Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

285 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 286 szüneti szerződésben a német nácizmus elleni háború végső győzelemig való továbbfolytatá­sához nyolc hadosztály felállítását kellett vál­lalnunk, ami azt jelentette, hogy ehhez a mű­velethez azt a katonai emberanyagot kellett felhasználnunk, amely a régi, úgynevezett nem­zeti hadseregből még megmaradt. így ennek a kötelezettségnek vállalásán keresztül a régi rendszerből ittmaradt tisztek és tiszthelyette­sek válogatás nélkül birtokon belül kerültek a magyar demokráciába. Ma, három esztendő­vel a felszabadulás után megállapítható, hogy az új magyar honvédség tiszti- és tiszthelyet­tesi kara nagyjában és egészében a magyar demokratikus hadsereg megbízható alapja. Súlyos nehézséget okozott a magyar demo­kratikus honvédség megszervezésénél az a kol­dusszegény-sors, amelybe a páratlan könnyelmű­séggel megindított háború révéin a felszabadu­láskor aiz egész magyar nemzet jutott- A régi átkos rendszer a hadsereg költségeinek fede­zése céljából a magyar nép életerejét szívta ki. Megszámlálhatatlan milliókat költöttek a, had-' sereg felszerelésére, ruházatára és járművekre. mégis, amikor a hatalmon lévők elkövették a magyar nép ellen azt-az égbekiáltó bűnt, hogy minden erkölcsi törvényt felrúgva és a ma­gyar nép érdekeit néni tekintve, Oroszország ellen mozgósítottak, akkor derült ki, hogy erre az esztelen háborúra a legénység lelkileg nem volt felkészülve, idegenül érezte magát abban a nagy Oroszországban, nem látta a háborúnak cél ját, értelmét, és tudat alatt minden egyes katona valamiképpen bűnösnek érezte magát azért, hogy bementünk Oroszországba. De az anyagi felszerelés is hibás és gyönge volt, amint már az első hetekben kiderült. A voro­nyezsi katasztrófa betetőzte ezt a szörnyű vé­res kalandot, az orosz hómezőkön ottmaradt a nemzet színe-virága és ottmaradt sokmilliót érő anyagi felszerelés. Jellemző az akkori had vezetőségre és had­táp szolgálatra, hogy míg a raktárak tömve voltak élelemmel ós téli ruházattal, addig a legénység éhezett és a silány ruházat niiaitf már a katasztófa előtt számtalan sokan 1 meg­hallak a fagytói. Ilyeln körülmények között nem kell csodál­kozni azon, hogy honvédségünk demokratikur jellemben való fk^alakítása soraim, PIZ első, egy­két esztendőben élelmezési és felruházási ne­hézségek! mutatkoztak. Pirulva gondolunk arra a rongyosaágra, ahogy derék honvédeink az első időkbeín; festettek, amikor például határ­vadászainknál a kezdeti* korszakban nem volt ri%,a jelenség, hogy a nehéz szolgálat után a r egymást váltó őrségek lábbelijüket'és egyéb fel­szereléseiket egymásnak adták át és bizony honvédségünk más alakulatai is hiányosai voltak felszerelve. Ezen a téren a tárgyalás alatt álló költségvetés örvendetes változást hoz, most végre felruházzuk bonvédeinket és ha menetelni látjuk őket, nem kell toprongyos ságuk miatt pirulni. Mégis, t. Országgyűlés amikor az ilyetén koldusság láttán és tudata ban megvizsgáljuk azt a szolgálatot, amelyet honvédségünk az új magyar népi demokrácia megerősítése érdefeében teljesített, ezzel a tel­jesítménnyel meg lehetüntk elégedve. Külön dicsérettel kell szólnom a műszak' csapatokról, amelyek rövid idő alatt _ nagy­szerű kiképzésben részesültek és az Idei beregi árvíznél rendkívül nagy szolgálatokat, tettek a népnek; hogy az árvíz nem okozott nagyolt károkat, az elsősorban műszaki csapataink lel­kes és hősies munkájának köszönhető­Külön kell szólnom a tűzszerészekről, akik életük kockáztatásával hárítják el azt a vészei-, delmet, amelyet az itt-ott még elfekvő és fel nem robbant lövedékek okozhatnak. Dicséret illeiti meg aknaszedő alakulatainklat is, amei­lyek nagy buzgalommal halásszák ki folyóink­ból és tavainkból a hajózást veszélyeztető ak­nákat. De külön dicsérettel kell itt szólnom derék határ vadászaink emberfeletti szolgálatáról; is. A határvidékeken honvédeiink az egyszerű szol­gálaton túlmenően elsőrendű nemzetgazda­sági érdekvédelmet szolgálnak. Közismert, hogy a háború befejeztével milyen rendkívüli nagy méreteket öltött az országiunkból való csempé­szés. Sokat olvastunk azokról a nagyszabású razziákról, amelyeket a határvidékekéin a bel­ügyi kormányzat rendelt el és amelyekben de­rék határvádászaink a razzia terhének nagyobb részét magukra vállalva, Igyekeztek végetvetni a rendellenességeknek. Ma is arra törekednek, hogy elhárítsák a veszélyt, amelyet a csempé­szés ós feketézés országunk gazdasági életere jelent. A határőrség érdeme az is, hogy a ha­tármenti falvaikban és tetepüfJósékben mind rit­kábban fordulnak elő rablóimerényiletek és fosztogatások. Csak helyeselni tudjuk ia hon­védelmi miniszter úrnak azt a törekvését, hogy a, r határőrség létszámét fokozatosan emelni kí­vánja,. Legyen szabad a határőrség munkájáfól, mely a nyugati határom, zajlik le, néhány ada­tot a t. Ház elé hozni. A nyugati, tehát leg­veszélyeztetettebb határom ahol a legtöbb ki­surranás történik az országból, 1947-ben nehéz? i sokszor életveszélyes körülmények között, 880 személyt fogtak eli a győri! határvadászok és háromnegyedmiiUló forint értékű csempész­árut koboztak el. Tették ezt a határvadászok akkor, amikor mindössze 15 örs teljesít szol­gálatot a . nyugattá határon s egy-egy örs 15 km-es ha társa vot tart megfigyelés alatt. Munkájuk sokszor emberfeletti, mert egy órá­bani csak tíz, ember teljesít szolgálatot. A sok nehézségi ©'lenére a határőrök nagyon komoly és. felelősségteljes imunkát végeztek, amiért — roimt mondom — a legnagyobb mértékű dicsé­ret illeti meg őket. A költségvetés tárgyalásakor kell rámutat­nom arra, hogy honvédségünk katonai szolgá­latának teljesítése mellett egyben közigazga­tási feladatot is végez. (17.30) Gondolok itt elgjp­sorban a honvédelmi minisztériumra? ai kerü­leti parancsnokságokra és a kiegészítő parancs­nokságoíkra. Bár ismerjük azokat a munkála­tokat, amelyeket a honvédelmi miinisztérium többszöri átszervezésénél ezen a területen el­végzett, — a minisztériumbain eHvégzetlt osztály­összevonásokat, a kerületi és kiegészítő pa~ raniossnokságok csökkentését, a bevonulási köz­pontok megszüntetését — mégis az a meglátá­sunk, hogy ezek az összevonások és csökkenté­sek elsősorban az anyagi alap megszabta szük­s ég esse gb o 1 s zárma znak. Itt szeretném felhívni a honvédelmi mi­niszter úr figyelmét azokra a szükségszerű racionalizálási módszerekre, amelyeket a régi rendszer még a k. u. k. időszakból átvett káto- , nai közigazgatás bürokráciájának megszünte­tése érdekében sürgősen végre kellene hajtani. Előttem sízólott t. képviselőtársam már felem­lítette a magasrangú tisztek túltengését. Ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom