Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-28
175 Az országgyűlés 28. ülése 1947. esryieis professzorok reakciós., fasiszta magatar" tásukkal mérgezzék a hallgatóság lelkét és károsítsák a magyar tudományos ' életet. A magyar dolgozók óriási áldozatokkal építtik újjá •a.-klinikákat és dolgoznak a tudományos infcé' zeteken. A MÁVAö és Weiss Manfréd munkásai »A munkások a. tudományért« akció keretén belül szabadidejüket áldozzák fel azért, hogy a klinikák és intézetek minél gyorsabban újjáépítve a tudományos oktatás, és tanítás rendelkezésére álljanak. Joggál elvárhatjuk tehát, hogy az egyetemeken a nemzet érdekei" tietk niegi*elélő, demokratikus oktaltás folyjék Kérem a miniszter urat, hogy Moór Gyulát a Pázmány Péter Tudományegyetem kötelékéből minél hamarabb távolítsa el. Gondos' kodjék az egyetemek demokratikus szélleméről, hogy egyesek ne tekinthessék az egyetemi taaiszéket egy életre szóló búvó helynek, ( Ugy van! a hommunistapárton.), ahonnan az antidemokratikus, fasiszta szellemet büntetlenül lelhet terjeszteni. (Élénk helyeslés és taps a kommunista- és szociáldemokratavárion,) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Nagy Károly képviselő úr in" v teppelláoiója a fölídmívelésügyi miniszter úrhoz a szegedi 'erdőigazgatóság erdőbirtokain folytatott gazdálkodás tárgyában. " Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegéit felolvasni. . FARKAS GVÖRGY jegyző (olvassa): »Van'e tudomása a miniszter úrnak arroljj hogy a szegedi eridőigazgatóság hatáskörébe tartozó állami erdőbirtokokon milyen lelkiismeretlen gazdálkodás folyik? Mit kíván tenni a miniszter úr ennek az ügynek a kivizsgálása és megnyugtató megoldása érdekében'?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. NAGY KÁROLY (kp): T. Országgyűlés! Amikor az interpellációmat bejegyeztem, arra gondoltam, hogy itt az országgyűlés színe előtt rámutatva egyes' kérdésekre, felhívom a figyelmet arra. hogv az ország más részében is nem észlelnek-e képviselőtársaim hasonló r; viszszaélésszámba menő gazdálkodást az erdoigazgatóságok hatáskörébe! tartozó állami erdőbirtokokon, amely gazdálkodás államháztartásunk felé. de esetleg az egyedek felé is visszaélésnek tűnhetik fel. Ezeknek a visszaéléseknek meggátiása természetesen képviselői kötelesség. Feltétlenül szükségesnek tartottam, hogy mindezt itt elmondjam és bizonyos" kérdésekre rámutassak. Ismerem a magyar állama erdő• gazdaság nehézségeit, gazdasági, nehézségeit, , A háborús károk szintén rendkívül erősen sújtották a magyarországi erdő gazdia ságot, azonban éppen 'azért, mert ilyen veszteségek érték magát a magyar állami erdőgazdaságot, feltétlenül szükséges, hogy az erdőgazdálkodás területén belül minden intézkedés megtörténjék, hogy ne legyenek olyan lehetőségek, amelyek visszaélésre a>dnak alkalmad T. Országgyűlés! A szegedi erdőigazgató&ág gazdáikodási módlszere. legalábbis azon a vidéken, ahol én ezt Békésmegyében ismerem, a feudális rossz gazdálkodást is felülmúlja a hibák tekintetében. A meghonosított termelési módszer súlyos visszaélésekre ad lehetőségetTudjuk azt, hogy a munkások az erdő területén történő kitermeléseknél — azt hiszem, általi december hó 10-én, szerdán. 176 lánosságban ismerjük ezt a munkát — erdei méterekben rakják össze a fát, ami azt jelenti, hogy 1.30 méter magasra rakják a fát. Gya^ korlatilaiff azonban az történik, hogy a kitermelt és kirakott famennyiségeket az erdőgazdálkodás területén . egy másik vágás, illetve tábla rterületére fuvarozzák át ós itt dJepózzák be. A bedepózásnál azonjban már csak természetesen egy méter magasra rakják azt a farakást, amely még az átdepózás előtt 1.30 mé' ter volt. Külön meg kell itt említenem még azt is. hogy az új helyen már nem lapjában rakják le ezeket a fákat, hanem kurucsábau. Ez annyit jelent, hogy szintén Ibizonyos megtakarítás jelentkezik, illetve ez annyit jelent, hogy a kitermelt és bedépózott fa közötti különbözet két ürméternél egy harmadik ürméter szaporulatot jelenít. Kérdem itt a földmívelésügyi miniszter úrtól, megvan-e a kellő ellenőrzés atekinteiben, hogy (GYURKOVITS Károly (szd): Hova lett az a fa?) ez a három ürméter fa nem csúszik-e el? Az ilyen módon történő gazdálkodásnál felitételezhető a visszaélésNem tudom, vájjon, a bedépózott vagy a kitermelt (mennyiséget jelentik-e. Ugyanehhez a kéréshez kapcsolódva keü elmondanom azt is, hogy az erdőigazgajtöság tisztviselői, valamint az erdészet és a többi ide tartozó hivatalok alkalmazottai tudomásom szerint bérüknek egy bizonyos részét fa járandóságban kapják meg. ami egész tetemes mennyiséget jelent. (CZEH József (pp): Azt. bizonyára 130-cal veszik ki!) Valószínű, hogy azt 130-cal veszik ki. De jelentkezik itt a visszaélésnek egy másik .módja is, amennyiben kérdéses, hogy az erdővágás területéről mindig saját fáját szállííja-e tovább az alkalmazott, és ellenőrizhetetlen, hogy a valóságban nem a mi fánkat, az állam fáját viszik-e el. (CZEH József (pp): Egészen biztos, hogy azt viszik!) így állandóan emelkedők a termelés 'terhére az a sokat kifogásolt deficit. (Egy hang a parasztpártőn: Látott már olyan szentet, akinek nem maga felé hajlik a keze?) Másik fúrcjsasága ennek a gazdálkodásnak az, hogy az így kuruesába rakott, egy méter magas, egy ürméfer fának az ára 70-60 forint. Amikor a közületeik ebből a fából ürmétertételben vásároltak és azt lemázsál'ták, egy-egy ürméterbein 3-60—3.70 mázsa fát találtak. így általában ennek a fának mázsánkinti ára 17.50 forint volt. Egy másik végiéit,, jelentkezik akkor, amikor a békéscsabai erdőfelügyelőség területéről, tehát szirrtén állami területről vásárolt fát a békéscsabai erdőfelügyelőség mázsánkinítr 9 forintért árusítja, de már lemázsálva a fát. Amint említettem, a szegedi erdőigazgatóság által ürméi-erenkint eladott fa ára 70.60 forint. Ennek a fának az ára tehát 50, illetve 100 százalékkal magasabb. Az erdőgazdálkodás harmadik érdekessége, hogy o't't gabonatermeléssel is foglal-. koznajk ás haszonbéreket is szedlnek ibet A gyulavári erdőterületen hosszaíbb időn át, már az esős idők beállta után is ot$ ázott a beszedett haszonfcukorica, és verte az eső. Ugy látszo'ít, hogy nincs gszdája. De egyébként is korlátozás alá tartozó, a közfogyasztás alól ki nem vonható gabonamennyiségeket is tárolnak, amelyek mennyisége a Békés megye területén lévő állalmi erdőigazgatóság
