Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-28

Iö3 Az országgyűlés 28. ülése 1947. élelmiszert, (Helyeslés a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) és ez a hely Konzoim Szövetkezet. Az csak természetéé, hogy ezt a lehetőséget biztosítjuk számukra. (VERTES István (md) : De çsak tagok részé­re! Csak vasutasok részére!) Csak tagok ré­szére? Nem tudom, a képviselő úr milyen helyzetbe .jutna, ha például -nem tudna elutazni vagy lekésne az esti nyolcórás vo­natot és meseae lévén lakása a keleti pálya­udvartól, valami oknál fogva nem akar már hzamenni és a. számítása az. volt, hogy reggel meg fog érkezni ebbé vagy abba a városba, tehát semmi ennivalót nem hozott magával. Jól jön, ha ott. van egy nyitott üzlet, be tud oda menni és vesz magának egy falat enni­valót. (Mozgás.) ~ r . Nincs ebben a világon semmi veszély, kü­lönösen nincsen olyan veszély, hogy ez az egész ország dolgozó kiskereskedelmének \az. érdekét sértené. A nyitvaíiartást tehát ebből a szempontból rendeltük el. Az utazóközönség sem mindig képviselőkből áll» (DÉNES István (md) tréfásan: Hiba! — Derültség.) olyan uta­zóközönség is van — sajnos elég nagy szám­ban, — amely odahazulról nem tud magával , vinni sem táskájában, sein zsebében egy kis harapnivalót. (VERTES István (md): Mire jó a vasúti vendéglő?) Érkezik is ilyen dologzó réteg Budapestre és utazik is el innen. Egy ilyen nagyvárosban tehát a pályaud­varok közelében lévő Konzum Szövetkezetek­nek lehetővé kellett tenni, hogy este 11 óráig nyitva tarthassanak. Semmi veszély sincsen ebben. Veszély akkor volna benne, ha ezt ál­talában minden szövetkezet számár«, lehetővé ' tettük volna, a kiskereskedelem tekintetében pedig elzárkóznánk ezek elől a lehetőségek elől. Az az álláspontom tehát, hogy- ezen az úton kell keresni a megoldási lehetőséget az elmon­dott szempontok érvényesítése érdekében és azt Mszam, hogy ha a megoldást meg fogjuk tudni találni, akkor a fejlődésnek egy olyan fokát értük el, amely a fővárosnak, a fővá­ros forgalmának idegenforgalmán keresztül a szövetkezeteknek és a kereskedelemnek, az al­kalmazottaknak és nem alkalmazottaknak ér­dekét egyaránt fogja szolgálni.. mert tessék elhinni, hogy ez a fejlődésnek egy foka. Ma már vannak nemcsak világvárosok, hanem ki­sebb városok is, ahol az utazóközönség vásár­lási lehetősége éjjel is megvan, hogy abba a kellemetlen helyzetbe ne jusson az utazó em­ber, hogy nem tudja kielégíteni a maga élel­mezési szükségletét. Azt kérem tehát a t. Országgyűléstől, .hogy ezeknek a szempontoknak figyelembevételével méltóztassék válaszomat tudomásul venni, in­terpelláló képviselőtársam figyelmét pedig ugyancsak evvel a kéréssel kapcsolatban arra hívom fel, hogy a szövetkezeti és kereskedelmi fronton egyaránt arra törekszünk» hogy ren­det teremtsünk, s megszüntessük azokat a ki­növéseket, amelyek ma még egyik-másik te­rületen kétségtelenül fennállanak. (VÉRTES István (md): Legfőbb ideje!) Ne tessék azon­ban azt mondani, hogy ez csak a szövetkezeti, fronton tapasztalható,-, mert amikor én teljes erővel védem a kereskedelemnek jogos, a köz­érdeket szolgáló kívánságait, ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy bizony kinövé­sek még itt is szép számmal akadnak. (VÉR­TES István (md): Senki sem tagadja!) Még nem értünk el egy olyan normális állapothoz, évi december hó ló-én, s$erdáfi. 154 amelyben bátran azt mondhatnánk, hogy itt már nincs semmi baj. Ismétlem, arra törek­szünk,- hogy a fogyasztó közönség érdekeit, az érdekelt kereskedők érdekét és az alkalmazot­tak szociális szempontjait össze tudjuk egyez­tetni és ezeknek az összeegyeztetett szempon­toknak megfelelően tegyünk intézkedéseket. Ez az első lépés ennek érdekében. Ha az­után valami olyan szempont keveredik ebbe bele, , mint amilyenről tudomást szereztem. hogy egy távolabbi üzlet, amelynél nem lehet indokolni m nyilvántartást azzal, hogy azért van nyitva, hogy a pályaudvarról elutazó vagy oda érkező közönségnek és a vasutasoknak áll­jon rendelkezésre, mégis nyitvatart, azonnal intézkedtem; hogy ez az állapot megszűnjön. Én az intézkedést három nappal ezelőtt adtam ki és majd ellenőrizni fogom, hogy há­rom nappal ezelőtt, avagy csak tegnap csu­kott-e be a rendes záróra időben ez az üzlet. Mindenesetre a kormányrendeletnek teljes mértékben érvényt fogok szerezni a jövőben is. (Altalánoís kelyeslés és taps.) ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti, VERTES ISTVÁN (md): T. Országgyűlés! A miniszter úr válaszát tudomásuk veszem és örömmel állapítom meg, hogy a problémák megoldása tekintetéhen köztünk tulajdonkép­pen felfogásbeli különbség nincs. Magam is el­ismerem, hogy a záróra problémája nehéz, de azért vagyunk itt. hogy még a legnehezebb "problémákat is megoldjuk. Különös tekintettel azonban a szövetkezeti vonalra, arra kérem a miniszter urat, hogy ha már nem óhajtja visszavonni ezt a rendeletet, legalább ejtse módját, hogy ezt a rendeletet többé ilyen ér­teleinben és módon ki ne terjesszék és amikor kedvezményeket ad a szövetkezetek részére, ugyanabban a kedvezményben részesítse az il­lető városrész vagy kerület, kiskereskedelmét és a hozzá hasonló ipart is, mert én csak azt nehezményezem mosit is. hosrv a szövetkezete­ket a kereskedelemmel szemben előnyben ré­szesítették. Minthogy a miniszter úr e tekintetben megnyugtatott válaszát tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést, mél­tóztatnak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Dávid^ János képviselő úr in­terpellációja a kormányhoz a kisiparosok és a kétféle árrendszer tárgyában. Kérem a jegy­ző urat, szíveskedjék felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az ország kisiparosságának körülbelül 50—60 %-a — aki teljesen egyedül dolgozik és * több családtagja van — beleesik a kettős árrend­szerbe, amely havonta elviselhetetlen terheket ró reá? Mit ; hajlandó tenni a kormány, hogy ezek az ellátatlaá kisiparosok a kettős árrendszer­rel kapcsolatosan ugyanolyan arányos elbá­násban részesüljenek, mint a többi dolgozó ré­teg? Budapest, 1947. december 5«. ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Elnök: IMPLOM FERENC, 12.48.) DÁVID JÁNOS (szd): Igen t. Országgyű­lés! Megkönnyíti helyzetemet az a körülmény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom