Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

3Ö1 Az országgyűlés 50. ülése 1948. lés! Magyarország mezőgazdasági jellege hoz za magával, hogy felemelkedésünk szoros kapcsolatban vain a mezőgazdasági fedemeillkedésr sel. A lakosság életszín vonalának emelkedése általános felemelkedést és jólétet jelent. A mezőgazdaság minőségi és mennyiségi teruiieiésben előrehaladt, ennek érdekében meg keli! tennünk a szükséges intézked éseket, és áldozat meghozatalától sem kell visszariadnunk. r Általában érezhető, hogy talajaink az utóbbi időiben oövénytápanyag tekintetében kezdenek kimerülni, ós ez a termelés visszaesését eredményezi. A talaj természetes úton, isitálilíótrágyáva.1 való javítása az állatállomiáiny leapadása és-' a trágya • nem szakszerű kezelése miatt nincs arányban azzal az igénybevétellel, amelyet a szlálntóföldi termelés a tápanyagok (következtében jelent. Szükséges lenne tehát, a rendkívüli kiadások között a zöldtrágyázás elíő mozdítására is költségelőirányzat felvétele. Különösen szükséges volna ez a nálunk Szabolcsban, de az ország sok más helyén is nagy területű homoktalaj oíkon, amelyeken a nitrogén hiánya' következtében) a termelés visszaesés© erősen észlelhető. Szükségesnek látnám a csillagfürtakció széles körben való bevezetésiét, meirt ennek a növénynek terjedése, kiterjedt körben való termelése az egyéb növények termésátlagának növekedését, sőt ugrásszerű növekedését hozza magával. (Kétségtelen, hogy burgonyatermelésünk érdekében szükséges a

1 vetőgumók felfrissítése, de kérdéses, hogy a tavaszi vetőburgonyaakcióra előirányzott 350.000 forintos összeggel elérjük-e ezt a célt és hogy megfelelnek-c nálunk a Hollandiából importált fajták, tekintettel arra, hogy. ami ott a legjobb lehet, (az itt esetleg nem válik be, (Ügy van!) mert az ottani klimatikus viszonyok, egészen mások- mint az itteniek. A behozott vetőburgonya ária 170 forint. Ebből az áílilam 40, a MOSzK 30 forint viselését vállalja, és így ez a vetőburgoinya 100 forintos áron kerül .a gazdákhoz. Szükségesnek tartom azonban, hogy ez a vetőburgonya olyiasn kezekbe jusson, ahol! a továbbszaporítás biztosítva van és a vetőburgonya nem kallódik el. T. Országgyűlés! A mostani aszályos! évek és a burgonya silánysága természetlesealj szükségessé teszik a vetoburgonyabehozata.lt

. Ezen a téren azonban igyeíkéznünk kell a veiőburgonyanemesítő telepek fejlesztésére. Például Kasvárdán, Szabolcs megyében yaín egy vetőburgonyaneanesítő telep, amely 50—100 -hold területen működik. Szükségesnek tartanám, hogy ezeket a telepeiket a földmívelésügyi minisztérium fokozatosan kiterjessze. Ez kétféle szempontból fontos, először szociális, másodszor pedig nemzetgazdasági szempontból. Először több munkához juthatnának a magyar munkáskezeik,, máísodszor pedig nem kellene külföldről exportálnunk olyan árut, amelynek termesztése; Magyarországon isi lehetővé válik. Ugyanesíak az állattenyésztést illetően a köztenyésztés megszervezésének előmozdítását ügy latnaim a legjobban biztosítva, ha. szarvasmarha apaállatok is államilag lennének kezelve, (Mozgás az ellenzéken.) vagyis az apaállatok tartása, gondozása és azoknak a tenyésztés érdekében való felhasználása ki lenne véve a községek; legeltetési társulatok vagy egyéb közületek kezéből. így a tenyésztés célszerű irányítása jobban biztosítva lenne és az apaállatok is megfelelőbben lennének kihaszévi február hó 20-án, pénteken. , 39^ nálva, ami a mostani apaállatbaány mellett jelentős tétel. Erre vonatkozóan a fölümivelési igazgatásinak kellene tervezeitet kidolgoznia. Ezzel kapcsolatban szükségesinek látnám az állattenyésztésünk színvonalát rontó zugapaállatok kiirtását is. Az Alföld fásítása soha nem volt időszerűbb, mint ma, amikor a, kiirtott erdők utánpótlása csak minimális mérték ben történik. Eminek eredni ónyeképpen megállapítható- hogy nálunk Szabolcsban sok helyen, a megkötött futóhomok kezd megindulni és ez, a termiőíölr det veszélyezteti, de egyes- helyeken még a köízilekedési utakat is fenyegeti. "A rendkívüli kiadások keretében a fásítás előmozdítása is szükséges lenne. Különösen vonatkozik ez a fásítás Szabolcsira, ahol legjobban érezzük a sivóhomok lutását, ahol a fasorokat ési az erdőket iis nagyrésízt kiirtották, de alig-alig vehető észre, hogy az utánpótlásról gondoskodás történnék, Kérem a földmívelésügyi minisztériumot, hogy ezen; a téren is tegye meg

1 a szükséges intézkedéseket. Amikor belterjes minőségi és kertgazdálkodásról beszélünk, akkor nem mulaszthatom el azt, hogy fel ne említsem, ós örömmel ne állapítsam meg, hogy ezen a téren is bizonyos előrehaladás mutatkozik. A szakoktatás kérdésével kapcsolatban fel kell említenem, hogy különösen érezzük ennek hiányát a keleti vármegyékben', amelyek legmesszebb ifekszenek Budapesttől és ahol a gyümölcsértékesítés nem történik meg megfelelő módon. Itt nagy hibák vannak, mert amíg Gyöngyösről és Kecskemétről napi árjelentések érkeznek, addig

1 a keleti vármegyékben ez még ma sem történt meg:, pedig a keleti vármegyék azok. amelyek pedig a legjobb alapnak tekinthetőik ezetn ajéren. A keleti vármegyéknek körülbelül 15—16.000 katasztrális hold télialma termőterületük van, és emellett cseresznye- és őszibaracktermelés is folyik. A legnagyobb baj az, hogy nincsenek piacaink, tehát előiször piacot, kell biztosítani, íbiszein láttuk azt a múlt.évben, hogy amikor a gyümölcsök beértek, akkor tanácstalanul állott a termelő, mert nem volt piac. A konzervipar fellendítését kérem ezen a téren is, nemkülönben a piac intenzívebb megszervezését. Különösen legnemesebb szilvafajtánknál, a besztercei szilvánál lehetett észlelni ezt a hiányt, amelynek kilóját alig tudtuk értékesíteni 1.10 forintért és ma azt kell látnunk a kirakatokban, hogy a külföldről importált aszaltszilva kilója több mint tíz forint. Ezen a téren tényleg lépéseiket kellene tennie a földmívelésügyi minisztériumnak, mert ha mi ezekben a cikkekben is külföldi behozatalra szorulunk, akkor nem segítjük elő exportunkat és az iparcikkek importálásának lehetőségeit. A földmívelésügyi minisztérium _ tegyen meg-mindent ezen a téren, különösen igyekezzék a hároméves tervben ezeket a kérdéseket tekintetbe venni és Szabolesot, valamint a tiszántúli vármegyéket a világpiacba bekapcsolni. Igyekezzék szilvaaszalókat felállítani, hoev ne legyünk kitéve bizonyos időkben annak a lehetetlen helyzetnek, hogy vagy odaadjuk potom árOini a szilvatermésünket- vagy oedis- pálinkának dolgozzuk fel. Végre is a keleti vármegyék az ország legsűrűbben lakott vármegyéi, ahol sem gyárak, sem _ bányák, sem más nagyobb ipari üzemek nincsenek,