Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

241 „ Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, ezerdán. 242 képviselőtársaimat és itt rá kell ttnutatai'Ofm arra. hogy a költségvetés 155 milllió forintot fordít erre a célra, (BA'RANKOVICS István (dn): Haladás!) 155 milliót iáikkor, amikor ez az •összeg' az ország tellieirbiróképesiségélieiz és teljesítőképességéhez, valamint a népjóléti minisztérium költségvetési keretéhez viszonyítva * igen komotly összeg és — hogy úgy 'mondjuk — tehertétel is. Tehertétel azért, mert ai háború terheit jelenti. Nekünk kötelességünk az, hogy iazokat, akik mint hadigondozottak vagy hadifoglvok kerülnek ennek a gondolásnak n, keretei közé. kiemeljük abból az állapotbók amelyben másodrendű vasry hiairmadrendű kérdésnek ítélnék meg, életük minden problémáját, jövőjüket messzemenően biztosítanunk kell. (Helyeslés ra nétypárton.) A hazahozatal céljaira 41 millió forint van felvéve a költségvetésibe. Ez a, 41 millió 100.000 lvaidifogoUy hazahozatalára van előirányozva, „de oly mértékben fog nőni ez az összeg, amilyen mértékben hazatérő hadifoglyaink száma szaporodik. A. hadigondozás kérdését azonban nem olyan alapon képzeljük el megoldhatónak, hogy azt a 815.000 főnyi keretet, amelyet ma a "hadigondozás reprezentál, fenntartjuk. Elvégre Magyarország 9.5 millió főnyi lakosságából nem lehet 815000 olyan lakója az országnak, akik segélyekből vagy hadigondozási díjakból tartják fenn az életüket.. Ezért egyrészt meg kell vizsffálnunk ezt a 815.000-es keretet, másrészt pedig gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő átképzéssel, átszervezéssel {ügy van! ügy van! a komniiinistapárton.) a társadalom munkaképes, hasznos tagjaivá tegyük a hadirokkantakat, (PETE Ferenc (dn): Uj hadi/rokkantkat^ztert kell megállapítani!). Ebben áz esztendőben a költségvetés keretei között körülbelül ezer hadirokkant átképzése válik lehetővé. (LUKÁCS Vilmos (md): Helyes!)-Ez a szám természetesen szerény szám ahhoz a körülbeiül 10.000 vagy még több hadirakkanthoz viszonyítva, akik ilyen szempontból átképzésre/ szorulnak. Mégis 'iái költségvetés keretei között már lehetőség nyílik erre és főleg lehetőség fog nyílni a hároméves terv során épí". tendő és épülőfélben lévő hadirokkantátképző intézeteken keresztül. . . A művégtaggyáirtásra kell kitérnem néhány szóval. A mü vég taggyártás nem gyárban, hanem egy üzemben történik és az igényeknek, nem felel meg. De talán, ha a munka módszereit megváltoztatnánk, akkor ennek a művégtagüzemnek a teljesítőképességét is messzemenőleg felfokoznánk. Ezidőszerint, a művégiaggyártás szalmára legideálisabb anyag, a: dúralumínium egyelőre nem áll rendelke!zésünkre. Meg kell elégednünk a favégtagokkal, de ezeknél is' lehetőség nyílik arra hogy bizonyos szabványosítással történjék a művégtagok elkészítése. Ez nem' azt jelenti, hogy ne egyéni méretekben és ne egyénekre szabva történjék á művégtagok készítése, hanem azt jelenti, hogy bizonyos hárommégy, szabvány rendszeresítésével el lehet végezni a tömeggyártást bizonyos alkatrészekben, és ezeket megfelelő orthopád szakemberek közbenjöttévei lehet egyéni esetekre alkalmazni. Ezzel az eljárással olcsóbbá és gyorsabbá lehet tenni &i művégtaggyártást. T. Országgyűlés! Cseih-Szombathy igen t. képviselő űr szővátette azt, hogy a népjóléti ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. mmiszteirmm költségvetésében nem látja azokat a statisztikai adatokat, amelyek kétségtelenül hű képét adnák a szociális fejlődésnek és az egészségügyi helyzetnek, amiért lényegében készült a költségvetés, és kívánatos" volna, hegy ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Itt meg kell mondanunk, hogy ebben a tekintetben maga a népjóléti minisztérium is meglehetős nav?y hiányokkal küszködik, -mégpedig azért, mert az 1945-ös, esztendő i^en lényeges adatgyűjtései hiányoznak. Ezeknek pótlása is folyamatban.van és az adatok rendszerezése kétségkívül a további tervszerűség feltétlen alapjait képezi, ez azonban nem jelenti azt, hogy a népjóléti minisztérium a .költségvetés keretében nem a legégetőbb és a legfontosabb pontokon állította be a legnagyobb összegeket. A betegellátás vonalán történtek a legnagyobb erőfeszítések és itt vannak a legnagyobb eredmények is. Ugyanígy a preventív egészségvédelem és a gyermekvédelem területén vannak igen nagyjelentőségű eredmények. Pete képviselő úr javasolta, hogy a mentők államosítása is történjék meg. Nyitott kaput döngetett ezzel a iavaslatával, mert a javaslat már elkészült. Rá kell mutatnom arra, " hogy mentőintézményünk 1945-ben jóformán semmiféle mentési eszközzel nem rendelkezett, (Úgy van! a kamímunistapárton.) mert minden mentési tárgyat, mentőfelszerelést nyugatra szállítottak, mégis örömmel jelenthetem az országgyűlésnek,, hogy — bár ez a legnagyobb erőfeszítésekbe került — ezidőszeirint már 140 mentőkocsival rendelkezünk. Ez azonban nem teszi szükségtelenné annak a kérdésnek a felvetését, hogy a mentés nem lehet egy társadalmi szervezet feladata-, hanem annak intézményes állami feladatnak kell lennie. (VÉRTES Tstván (md): ügy van!) Weil igen főképviselő úr a hatósági orvosi jogkör kérdését vetette fel. Szükségesnek tartom, hogy a hatósági orvosok helyzetét, intézkedési jogát és ezzel befolyását is messzemenően megerősítsük. Ilyen irányú rendelettervezet kidolgozása folyamatban van. Az orvosi rendtartás szintén előkészületben van és hivatva lesz arra. hogy végre rendet csináljon a kuruzslás területén is, megszüntetve a kuiruzslást. amely különösen 1945ben és 1946-ban igen könnyen terjedhetett. T. Országgyűlés! Kisházi igen t. képviselő úr rámutatott arra, hogy a társadalmi segélyakciók lebonyolítása nem nélkülözheti a világnézeti beállítottságot. Én szembeszállnék az ilyen fogalmazással. (LUKÁCS Vilmos (md): Ugy van!) Egyetlenegy dolgot látok, , mint világnézetet a segélyakciók vonalán is érvényesíthetőnek, és ez a magyair népnek, a magyar dolgozó népnek az érdeke és világnézete, a népi demokrácia, világnézete, (KENDE Zsigmond (r): Humanizmus!) Nem hiszem, hogy a külföldi segélyakciók ettől az irányvonaltól, amely a magyar népnek közös nagy irányvonala', bármilyen tekintetben is " távolállná-, nak. Csak meg kell találni és meg is találjuk a .külföldi segélyakciók bekapcsolódásának a módját a nemzet közös akarásába, a dolgozók nagy érdekeinek szolgálatába. Ez eddig is megtörtént. — mint lahogyan rámutattak — nem mindig rendszeresen, hanem sokszor anarchikusán, tervszerűtlenül történt a segítés. Ezért* gondoskodtunk arról, hogy a jövőben 16 .