Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-28

141 Az országgyűlés 28- ülése 1947, évi december hó 10-én, szerdán. 142 és az engedélyezett 5 százalék héja- helyett 25—30 százalékát ce beleőrlik, ezzel romlik a tápértéke^ és végeredményben a meléktermékét drágábban fizetjük meg, mint ahogy odaadtuk az eredeti napraforgót. Nem indokolt ez abraktakarmány árának az emelése. A tények is igazolják, hogy ezzel valósággal pofont adtak a tejtermelés további fejlődésének- Nálunk Alsónémedin remek tejszövetkezet van» amely például szolgálhatnia az egész országban. Napi 5—6000 liter tejünk van villanyerőre berendezett tejszövetkezetünkben. Az abraktakarmány drágulása folytán deficitessé válván a tejtermelés:, "mari 8—900 •liter tejjel apadt a napi kvantum. Nálunk eddig még a foltozó suszternek its három tehene vo t, mert kif'zetődött a, tartása, most azonban kénytelenek lesznek a gazdák teheneik számát redukálni, ami. a tejtermelés csökkenésével jár majd. Mit jelent ez országos viszonylatban? Azt^ hiszem ugyanaz, fog bekövetkezni, mint az én falumban s így sokezer, liter tej vész majd el. Ezért a parasztságot nem 'terhe

1 i felelősség. Kérjük a munkáspártok segítségét igazságos kérésünk teljesítéséhez és a parasztság megsegítéséhez, hogy az a sokezer új- ég régi gazda a tej termelése és értékesítése folytán az ő kisebb vagy valamivel nagyobb gazdasági berendezéseit odyan színvonatí'ra etmelhessiev hogy evvel elősegítse a .mezőgazdaság, valamint «a munkásság közös jólétét. Az extrahált abrak takarmánynál —mint már mondottam — ez engedélyezett 5 százalék héj helyett 20—30 százalékot is beleőrülnek. Szeretnék még egy kis paraszti matematikát ismertetni az egytehenes gazdáról. Az a kisparaszt, aki egy tehenet tart. naponta átlag 8 Inter tejet fej, tehát havi 240 litert. Ezért jár neki 216 forint. Az abraktakarmányra # a levonás 84 forint, tehát marad 132 forintjaRentábilis lehet-e ilyen körülmények között a tejtermelés, amikor naponta 4.40 forintért etet\ feji. .a| tehenet és viszi el a tejet a szövetkezetibe? Vissz« kellene állítani az abraktakarmány régi árát, mert csakis egy ilyen, kormányintézkedés tudia megállítani a tejtermelés nagymérvű csökkenését. Nem vitás, hogy a tejtermelők ma mind kisemberek, akiknek nincs módjukban hosszú időn át 'ráfizetni a fejtermelésre és ami ,

a leierS'zomorúbb: ilyen körülmények kö'ziött. az állattartó gazdák a tehén leváerására kényszerülnek, ami maga után vonja a szapora

1 visszaesését. Figyelemreméltó még az & körülmény is, hogy a mai helyzet trágyahiányt is okoz, pedig a trágya^ a takarmány termesztésnek elengedhetetlen kelléke. Parasztságunk csak ú'sry tudja, megőrizni törekvő igyekezetét, ha belátjuk kívánságainak jogosságát és tá>mogatjuk ambícióit, törekvéseit. Van még egy másik járható út is. amely a tejtermelést kedvezően alakítaná. A városok és munkáscentmmok közelébfin meg kelleme könnyíteni a kisvárosi tejellátó üzemek felállítását. Mit jelentene ez a gyakorlatban? Azt. hogv a városok kötelében fekvő községeknek joguk lehessen közvetlenül a városi fogyasztóknak eladni a fejet, (Helyeslés ß. kis.gazdapárton,) mint ahoervan. ez számos kesééi tejszövetkezetnek módjában is van Mit vonna ez maga után? A termelőkben a lehetőséo-hCT képest megteremtené a termelői ambíciót, mert mea-eílégedettek lennének, növelné a jövedelmezőséget, * de egyben a fogyasztók számára; is kedvező helyzetet teremtene. Be kell látni és tudni kell azt» hogy tejet is éppúgy költséggel lehet csak termelni, mint ahogyan a szenet a föld méhéből kibányászni, vagy a villamoseneírgiát termelni. Nem úgy hull az. mint az eső, a nitrogén a levegőből a földre. Nem saaibad megengedni, hogy a kisparasztság egyetlen állandó bevételi forrásait nehézségeik gátolják. Kérem a kormányzatot, hogy az elmondottakat tegye nagyon komoly megfontolás' tárgyává, hiszen ötmillió paraszt tejtermeléséről van szó, ami számunkra a létfenntartás bevételi forrását jelenti, hogy a gazda örömmel termeljen és örömmel vehesse meg a fogyasztó is a. tejet. Márpedig a mai helyzet

1 fenntartása mellett a fogyasztó sem jut tejhez ,a termelőnek nincs bevétele, visstzaesnk az "*" állatállomány fejlődése és a parasztok földje is egyre romlik a trágyahiány következtében. 'Szükséges tehát az abraktakarmány-ár felemelésének visszavonása!, hogy a gazdák legalább résztben megtalálhassák a maguk számítását. Nem is beszélünk már a haszonról, mert a parasztság legnagyobb része belátja, hogy áldozatot kell hoztni. de nagyon kérjük a kormányt hogy a tejtermelés és a tejértékesítés biztosítása érdekében - vonja vissza az abraktakarmány árának felemeléséi ezzel adják vissza a parasztságnak a termelési kedvét, amely már kialakulóban volt», hogy odafejlődhessék a tejtermelés, mint ahol 5—6 vagy 8 évvel ezíelőtt, amikor még nem köve+kezett ne a háború utáni össizeomliáts. ELNÖK: Képviselő úr, lejárt a bes'zédideje. Szíveskedjék befejezni. VAK'GA GEDEON (kg-): Még csak néhány szót szeretnék mondani. A hároméves terv során a földmívelésügvi kormányzat tudtommal többszázezer borjút szándékozik behozni, ami nagyon bölcs intézkedés lenne. de ha nem tudjuk megteremteni a megfelelő tejértékesítést, akkor félő, hogy ez a befektetés nem lesz rentábilis

1 és így nem fog hozzájárulni az állatállomány s'zaporodásáho?*. Ez csak akkor tehetségre«, ha tejtermelésünk értékesítését úecy alakítjuk ki, hoíry örömmel fejjen a gazda és legyen megelégedve a fogyasztó, a, munkásság is. (Taps a kormánypárt okon.) ELNÖK: Az országgyűlési az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Vértes István úr interpellációja a kereskedelem- és s'zövetkezetügyi minisizter úrhoz a kettős árrendszerrel kapcsolatban a kiskereskedők sérelmes besorolása tárgyában. K<^«ui a wo-yző urat. szíveskedjék az interpellációt felolvasni. FAEKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a kereskedelem- és szövetfceyfötüigyi miniszter unnak arról, hogy a, hatósági élelmiszerellátásra jogosultaknak esopor tokba sorolása tárgyában megjelent 12.740— 1947. számú kormányrendelet à kiskereskedőkre nézve rendkívül sérelmes? Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy az idézett rendelet úgyszólván az egész kereskedőtárie,adalmát kizárja a kedvezményezett ellátásból és a legkisebb jövedelemmel rendelkező kiskereskedők tízezreit is a»második ellátási cspportba sorolja, minthogy a rendeletben az első csoportba való sorolás ' feltételeként előírt I. és II. adóosztályba.