Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
3$ Az országgyűlés 46. ülése 1948. rias, jó ruhába öltözött rendőröket, akkor örömmel, megnyugvással állapíthatjuk m ég a mostani határozott és várakozásoii felüli lejtódest, (NONN György (kp): Nem csak most, az előbbihez képest is! A rendőrségnek ez a fejlődése örömmel tölt el bennünket, azonban sajnálattal ken megállapítanunk, hogy a rendőrség irányításába ós széliemébe sokkai. nagyobb mértékben vonult be a pártpolitika, mint amilyen mértékben az a demokrácia szempontjából kívánatos volna. (Egy hang a paraszt párton: Jó a rendőrség vagy nem jó?) A rendőrség; aihogy én íiézem féltétlenül jó. Udvarias, jóu képzett és kötelességtudó szerv. (Másik hang ugyanott: Akkor mi a baj? — Zaj.) Ha ez a pártpolitikai bevonulás, mondjuk, csak az államvédelmi osztályra terjedt volna ki, s el is tudnám fogadni ezt a tételt, hogy az uralkodópártnak, mint kormányzópártnak szüksége vtain arra- hogy egy rendőri csoport intézkedéseinek átvételét, — elsősorban az alsóbb hatóságok részéről történő átvételét — ellenőrizze és általában bizonyos szolgálatokat tegyen neki. Nem tudom elfogadni ezt az. egész rendőrségire vonatkoztatva, hiszen a rendőrség éppen a múlt hibáinak tanulság- és alapulvétele alapján nem szolgálhat csak egy réteget, mert a rendőreégnek az egész nemzetet kell szolgálnia. Egyedül a pártokon felül állás biztosítja tehát a rendőrség számára ászt a nagyon kívánatos' megbecsülést és tiszteletet, amelyet egy jó rendőrség méltán elvárhat a néptől és ilyen módon lehet biztosítani a kölcsönös megbecsülést is. T. Országgyűlés! Itt kell rámutatnom azokra, a téves értelmezésű intézkedési felületekre is, amelyekben ez az igazság leginkább érvényesül. Nem akarok az internálásokkal foglalkozni egyrészt azért, mert a koalíciós pártok szónokai közül egy már előttem is elítélte, mint olyat, amely a demokráciával ellentétes, de másrészt azért sem, mert hiszen az ellenzéki szónokok véleményemmel egyezően már kimerítették ezt a kérdéstRá kell mutatnom éppen az előbbi gondolattal kapcsolatban a belügyi kormányzat másik, előttem; azonban érthetetlen intézkedésére az egyesületi szabadság indok nélküli, de tökéletes korlátozására, (ügy van! Ugy van! a néppárton.) Ha egy egyesületünkre, vagy akármilyen más tömörülésünkre megnyugtatóan bebizonyítja a belügyi kormányzat, aizt, hogy antidemokratikus- vagy éppen fasiszta és ezt erős kézzel feloszlatja, felszámolja, azt nemcsak hogy nem ítélem el, hanem örömmel és készséggel támogatom és szükségesnek tartom. Nem tudom azonban. teljesen megérteni azt, ihogy miért kellett feloszlatni tíz katolikus egyesületi központot 3529 tagegyesülettel akkor, amikor a kereszténység világnézet s e világnézeti alapon álló szervek egyikéről vagy másikáról (Mozgás és zaj a kommunistapárton.) sem bizonyították be megnyugtatóan, hogy ezek kimerítették volna akár az an ti demokrácia,, akár a fasizmus tényálladékát. Egyik nyilas főfcorifeus mondotta 1942>ben, ihogy 1939-ben azért nem tudták átvenni a, hatalmat, mert a propagandájuk a KALOT ellenállásán egyszerűen megbukott. (Több hang a kommunistapárton. Ez tévedés! Közbeszólás a, néppárton: Pedig ez így volt!) Amennyiben a keresztény világnézet 'szemben áll a materializmussal és a materialista párévi február hó 16-án, hétfőn. 4(3 tokkal, ez rendben van, azonban nem lehet ok arra, hogy ezek az uralmon lévő pártok, illetőleg a belőlük alakult kormányzat maroihodnapra ilyen hatalmajs tömegerőt kikapcsoljon az iskolából kikerült ifjúság neveléséből' (SOMOGYI Miklós (kp): Félrevezetéséből!) Csak mellékesen utalok egy parasztember nyilatkozatára, aki az egyesületek feloszlatása idején íúgy csendesen megjegyezte, hogy ennek az lesz a következménye, hogy az ujnsag nem jár sehová, 'hogy jót, nemeset és szépet (halljon, s feltétlenül emelni kell majd a börtönök számát. És ha itt utalok arra, hogy az igazságügyi tárca költségvetésében éppen ilyeténféle kívánságok vannak, nem akarom a kettőt szoros kapcsolatban hozni, de elgondolkoztató nak kell tartanom a két tételt, a két kijelentés kölcsönösségét. (Zaj a kommunistapárton) Ugyanis nem tudok arról, hogy a fasizmus vádját rá, tudták volna bizonyítani akármelyik katolikus egyesületre. (SOMOGYI Miklós (kp): Páter .Kiss Szalézról nem hallott!) Hogy mégis megtörtént egy. vagy két, vagy tíz egyesületnél (OLÁH Mihály (kp): Sliaidhta Margitról nem olvasott!), ihogy sikerült rábizonyítani azokra aiz egyesületekre egyik vonatkozásban az antidemokratikus vagy fasiszta viselkedést, (NONN György (kp): Olvassa el a KALOT kiadványait! Mit ír a partizánvadászokról! — ZENTAI Béla (kp): Partizánvadászat, imint ideál!), akkor sem tudom ezt a kérdést így felfogni, mert hiszen a demokráciában a kollektív felelősségrevonásnak nincs helye. T. Országgyűlés! A köztársaság alaptörvénye teljes vallásszabadságot biztosít, már pedig a vallási élet, a hitélet nemcsak a sekrestyékben és templomokban zajlik le, hanem az élet minden területén- (Zaj a kommunistapárton.) Vannak azonban ennek az egyesületí.eloszlatási kérdésnek komoly anyagi vonatkozásai is. Csak egy-két egyházmegyét említek meg. A váci egyházmegyében 517 katolikus egyesületet oszlattak fel, ugyanakkor 23 egyleti ingatlant, többnyire székházat koboztak el. A pécsi egyházmegyében 121 egyesület feloszlatása mellett 12 székházat kobzott el a megfelelő rendelkezési. Tudnunk kell, hogy ezek .az egyesületi székházak nem ajándékképpen és nem ölébe hullott vagyontárgyai voltak ezeknek a& egyesületeknek, hanem" igen sokszor sok éven át kitartó, fárasztó munkával, nagy takarékossággal összehozott komplexumok. (Ugy v a n! Ugy van! a néppárton.) Tudjuk aizután azt \% hogy nem egy jelentős értéket, jelentős tételt képviselt és képvisel ma is. (GRÓH József (ni): Kisemberek pénze van benne! — NONN György (kp): A kisemberek érdekei ellen!) Ma is érvényben lévő jogszabályok szerint, ha egy katolikus egyesület feloszlik, az alapszabályszerűen is. de 'a törvény értelmezése szerint is vagyonát az illetékes egyházközségre hagyja. (Közbeszólás a kommunistapárton: A népre!) Igazságos Sés méltó lenne, ha a belügyi kormányzat megfontolás tárgyává tenné, sőt meg is hallgatná iazt a kérelmünket, hogy ezeket az elkobzott ingatlanokat, amelyek ma üresen lezárvaj, lepecsételve, vagy valamely közületnek, ^pártnak a kezelésében állanak, de mindenképpen elhanyagolt, vagy alig gondozott állapotban vannak — ezeken keresztül rpusztul tehát a nemzeti vagyon is — juttassa vissza
