Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

437, Az országgyűlés 50. ülése 1948. mert ez csak ideig-lenes megoldást, tanfolya­mok tartását teszi lehetővé. A jövőre nézve' itt is bővebben kell gondoskodni a felmerülő szükségletekről. Az iskolánkívüli gazdasági -szakoktatásra 1947-tel szemben most 620.000 forint többletkia­dás 'Van előirányozva, amely a földmívelós­ügyi miniszter úr tájékoztatója szerint lehe­tővé tette mintegy ezer tanfolyam megszerve­zését 40.000 hallgatóval. jEz jelentős eredmény a múlttal szemben, de a szükségletek arányá­ban még mindig 1 kevés. T. Országgyűlés! Felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy nyugtalanítják a szak­köz véleményt azok a hírek, hogy a mezőgazda­sági szakoktatást a kultusztárca hatáskörébe' akarják átvinni. Ez nem lenne helyes, mert a szakoktatásnak a legszorosabb kapcsolatban kell lennie földmívélósügyünJk irányításával. A földosztás után.. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. MEDEY ISTVÁN (szd): ...ma már a dő­zsölő földesurak kastélyaiban sofo helyen me­zőgazdasági szakiskola van, a szegény paraszt­ság gyermekei tanulnak és elsajátítják a cél­szerű gazdálkodás alapismereteit, mert tudja a magyar nép, hogy a magyar mezőgazdaság csak in+enzív termelési módok mellett pros­perálhat, ehhez pedig kitűnően képzett szak­emberek szükségesek. Nem sajnáljuk tehát mi azokat a kiadásokat, amelyeket a mezogazda­sási szakoktatásra fordítunk, mert t~idj,u4. hogy ezek bőven visszatérülnek a többtermelési eljárások és, a nagyobb terméseredmények ho­zamából, í Minthogyv a költségvetésben új szellem vo­nul végig a régivel szomben, a magam és a szociáldemokratapárt nevében a költségvetést elfogadom, (Taps a kor inány párt okon.) ELNÖK: A címhez több szónak nincs fel­iratkozva, a vitát bezárom, a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határo­zathozotal. Kérdem a t. Országgyűlést, mél­tóztatik-e a 6. címet elfogadnil (Igen! Nem!) Akik a 6. címet elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 6. címet elfos-adta. Következik a földmívelésiigyi tárca költ-. ségvetése 7. címének tárgyalása. Kérem a jegvző urat, szíveskedjék felolvasni. FARKAS GYÖRGY -jegyző (felolvasm a 7., majd, a 8. címet, amelyeket a Ház hozzászó­lás nélkül elfogad. Felolvassa a 9. címet) ELNÖK: Szólásra következik & címhez fel­iratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Dögei Imre! DÖGEI IMRE (kp): T. Országgyűlés! A költségvetéshez való felszólalásomban két kér­déssel szeretnék foglalkozni, az agrárpolitiká­val s ami ehhez tartozik, a földbirtokrendezés kérdésével. Agrárpolitikánk irányának megszabásánál két fontos dolgot kell- figyelembe vemini, még­pedig a fennálló viszonyokat, továbbá az előt­tünk álló feladatokat és lehetőségeket. Első­soriban azt kell figyelembe, vennünk emnél a kérdésnél, hogy a felszabadulás után, amikor lehetőség nyílt arra, hogy egy gyökeres föld­reformot végrehajtsunk, három és fél millió katasztrális hold földet osztottunk szét a iniincs­évi február hó 20-án, pénteken. 438 telén és szegény parasztok között. Ezzel alap­jában megváltoztattuk birtokmegoszl'ásunkat. Magyarország többé nem a ""feudális nagybir­tokosok, a hitbizományosok hazája* a magyar mezőgazdaság ma már nem a nagybirtokon, hanem az egyéni tulajdonban lévő kisparaszti gazdálkodásokon nyugszik. Ezzel kapcsolatban mindjárt meg kell em­lítenem, hogy abban a 3.5 millió katasztrális holdban, amelyet a földbirtokreform során igénybevettünk ós .kiosztottunk, benne van az a 800.000 katasztrális hold is, amely a felszaba­dulás előtt az egyházak birtokában volt; és én valószínűnek tartom, hogy éppen ez az, amit Mindszenty hercegprímás a többi nagybirto­kosokkal együtt nem tud megbocsátani a de­mokráciának, (ügy van! Ugy v^n! a konimu­nistdpárton, — Mozgás és zaj a néppárton.) Pedig, ha meggondoljuk a dolgot, azt hiszem, illenék tudni a hereegprimásnak is, hogy sok­százezer olyan paraszt kapott földet, aki vég­eredményben tagja az egyháznak, tehát a bir­tok végeredményben a családon belül maradt, (Ugy van! Ugy v'an! a kommunistapártonu) feltéve, hogy a-családfő ki nem tagadta — mondjuk — rakoncátlan gyermekeit. , Megmondom azonban, kár, hogy ez ígj van, mert ezek az emberek nem akartak semmi | rosszat, éppen csak magukévá tették a mi jel­! szavunkat, hogy a föld azé, aki azt 'megnium­i kál ja. . i Most már azonban az a fontos, hogy ami­lyen '< mértékben megváltoztak birtokviszo­nyaink, éppen olyan mértékben, mégpedig sürgősen meg kell változtatná agrárpolitikán­kat is. Itt elsősorban arra gondolok- hogy a közterhek elosztása érdekében a mezőgjaizcla­ságba minél hamarább be kell vezetni a pro­gresszív adót. Itt is, éppen úgy. mint gazdasági életünk más területein, minél hamarább éri­vényt kell szerezni annak az elvnek, hogy fi­zessenek a gazdagok. Sajnos, mezőgazdaságunk a múlt rendszer jóvoltából más európai államokhoz viszonyítva igen-igen lemaradt. Mezőgazdasági termelé­sünk éppen úgy, mint állattenyésztésünk, Európában a 17-ik helyet foglalja el. Mindent el kell tehát követnünk, hogy ezen a téren mi­nél előbb komoly változást idézzünk elő. Mező­gazdaságunk terméshozamát, minden szín alatt fel kell fokoznunk. Fel kell sorakoznunk a többi állam mellé és ennek érdekében mezőgazdaságunkat minéü előbb el kell látni modern felszerelésekkel, korszerű gépekkel, ha életszínvonalunkat* javí­tani akarjuk, ha fokozni akairjuk termelé­sünk eredményét és ha a minőségét javítani írjkarjuk. De ugyanakkor le kell szállítani ter­melési költségeinket is, ha azt akarjuk, hogy termel vényeink a külföldi piacokon verseny­képesek legyenek. . A föOldmívelésügyi kor­mányzatnak oda kel! hatnia, hagy mindezek előfeltételeit a legmesszebbmenőén biztosítsa. Egyik igen fontos # tennivalónk ezzel kap­esolatbl-rjn, amihez szerintem nem is kell pénz, esaik jó szervezés, az, hogy mezőgazdasági ter­melésünkben minél előbb meg- kei 1 !! szűnnie a ma még megmutatkozó máróí-holnapra való intézkedéseknek és fokozottan irányt kell vennie a tervszerű gazdálkodásnak. Ezt an­nál is inkább meg kell tenni, mert iái körülöí­tünk levő más államok, baráti államok, szin­tén mind fokozottabb mértékben térnek rá a tervszerű gazdálkodásra. Annak azonban, hogy 28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom