Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
299 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 300 fogadom el a, költségvetést (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: A címhez több szónok nem iráfbkiozott fel, a tanácskozást -befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 3. címet elfogadni! (Igen!) H,a igen, kimondom, hogy (az országgyűlés a 3 címet elfogadja. Kérem -a jegyző ur«t, szíveskedjék a honvédelmi táreia 4. címét felolvasói. POLANYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a 4. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a honvédelmi tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért lat vitát félbe" szakítom és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésüiniklet holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk! s napirendjére tűzzük ki az egyeé tárcák költségvetésének folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak a napirendi javaslatot elfogadni? (Igen!) Az. ország,gyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. Most áttérünk ,az interpellációk előterjesztésére. Mielőtt a szóbeli interpellációk előterjesztésére áttérnénk, felolvastatom az írásbeli interpellációt. Következük Kolbert János képviselő úr írásbeli interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a belügyminiisizter úrhoz. Kérem a jegyző 1 urat, szíveskedjék azt felolvasni. POLANYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »IrásbeAi interpelláció a miniszterelnök úrhoz és a belügyminiszter úrhoz egy Oroszországiban lévő magyar hadifogoly feleségéneik szerencsétlen sorsa miatt. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak ós a belügyminisizter úrnak arról, hogy egy Oroszországban lévő magyar hadifogoly feleségét esi gyermekét kitelepítik az országból! 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr Krausz Péter soroksári lakos ellőni — szerintem szabálytalanul — elrendelt kitelepítési ési internálása eljárást azonnal megszüntetni 1 3. Kraufiiz Péter jelenleg még mindig Oroszországban hadifogoly, magyar nemzetiségűnek vallottal magát, .sefti a Volksbundnak, sem az SiS-nek tagja nem volt. Felesége szintén magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A feleség és gyermek után hadisegély lett megállapítva. Ebnek ellenére kitelepítették' ahonnan íae illetékes hatóságok hadifogoly férj éne és 1 magyar nemzetiségére való tekintettel visszaküldték. Útközben a szombathelyi rendőrség igazoltatta és Budapestre tploneházba szállította. Innen újból ki akarták vinni, azonban a hegyeshalomi katonai parancsnok visszaküldte, mint nem kitelepíthetőt, mert férje hadifogoly és mert magyar. Ennyi szenvedés után 1948 január hó 30-án újból előállították és a központi internálótáborba vitték kitelepítés: céljából. Budapest, 1948 február hó ll-én.« (18-30) ELNÖK: Az ortsizággyűlés^ az interpellációt kiadja a miniszterelnök és a belügy miniszter uraknak. Következnek a szóbeli interpellációk. Következnék Kolbert János képviselő úr interpelláieiójia a földmívelésügyi minkgtear !rhoz. A képviselő úr az interpelláció elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen! — Felkiáltások a kommunistapárton: Örökre, örökre!) Az ország gyűlés a halasztást megadta. Következik Náuási László képviselő úr interpellációja a vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez a tanyai iskoláik 1 tanítóinak kinevezése ügyében. Kérem a, jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »1. Vian-e tudomás a miniszter úrnak arról, hogy a tanyai iskolák jórészében tanítóhiány" miatt a tanítás szünetel'? 2. Van-e tudomásai a miniszter úrnak ar" ról, hogy ugyanakkor Budapest környékén és a nagyobb városokban vannak tanítók, akik heti három-négy órát tanítanak? 3. Mit hajlandó tenni a miniszter úr ennek az állapotnak megszüntetése érdekében?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő uirat illeti a szó. NÁNÁSI LÁSZLÓ (pp): T. Országgyűlés! A magyar Alföld tanyavilágának iskolaköteles gyermekei mindig rendkívül nehéz körülmények között tudták elvégezni iskoláikat. Fagyos, hideg télben, bokáig érő sárban, esőfolen^ ihéban kjilométereket kellett gyalogolni iskoláikba s iamikor a városokban nyugodtan folyhatott a tanítás, ugyanakkor a tanyai iskolákban sokszor kellett és kelta nagy hideg miatt kényszerszüneteket tartani. Tanyai iskolánk a múltban elég kevés volt és ezeknek a számát sajnos, a demokráciában sem tudtuk növelni. Pedig mindent meg kell tennünk, hogy a legszorgalmasabb dolgozó rétegnek- a tanyai parasztoknak gyermekei i,s megfelelő tudáshoz., műveltségihez jussanak. (Helyeslés.) Éppen ezért hívom fel a kultuszminiszter úr figyelmét egy igen sajnálatos körülményre, ez pedig az, hogy a kevés tanyai iskolának nagyréiszében sincs tanítás, mert jelenleg mintegy 250 tanyai iskolában nincs tanító. Mezőtúron 9 tanyai tanító hiányzik, Kisújszálláson öt tanyai iskoláiban nincs tanító. Ugyanez a helyzet igen sok alföldi város és nagyközség tanyavilágában is. Ha utánanézünk ia dolognak, megállapíthatjuk, hogy tanítóhiány van ugyan, de néni olyan nagy mértékben, ami ezt a> helyzetet indokolttá tenné. Ellenben a tanítók elosztása rendkívül arány tálain. Amíg Budapesten és a nagyvárosokban sok tanító van beosztás nélkül és sok csak heti három-négy órán át tanít, addig a falun és a tanyákon 70—80, sőt 100 gyermek is esik egy tanítóra. Budapesten átlagosan 27 iskolába Járó gyereket tanít egy tanító, országosan ez az átlag 40 gyermek. Ezek az adatok sok mindent megmagyairáznak. Ezen a téiren végre rendét kell teremteni. Hiába beszélünk a magyar népnevelés demokratizálásáról, hia elhanyagoljuk falusi és tanyai gyermekeink tanítását. Sokkal több [gondot kell fordítanunk a falusi és^ tanyai iskolákra, mint eddig tettülk és feltétlenül el kell azokat látnunk a. megfelelő számú tanítóval. Ha a vallás- és közoktatásügyi .miniszter úrnaik nem állana módjában új tanítók % kinevezése, arra kérem, gondoskodjék a kinevezett tanítók arányos elosztásáról. Eletem jórészét mint tanyai parasztember