy t. i. a kultusztárca költségvetése a tavalyi 258.8 millióval szemben ez évben 459.4 millióttirányoz elő, ami 77.5 százalékos eimelkedésmek™felel meg. Kiemelte az előadó úr még azt is, hogy a kultusztáröa költségvetése a költségvetés tárcái között a negyedik helyet foglalja el. Kétségtelen, hogy ezek a számadatok kultűrpoliHkáúk komoly előrehaladásáról tanúskodnak. Azt hiszem, ' nincs az országgyűlésnek egyetlenegy tagja sem, aki a kultusztárca költségvetési előirányzatának ezt az emelkedését ne üdvözölné igaz és őszinte örömmel. {ügy van! Ugy van! — Egy hang a néppárton: Kevés!) A magyar demokrácia gazdasági éh poli-ikai téren még ma is jelentős előrehaladást mutat közművelődésünkben, jóllehet az elmúlt költségvetési t évben kultúrpolitikai téren is komoly eredményeket értünk el. Ez az aránytalanság a magyar politikai élet egyik veszélyzónája lehet. mert a .demokratikus előrehaladás hiánya — jelentkezzék az az ország életének bármelyük területén — módot és lehetőséget ad a:, dómokraciaellenes erők felsorakozására és támadó hadmozdulataik kibontakozásána. A közoktatás és a kultúrpolitika kérdései tehát nem reszortkérdések, hanem a magyar demokratikus fejlődés alapvető nagy kérdései; amelyektől döntő módom függ országunk egész demokratikus előrehaladása. Rátérve, t. Országgyűlés, a kultusztárcává,] kapcsolatban elvi és gyakorlati kérdésekre, azt hiszem, nem tévedek, amikor legfőbb feladatainkat, ezen a téren két pontban jelölöm meg. Az egyik legfontosabb feladatunk a néptömegek szellemi színvonalának rendszeres és jelentékeny felemelése, a másik pedig a demokratikus kül

w föld és Magyarország kultúrértéke;nek kölcsönös cseréje;, E két követelmény megértéséhez, azt hiszem, bővebb magyarázat nem szükséges. A kultúrpolitika kérdéséről szólva, mindenekelőtt meg kell nézni a magyar népnevelés évi február }%• 23-án, hétfőn. 502 rendszerét, amely hivatva van a magyar nép legszélesebb tömegeinek alapműveltségét és műveltségének irányát biztosítani. Meg kell állapítani, hogy a kultúrpolitika frontján a legjelentősebb előrehaladást ezen a téren értük el. Az általános iskola bevezetése a magyar közoktatás komoly, forradalmi jellegű lépése. Az általános iskola minden gyermek számára egyenlő esélyt biztosít a magasabb képesítés megszerzéséhez és ez az első lépés ahhoz, hogy véget ^vessünk annak a Horthy idejében fennállott szégyenletes helyzetnek, hogy egyetemi és főiskolai halllgatóinknak mindössze öt\ százaléka kerülhessen ki a munkásság és a paraszt ság soraiiiból. Az a körülmény, hogy az ország 7300 népiskolájából 4700 már általános iskolává alakult át, mutatja, hogy az idő közoktatásunk felett sem haladt el nyomtalanul. Dt igyekezett a magyar demokrácia a Horthy-rendszer munkás- és parasztelilienes kultúrpolitika járnak súlyos következményeit a felnőtt lakosság körében is kiküszöbölni. A munkásosztály és a parasztság felnőtt tagjai számára ai magyar demokrácia már 1945-ben meg teremtette a dolgozók iskoláit, amelyekben ezróveu igyekeznek sz ipari munkások és parasztok letörölni magukról Horthyék hírhedt kultúrfölényének a bélyegét. Rendkívül nagy jelentőségű s távolabbi távlatait tekintve még alig felmérhető lépése volt a miagyar demokráciának a népi kollégiumok megszervezése. Ezek a kollégiumok ma már egyet jelentenek az új népi gyökerű értelmi" ség megteremtésével. Az ország 130 népi kollégiumában mintegy 8500 munkás- ós parasztfiú készül Petőfi. Ady, Bartók, Derkovits Gyula és József Attila szellemében az ország gazdasági, politikai és kulturális életének vezetésére. Nem lebecsülő sikere demokratikus közoktatása politikánknak az sem, hogy a nevelőképzés állami feladatként való felismeréséből kiindulva, «a múlt év szeptemberéiben két új pedagógiai főiskolánk, a budapesti és a szegedi már (megnyitotta kapuit És végül igen komoly eredmény az a 36 új demokratikus tankönyv is, amely az általános iskolák I—

VII. osztályú növendékeinek a demokratikus nevelés új és korszerű könyveit adja, a kezébe. (FÖLDES Mihály (kp): És ezeklet egyes* iskolákban nem használják!) Látjuk, hogy a magyar demakráeiá nemcsak a földbiiitokrefoirmra, a stabilizációra-s az újjáépítés nagyszerű eredményeire lehet büszke, hanem egy kicsit általános iskoláiira, iá, dolgozók iskoláira, a népi kollégiumaM-a és a demokratikus-tankönyveire is. Az eredmények felsorolásánál úgy érzem, kötelességem megemllékezni a nevelő" társadalomról is. Kétségtelen, hogy közoktatásunknak ezeket a vívmányait tanítóink és tanáraink ál^dozaios munkája nélkül nem tudtuk volna elérni. Eredményes munkájukból különösen értékelni kéül azft a. tényt, hogy rossz anyagi körülmények között, sokszor a legszükségesebb felszerelés, hijján vállalták — az ország anyagi és szellemi felemelkedése gondolataitól és tudatától áthatva — a gyermekek és felnőttek nevelésének nehéz munkáját. Boldogan ragadom meg az alkalmait, hogy a Magyar! Kommunista Párt nevében az• országgyűlés színe előtt köszönjem meg a népnevelés érdekében kifejtett erőfeszítéseiket és meghozott áldozataikat.. ' De a fény- ós árnyoldalai köznevelésünk• nek még nagyon is együtt járnak. Az egyik •32*