Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-33

339 Az országgyűlés 33, ülése 19i8. kapcsolatos rendkívüli teendők megakadályozták a jelenlegi kormányt abban, hogy kellő időben gondoskodni tudjon a magra számára adandó felhatalmazás törvényes megszerzéséről. Az államélet irányítása azonban feltétlenül szükségessé tette, hogy a kormányok részére általában megadott és az 1946:XVL törvénycikkben résízfetesen körülhatárjolt felhatialmar zás körén belül további rendeleteket bocsásson ki a kormány. A most tárgyalás alatt álló jelentés azokat a rendeleteket tartalmazza, amelyeket a kormány ugyan konkrét felhatalmazás nélkül adott ki. amely rendeleteket azonban az 1947: XXVI. te. 3. §-a szerint az országgyűlés jóváhagyott. Az országgyűlés alkotmányjogi és közjógi bizottsága letárgyalta a kormány jelentését, amelynek mellékletét alkotja az a jegyzék, amelyben az 1947. évi szeptember hó 24. napjától az 1947. évi november hó 25. napiáig törvényes, felhatalmazás nélkül kiadott, de az 1947:XXVI. te. 3. §-ával jóváhagyott rendeletek egyenkint fel vannak sorolva. A bizottság úgy találta, hogy a kormány jelentését nyugodt lelkiismerettel tudomásul veheti, és ilyen javaslatot terjeszt az országgyűlés elé is. A magam részéről mint a bizottság jelentésének előadója, javaslom a t. Országgyűlésnek, hogy a kormány jelentését tudomásul venni méltóztassék. ELNÖK: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? CZÉH JÓZSEF jegyző: Kiss Ferenc (félegyházi) ! KISS FERENC félegyházi (md): Igen t. Országgyűlés! A magyar köztársaság kormánya által az 1947. évi szeptember hó 24-tol ugyanaz évi november hó 25-ig felhatalmazás nélkül kiadott s az 1947:XXVI. te. 3. §-ával jóváhagyott; rendeletek jóváhagyására vonatkozó kérést pártom és a magam nevében nem teljesíthetem. Ha ugyanis vizsgálat tárgyává tesszük a rendeletek kiadását, azt látjuk, hogy a rendeleteik nagy tömegei szinte napotnkint jellemnek meg s igen rövid idő alatt újból pótlásokat, változtatásokat hajtanak Yégre azokon. Ha pedig az országgyűlés, törvényalkotásait nézzük, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezen a téren is igen-igen gyeng-ék az eredmények. Ugy látszik, a kormányzat a nyert felhatalmazás alapján nemcsak a legszükségesebb gazdasági vonatkozású rendeletek kiadására szorítkozik, hanem azt a kényelmes megoldást választja; hogy a mindenre kiterjedő rendeletek tömegét adja ki. Ezek a rendelettömegek és főleg az.ezeken eszközölt változtatások okozzák azután, azt, hogy ma jóformán senki sem tud a kormányzat különböző ágazataiban eligazodni és egyes esetekben még azok sem, akiknek —hogy úgy mondjam — e törvények végrehajtóinak' magyarázóinak kellene lenniök. Ez az oka, annak, hogy vidéki viszonylatban, ahol a t kevésbbé jártas emberek tömegei élnek, szinte állandóan vita tárgyátképezik ezek a rendeletek és emiatt szinte állandó zavarok vannak. A vidéken élő lakosság tömegei a távoli tanyákon élnek. Napi munkájukkal elfoglalva, csak este tudnák a különböző újságokat vagy rendeleteket átolvasni. tanulniányozetrSajnos, az utóbbi időben még erre sem adódik mód, hiszen évi január hó 9 én, pénteken.. 340 köztudomású, hogy a havi féli iter vagy a legjobb esetben egy liter kiosztott petróleum csak az esetleges betegség" esetére, vagy talán az úton való járás-kelés alkalmával szükséges szűkös világításra elegendő. Hiába hangzottak el kérelmek és az országházában különböző interpellációk, ezek süket fülekre találva, az úllapotok nemhogy javulnának, hanem egyre rösz" szabbakká válnak a vidéken, különösen a tanyákon és a kisebb falvakban. De a különböző rendeleteknek egymásután történő állandó kiadása és folytonos változtatása nemcsak magára az egyénre, hanem az államhatalomra is igen károsan hat. Rendes körülmények között, a szabályos törvények alapján történő adóösszeírások október hónapban szoktak megtörténni abból a célból, hogy a szabályszerű kivetések már az év első hónapjában megtörténhessenek, hogy így az adó> amelynek fizetése nemcsak az egyénnek, hanem az államnak is érdeke, szabályszerűen már az első évnegyedben befolyhaesék. Vidéki viszonylatban most folyik az adóösszeírás. Hogy ebből azután mikor lesz kivetés, azt a jó Isten tudja. Hiába hozunk rendeletet arról, hogy az :adófizetés ezentúl csekken történhetik, inert ha az adózó nem tudja, — mert nem tudhatja — hogy tulajdonképpen mi az ő évi adója vagy porciója, akkor a fizetéssel elmarad, mert a rendelkezésnek laz a passzusa, hogy az adókivetésig az adózók a tavalyi adó alapján fizessenek, a rengeteg változtatás miatt lehetetlenné válik. Ez az oka annak, hogy vidéki viszonylatban az adófizetési készség nem ak^r állandósulni a tömegekben. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): így van!) Az államhatalomnak kell azon lennie, hogy megmondja nekem már az év elején, mennyit kell fizetnem adóba, hogy beoszthassam a különböző kiadásaim között az elég súlyos terhet jelentő adótételeket, hogy azokat elő tudjam 'teremteni; vagyis tudnom kell pontosan, meny* nyi az adófizetési kötelezettségem. A mostani összeírás! rendszer mellett, hiába, a kgjobb esetben május-június hónapokban szoktuk megkapni a kivetést. így történtek meg azok a súlyos esetek, hogy azoknál is. akik tavaly már szeptember hónapban százszázalékig kifizették búza-földadójukat, illetőleg pénzbeli adójukat, végrehajtói küldtek minden egyes háznak, tanyának a nyakára, mert az OTI-járnlékot, az árvízjárulékot s a különböző kamarai illetékeket később vetették ki — sok helyen talín még ma sincsenek kivetve — és így az adózók tömegei nem tudták, hogyan és miként fizethetik be. Ha tehát a kormány âHal kiadott rendeleteket vizsgáljuk, azt keli látnunk, hogy nemcsak a rendeletek nagy tömegeiben van a hiba, hanem azok folytonos változtatásában* is. Ezért volna szükséges, hogy a kormányzat igenis, csak a legszükségesebb esetekben adjon ki rendeleteket, à többi problémát pedig törvényhozási úton az érdekképviseletek meghallgatása után állandó formában rendezze. Ha vizsgáljuk a kiadott rendeleteket, azt látjuk, hogy a 11.300. számú rrmdelet alapján, amely a felszabadulás után, illetőleg az 1946. évi július ho 25. napjáig keletkezett egyes követelések érvényességének korlátozásáról szól, az államhatalom sok esetben egészen kis tételek kifizetését különböző okoknál fogva egyszerűen megtagadta. Vannak úton dolgozó napszámo-