Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

397 Az országgyűlés 50. ülése 1948. évi február hó 20-án, pénteken. 398 megjegyzett, elbiben a kérdésiben máris vannak intézkedések. Egyes ügyes emberek ugyan még kijátszhatják az idevonatkozó rendelkezéseket, de egészen biiizionyos, hogy ezek a zug" apaállatok, ha nem is irtásra,, de mindenesetre siteiraliziálllásira kerülnek. Ez a veszedelem a. jövőben tehát nem fog fennforogni. Ami a vetőgumó-nennesítésire vonatkozó javaslatát illeti, a kiísvárdiai teleppel és annak . kifejlesztésével kapcsolatosan) ezt szintén megfontolás tárgyává fogom tenni. Ezekben kívántam a részletes vita során elhangzottakra válaszolni. Ezek után tisztelettel kérem, méltóztassanak költségvetéseim 2. címét változatlanul elfogadni. '(Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: A 2. cím feletti tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 2. címet elfogadni! (Igen!) , Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 2. címet elfogadta. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. NYÁRÁDI MIKLÓS miniszter: T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani az 1947/48.. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, az országgyűlés tagjai közöft szétosztatni s egyben előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak kiadni. ELNÖK: A pénzügyminiszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. Következik a 3. cím tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül 1 POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Molnár Imre! ELNÖK: A képviselő úr nincs jelen. A szónokok sorából töröljük. A következő feliratkozott szónoki POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Pusztai Ferenc! PUSZTAI FERENC (dn): T Országgyűlés! Meg vagyok győződve arról, hogy amikor a magyar kormány a költségvetést összeállította, minden fillért, minden várható jövedelmet, minden verejtékcseppet, a -nemzeti értékek minden legkisebb forgácsát kalkulációba vette. Meg vagyok győződve továbbá arról is, hogy amikor szétosztotta ezeket az, ősszé" J geket, legnagyobb gondja áz-volt^ hogy" ezt a szükségesnél haisonTfthatailanul -.kls^^^ összeget hogyan ossza el úgy, hogy" ajár'-áweeskéi- , ben odajusson, ahol a Jegszüfcség^feépfr és; leghasznosabb. (Mozgás.) •" /y" ELNÖK: Csendet kérek, kép viselő urak! Tessék helyetfoglalni! ';' ' * PUSZTAI FERENC (dn): A szükségesség — sajnos — annyira általános, hogy sok válogatni valónk nincs. Ha azonban a hasznosság szempontját nézem, úgy látom," hogy a földmívelósügyi tárca, de különösen annak 3. címe nem részesül kellő összegszerű méltánylásban: Tennivalóink sehol sejm súlyosabbak és szélesebb körűek, mint éppen itt. Maga a költségvetés is, oly sok tennivalót irányoz elő az indokolásban, ami bizonyítja, hogy a földmívelésügyi kormányzat a tennivalókat tisztán látja, de ugyanakkor kizárt dolog, hogy az előirányzott 300.000 forint, illetőleg a hároméves teryben a szőlészettel együtt erre a célra előirányzott 12 millió forint elég is legyen a jelzett tennivalók maradéktalan elvégzésére. • \ Tudom, az illetékesek tisztában vannak azzal, hogy nemcsak mezőgazdaságunkat általában, hanem ezen belül elsődlegesen a kertészetet kell intenzivebbé tenni, mai szóval átállítani. Ez pedig itt is, mint mindenütt máshol, rengeteg tennivalót von maga után. Hevenyében kiemelek ebből a rengetegből néhányat. ; i i Ha termelésünket átállítjuk, tudnunk kell, hogy azt csak 'az összes ráhatok egyensúlyával tehetjük. Ezek a ráhatok a kül- és belföldi piac igényei, illetőleg lehetőségei, a talaj, a klima, a tőke^ és a szellemi tőke. Ha valaki a^piaccal kapcsolatban attól félne, hogy nem tudjuk áruinkat elhelyezni, megjegyezhetem, hogy ia külföldi piac zöldségben is, gyümölcsben is az olajos magvakat , kivéve minden magfélében; valamint konzervben egyelőre elő sem állítható mennyiségeket tud felvenni. 1938-ban, amikor a gazdasági életet még politikai szempontok határozták meg, zöldséges gyümölcsszállításunk külföldre! 48.000 tonna volt. 1942-Iien 12.000 tonna volt .a kivitt gyű. mölcs, 1947-ben pedig a kivitt főzelék ós gyümölcs összesen 4.000 tonna volt. A jóvátételben szereplő 7.670.95 tonna vegyes főzelékmag-, főzelék-, konzerv- és gyümölcsszállítás is igényt bizonyít. Természetesen biztosítani kell, hogy a. nyers igényen túl a minőségi és árbeli igényeket, tehát a lehető olcsót és jót is megadhassuk. Ez pedig csak tájgazdálkodássál érhető el. ' Mostanában sok szó esik erről, így én röviden csak annyit említek,' hogy hazánkbán például a kajszi érési ideje körülbelül hat hét, ami az eltérő klímának és fajtakülönbségnek az eredménye. (17gy van! a néppárton.) Ez az eltolódás maigával; hozza, hogy az összmennyiséig kisebb napi mennyiségekre _ oszlik -meg, azonkívül nagyobb területre is,^ ha tehát egy minőségű és egy érettségű árut nagyobb mennyiségben akarunk összehozni: drága. • > , J Ennek megoldása csak a teljes átszervezés lehet, olyképpen, hogy minden fajtánkat és fajunkat a megfelelő talajra és klíma ialá, tehát tájra utaljuk. Ez viszont csiak irányított faiskolákon, szövetkezeteken keresztül ós megfelelő ellenőrzés mellett lehetséges, és csak így küzdhetők le termelőink^ ezer fajtára irányuló sport- .és pepinertemielési hajlamai. A piaccal kapcsolatosan megemlítem, hogy a zöldségtermelés még sok hiányt hagy a belföldi fogyasztás terén is. Nem akarok a 10 forintos spenótra hivatkozni, hanem inkább airra, hoigy imég messze vagyunk attól, hogy a nép széles rétegei elfogyasszák azt, ami egészséges volna, továbbá tarra, hogy többezer bolgárkertész talált nálunk megélhetést, sőt módot a meggazdagodásra. Most ezek is alig vannak mintegy 150-en, tehát a túltermelés még messze lehetőségeket hagy nyitva. E termelési á.g eredményessége mellett egy példát hozok fel. A káposztatermelés ka" tasztrális holdankimti összterinelési összege, de értékesítési költségek nélkül, körülbelül 900 forint. Átlagos hozama 100, öntözéssel 200 métermázsás termés mellett csak 40 filléres árat és nem a mai forinton felülit véve alapul, 4000, illetőleg 8000 forint nyers jövedelmet hoz,