Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
223 Az országgyűlés 48. ülése 1948. egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, kérem a népjóléti miniszter urat. szíveskedjék gondoskodni arról, hogy ezek között az asszonyok'között, akik igen elmaradottak,- igen konzervatívak, népszerűen megírt füzetekkel teremtsen közvéleményt a helyes táplálkozás érdekében. Az okszerű táplálkozás ugyanis gazdaságosabb, -mint az olyan táplálkozás, amely rendszertelenül, történik. Kérem a népjóléti miniszter urat, gondoskodjék arról, hogy ahol lehetőség van rá, a falvakban és tanyákon főzőtanfolyamokat rendezzenekT. Országgyűlés! A mezőgazdasági maínkasok évtizedes harcot folytattak a társadalombiztosításért. , A demokrácia lehetővé _ tette, hogy ők is bekerül jenek a társadalombiztosításba. Ezzel kapcsolatban az a kérésem, terjesztessék ki ez a biztosítás azokra is. akiknek egy holdon felüli birtokuk van, terjesztessék, ki mindazokra, akik kevés földijük mellett kénytelenek máshol is munkát vállalni. Azok, akik saját földjük terméséből nem tudják magukat és családjukat fenntartani, és máshol kénytelenek munkát vállalni, nagyon is rászolgálnak 'arra. hogv a társadalombiztosítás őket is felvegye kereteibe. * Beszélnem kell még az ivóvízről. A fertőzött kutak vize nagyban hozzájárul a járványok terjesztéséhez. Ezenkívül vannak vidékek, ahol az egészségtelein víz — niin^ több képviselőtár-, sam is rámutatott már — a golyvát tenyészti ki. Bár e betegség gyógyítható, mégis meg: vagyok győződve róla. hogv sokkfal kevesebbe kerülne az egészséges vázellátági, mint ezeknek az embereknek a gyógykezeltetése, és azt hiszem, hogy még megtakarítást is tudnánk ezen a réven elérni, ha elsősorban ezeken a területeken kutatnánk egészséges víz után. Ezzel kapcsolatban szólnom kell még a gyógyforrásokról is. Vannak országunkban olyan gyógyforrások, amelyekről csak az a község szerez tudomást, amelynek területén vannak vagy legfeljebb a környező falvak. Ezek a gyógyforrások, úgy mondják, szaggatásos betegségek és reuma gyógyítására alkalmasak' Nagyon fontosnak tartanám, ha a népjóléti miniszter úr ezzel a kérdéssel is behatóbban fog- j lalkoznék. mert ha a kérdést megvizsgálják és megállapítják ezekről a gyógyforrásokról, hogy igenis, hasznot hajtóak, akkor ott a helyszínen ki lehetne építeni egy kis fürdő várost, amely nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a szegényebb sorsxíak is gyógyíthassák magukat. ,hanem nagyban meggyorsítaná a gazdasági vérkeringését is annak a községnek és környékének. T. Országgyűlés! Meg vagyok győződve róla.,,hogy mindaz, amit itt a népjóléti miniszter árnak elmondottam, — Iha nem is szakszerűen, de a szívemmel és a lelkemmel hoztam ide ezeket a problémákat — meghallgatásra talál. Minthogy bizalommal viseltetem a népjóléti miniszter úr iránt, a költségvetést elfogadom. (Lelkes taps a kormánypártokon.} ELNÖK: A kijelölt szónokok közül szólásra következik? POLANYI ISTVÁN -jegyző: Baráti József! BARATI JÓZSEF (pp): T. Országgyűlés! Megnyugtató, ha egy miniszter á 'tárcája munkáját ,. és költségvetését tárgyilagosan látja. Arranézve, hogy a népjóléti miniszter úr a saját munkáját és költségvetését menynyire tárgyilagosan látja, hivatkozom az indokolás 55. oldalán tett megállapításaira, amelyek szerint a szociális gondozás terén -minévi február hó 18-án, szerdán. 224 den- lehető megtörtént, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásával a társadalom elesettjei tűrhető viszonyok közié kerüljenek. A következő fejezetben ugyancsak az indokolás állapítja meg, hogy: mindez azonban távolról sem mondható kielégítő megoldásinak. Ez az, ami az előadónő beszédében és minden építőszándékú hozzászólásban eddig niegmyilvánult. Annak elismerése mellett, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök keretén belül minden megtörtént a szociális segítés terén, a parasztság* szempontjából mégis néhány lé> nyeges kérdésre rá kell mutatnom. , Tisztában vagyok azzal, hogy ezek a kívánságok ebben a költségvetési keretben már nem (Valósíthatók meg, mégis a parasztpárt részéről a jövő szociálpolitikának kialakítása szempontjából a parasztságnak néhány jogos és feltétlenül méltánylandó igényére kell rámutatnom. Legelőször arról akarok beszélni, mennyire káros az, hogy plyan sokféle szerv, intézmény, egyesületi sőt minden minisztériumi végez szociális gondozást. Félreértés ne essék: nem az a baj, hogy ,sokan végeznek ilyen munkát, hanem az, hogy a munka nincs' megfelelően összehangoPva. Ennek következményé azután az, hogy egyesek többszörös ellátást kapnak, másoknál viszont a segítség elmarad. A szociális^ hivatalok, intézmények és egyesületek eléggé isimerik azt a talán karitatív pióeának nevezhető embertípust, aki sorra járja a panaszaival ezeket a hivatalokat. Ezek nagyon sokszor nem is ténylegesen rászorultak, de mégis igen gyakran segítséget kapnak marosak azért is, hogy az illető tisztviselő lerázza őket a nyakáról. Ugyanakkor sokkal rászorultabbak, de szeniermesebbek nem jutnak hozzá á segítséghez, amelyre feltétlenül Szükségük lenne és amelynek megadására a lehetőség megvan. Ugyancsak ennek a széttagoltságnak ós nagyon sokszor a kellő ellenőrzés hiányának következménye az, hogy a szétosztások ós a juttatás körül baráti és egyéb klikkszempontok érvényesülnek, megint csak az eredményes segítő munka hátrányára. (12.00) Igen sokszor kellő adatfelvétel és kellő tájékozódás híján a járási szociális titkárok nem tudják a legjobb helyre juttatni ezeket a segítségeket. Ennél a kérdésnél egyes területeken az MNDSz önkéntes munkaerői nagy segítségére vannak, lle szervezetten kellene megcsinálni e téren az ország egyszeri alapos adatfelvételét. Amikor a > kormányprogram bejelentette a 200 új községi- ós körorvosi állás megszervezését, /tisztában voltunk azzal, hogy erre (a legnagyobb szükség van, és nyilvánvalóan nem a népjóléti miniszteren múlott, hogy ebből, az előadó tájékoztatása szerint, mindössze 15 állás került betöltésre. Az új körorvosi és községi orvosi állások szervezésével kapcsolatban különös hangsúllyal kell felhívnom a figyelmet a telepes községekre. Ezekben a községekben kettős lakosság él, mert a telepeseken kívül ott vannak a ki nem telepített svábok is, úgyhogy némelyik község lakossága a két-háromszorosát is meghaladja a felszabadulás előtti lélekszámnak. Teljes mértékben egyetértek azzal? laímit Bo'yánszkiné képviselőtársain a falusi és. tanyaközponti orvosi állások szervezésével kapcsolatban elmondott és jelsztószerűen • fezemet-