Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-28

167 Az országgyűlés 28. ülése 1947, gondolt rendelettel. (Élénk taps a kisgazda­pártom, a paraszt párton és az ellenzéken. — TERN A Y István (md): Lesz majd egy szap­panügyi államtitkár!) ELNÖK: T. Országgyűlés'! Kérdezem, mél­tóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy! a képvi­selő úr kérése szerint a» interpellációt a kor­mánynak adjuk ki? (Igen!) Az országgyűlés aa interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Gém Ferenc képviselő úr in­terpellációja az iparügyi miniszterhez a tipus­textil elosztása tárgyában. Kérem a jegyző urai szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Van-e tudomása az iparügyi miniszter úrniak arról, hogy a 100.058/1947. iparügyi miniszteri számú rendelettel kapcsolatban az öt holdon felüli dolgozó parasztság hátrányos helyzetbe került és ezt igen sérelmezik annál is inkább, mert a nyole-tíz holddiai rendelkező nagyesa­lliádú dolgoízó 1 parasztok, valamint a földre­form kapcsán földhöz juttatott nagycsaládú par asztok mondhatni a legjobban rászorult rétege a magyar dolgozóknak az olcsó textil­árura? Kérdem, a miniszter urat: mit szándékozik tenni atekintetben, hogy a nagycsaládú sze­gény dolgozó parsztság is hozzájuthasson ol­csó textiláruhoz, illetve jegyhez? — Budapest­1947. december 5«. GÉM FERENC (pp): T. Országgyűlés! Az iparügyi miniszter úr ez év; november 27-én a Magyar Közlönyben kiadta a 100.058/1947. szá­mú rendeletét, amelyben a tipustextil elosz­tását szabályozta. Ebben a rendeletiben megál­lapították,- hogy -kiknek jár tipustextil és kik­nek; jár jegy. " A rendelet Sizerint a szakmai kollektív szerződés hatálya alá eső összes munkavál­lalóknak, a W. fizetési osztályon aluli köz­alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak, vala­mint öt holdon alul a mezőgazdasiággal fog­lalkozóknak jár az olcsó tipustextil. illetve az ennek vásárlására jogosító! jegy. Ezt a rendszert /á dolgozó parasztság nagy mértékben sérelmezi, (BARANKOVICS István (dn): Joggal!) mert ez semmiképpen sem fe­lel meg a parasztság és más dolgozó társa­dalmi rétegek jövedelme közötti aránynak. Például nemcsak egy öthotdas, hanem: még egy hat- vagy nyolcholdas parasztinak a Jö­vedelme sem éri el — mondjuk — azi V. fize­tési osztályban lévő köztisztviseliők fizetését. De- nem éri el eizeknek! aJ parasztoknak a jöve­delme a ié szakmunkásnak a kollektiv szerző­désben biztosított jövedelmét sem. (BARAN­KOVICS István (dn): IVy van!) Márpedig ' ttadotot dolog, hogy a paraszti, a föl dini ves munkához legalább annyi ruha kell, ebben a munkában legalább annyi ruhát nyűnek el. mint bármilyen más ioglaükozásbán. Epper ezért az olcsó textilre, az olcsó ruhára ennek a társadalmi rétegnek is szüksége^ és joga van. De sérelmezi ezt a rendelkezést a dolgozó parasztsáig 1 azért is, mert e a magla munkájá­val előállított terményeit részint . adóban, ré­szint a beszolgáltatás formájában hivatalos, maximált áron a többi dolgozó társladaImi m ré­teg rendelkezésére bocsátja és éppen ezért jog­gal elvárná, hogy ugyanúgy ő is kapjon leg­alább egy minimális mennyiségű textilanya­got amellyel magát és családját elláthassa. Nem is beszélek arról, hogy az országban m évi december hé %0-én, szerdán. Í6a elmúlt két esztendőben, de efobeír az évben is igen sokhelyt nagyon nagy volt az aszály és ­az aszálysújtotta vidéken a dolgozó paraszt­ság jórésze nagyon szegény és nagyon ruhát­lan. Ebből a szempontból is indokolt, hogy ezt az olcsó tipus'textil-ellátást, ezt az új jegyrend­szert a parasztságra is kiterjesszük. De ezen túlmenőleg a parasztságon belül is ai nagycsaládú újonnan földhözjuttatottak kiváltképpen sérelmezik ezt a rendszert, ment köztudomású, hogy a földreform során — hála Istennek. — a nagycsaládú földhözjutta­tottak legnagyobb része öt holdnál több föl­det kapott, a telepesek pedig majdnem száz" százalékig többet kaptak öt holdnál. "Nem túlzok, ha aat mondom, hogy ez a társadalmi réteg, amely ha 300.000-es számot veszek ala­pul és azt héttel szorzóm, — amit nyugodtan megtehetek. — a kétmilliónyi létszám körül mozog. (GYÖNGYÖSI János (kgh Még több is!) a legrongyosabb társadalmi réteg az or­szágban,. (Nagy taps a parasztpárton, a kis­gazdapárton, a magyar demokratapárton és a demokrata néppárton. — Szórványos taps a kotmnunistapárton) Ezeknek a gyermekei ma nem tudnak is­kolába járni, mert nincs ruhájuk, nines nad­rágjuk, nincs ingük és nincs cipőjük. Ha egyáltalán rászorul valaki olcsó textilre és ruhaanyagra, akkor ez a társadalmi réteg rá ytasn szorulva. Éppen ezért kérem a kormányt és az iparügyi miniszter urat, hogy a rende­letet ilyen értelemben változtassa meg. Mi, a parasztság, nem kérünk többet, mint más társadalmi rétegek, mint más dol­gozók- Mi csak ugyanazt az elbánást, ugyan­azokat a jogokat szeretnénk elérni. Amikor ezt a rendeletet kiadták, már a karácsonyi ©látást akarták vele meggyorsítani. Tudjuk, hogy akkor már nehéz volt ezekben a dolgok­ban a részletekben is helyesen határozni, (ERŐSS János (kg): Árulják már a jegyeket a Teleki-téren!) mert nem volt rá idő. hogy a részleteiket is kidoligozzák; most azonban, amikor már van és lesz rá idő, akkor igenis kérjük, hogy a szociális szempontoknak meg­felelően, igazságosan dolgozzák ki, mert hi­szen a parasztságnál nemcsak a holdak számát kellene figyelembe venni, hanem a családta­gok számát is. (Élénk helyeslés a Pßrasztpar­ton és az ellenzéken. — PARRAGI íGyörigy (md): Ez kellene elsősorban! Erre nincsenek tekintettel!) Akár közellátási kérdéseknél, akár másutt, mindig tekintetbe kell venni, hogy egy agg­legény, vagy egy új házaspár, vagy egy csa­ládnélküli házaspár, amelynek öt hold földje van, sokkal jobb anyagi lehetőségek között van, mint — mondjuk — egy tízholdas, nyolc­családú ember,., (BENCZE Imre (kg) :• Vagy tizenötholdas!) vagy egy tizenötholdas 8—10 esaládú ember, mert az ilyennek kell leg­inkább sok 4extil és lábbeli. (PARRAGi György (md): Soha nem veszik figyelembe & családvédelmi szempontokat-) De ezen túlmenőleg még az ilyen nagycsa­ládú emberek között is disztingválni kellene, mert — mondjuk, — Budapesttől 10—15 kilo­méterre levő 10—15 hold föld, vagy akár öt hold föld is sokkal többet ér, mint iái Horto" bágy szélén 10—15 hold föld, (Ugy van! Ugy •van! a parasztpárton és az ellenzéken. — KÖZT beszólás az ellenzékről: Szikes föld!) vágyba nyírségi homokon lévő föld. melyen igazán nagyon nehéz termelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom