Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-28

137 Az országgyűlés 28. ülése 1M7, takarmány kiutalása ügyében. Kérem a jegyző urat, Szíveskedjék az interpellációt felolvasni." FARKAS GYÖRGY jegyző r (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a törzskönyvezett tenyészállatok abrak­takarmányát az OMTK csak részben, vagy egyáltalában nem utalja ki és a növendék te­nyészállatok egyáltalában nem részesülnek ab­rakkiutalásban % Hajlandó-e a miniszter úr olyan intézke­dést hozni, amely szerfht az abraktakarmányt ne azOMTK-n, hanem a Megyei Állattenyésztő Egyesületen keresztül utalják ki havonta rendszeresen? N Hajlandó-e a miniszter úr a törzskönyve­zett tenyészállatok pótabrakjának mennyisér gét felemelni'? Erre ^lehetőség • van, mivel a statisztika kimutatása szerint olajos magter­melésünk sokkal magasabb, mint a háború előtt volt. — Budapest, 1947 november 14.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. ZOMBORSZKY JÁNOS (dn): T. Ház! Állatállományunk a háborús veszély ellenére egyes területeiken a békeviszonylatokhoz ké­pest számbelileg elérte a 70%-iot, minőségileg azonban jóval alatta van. Most. amikor orszá­gainkat újjá akarjuk építeni, mikor mezőgazda­ságunk új feladatok előtt áll, akkor a régi nagybirtokrendszer után a ki«- és törpebirto­kosok egyéni termelésiére kell áttérni; gondo" san ügyelni kell arra, hogy elsősorban milyen munkákat és anyagokat érdemes a termelésbe befektetni és a befektetéseket elsősorban azok­nál a termelési ágaknál kell felhasználni, amelyekben azok a legnagyobb valószínűséggel fognak gyümölcsözni­Előtérbe kell helyezni a minőségi állatte­nyésztést. A kisbirtokosok már a múltban^ is bebizonyí f ották, hogy a minőségi állattenyész­tés a legjobb jövedelmi forrás. Akár új, "akár régi gazdáról van szó, nem mindegy, hogy milyen állatállománnyal rendelkezik, mert, ha minőségi állata van akkor hasznát megkétsze­rezheti. Ezt sok élő példa tudja bizonyítani­Ezért szükségesnek tartom azokat ^ az intézkedéseket, amelyeknek révén a foldmíve­. lésügyi kormányzat biztosíthatja, hogy az ide­vonatkozó rendelkezések a minőségi állatte­nyésztés terén alkalmazkodjanak a paraszt­• ság érdekeihez is­Ilyen intézkedése Ápolna a földmívelésügyi „ kormánvzatnatk az állattenyésztési sízerve/fít ál­tal nyilvántartott, törzskönyvezett állatok szá­mára a pótabrak kiutalása. Ezt ma csak a mi­nimálisnak mondható itejbeszolgáltatáshoz kötik­Mivel az állattenyésztés alapja a növen­dékállatok felnevelése, egyik legfontosabb fel­adatunk az, hogy a növendékállomány feltét­lenül megkapja a fejlődéséhez szükséges erő­, takarmányt, mert ellenkező esetben a fejlő­désben visszaesik és az ilyen állatoktól a ké­sőbbiek folyamán már nem várhatunk normá­lis termelésit. Mindannyian tudjuk, hogy az aszály nagy károkat okozott, de a takarmányban okozta a legnagyobb kárt, mind mennyiségileg, mind minőségileg- Kérdem tehát, ha a_ gazdának tiincs megfelelő mennyiségű és minőségű ta­karmánya, hogyan tudja felnevelni növendék­állatát és hogyan tudjon eleget'„tenni a besző 1­gáltatási kötelezettségének? A régi igaz közmondás azt állítja, hogy a évi december hó 10-én, szerdán, 138 jó tehén is csak a szája után adja a tejet. Itt az a. való igazság, hogy először vessünk és ne akarjunk előbb aratni, azután vetni. A tejbeszolgáltatás a tejcsarnokok útján történik és a tejcsarnokok osztják ki a tenyész­tési pótadagat. Ez nem igazságos, miután a szárazon állás ideje alatt, amikor a kitogyelte­tés a legfontosabb, van a legnagyobb! szükség a pótabrakra, de a gazda nem kapja meg erre az időre a póiabrakot. Ennek a rossz elosztásnak kiküszöbölésére szolgálna az, ha a földmíve­lésügyi minisztérium ellenőrzése alatt álló állattenyésztési egyesületek útján kerülne a tenyésztési pótabrak szétosztásra, amikor is minden tenyészállat megkapná a szükséges abraktakarmányt. A statisztikai kimutatás szerint a 30-as és a 40 _ es években napraforgóvetésünk átlag 10.272 katasztrális hold, a termésátlag pedig. 56.000 mázsa volt. Ezzel szemben az 1946/47. év­ben napraforgótermésünk 316-280 katasztrális holdon egymillió métermázsán felül volt. A vetésterület tehát 306.000 katasztrális holddal több, mint a múltban volt. Tekintettel hogy e nagymennyiségű napraforgótermésünk feldogozása ^ után visszamaradó olajpogácsa további sorsáról csak kevéssé van tudomásunk. s legfeljebb arról tudunk, hogy az olajgyártás § után visszamaradó termékeknek, az olajpogá­csának egy részét jóvátételi hizlalásra hasz­nálják fel, tájékoztatást kell kérnünk az ille­tékesektől. Meggyőződésem, hogy a nagymeny­nyiségii napraforgótermés mellett ezeknek az igényeknek a kielégítése után elegendő erő ta­karmányt kaphatnánk mi is­Ha a parasztok napraforgójukat fel nem dolgoztathatják» (11.30) hanem a gyüjtőkeres­kedőknek vannak kötelezve átadni, e nagyje­lentőségű állattenyésztési továbbvitele érdeké­ben talán jogot is kérhetnénk arra, hogy álla ­• teánknak kellő időben a lehetőség határain be­lül jusson erőtakarmány. Ezek az adatok mu­tatják azt, hogy a tenyésztési pótabrak-adagok felemelését és az abrak rendszeres elosztását meg lehet oldani s ha a tenyésztési abrakot feleméljük, akkor isi minőségi állattenyésztést is előtérbe helyezzük. így azután a tejbeszolgálta­tást sem kell majd rendeletekhez kötnb mert ezzel az intézkedéssel serkenteni fogjuk- a ter­melőket a beszolgáltatásra. Kívánatosnak tartom még itt felhozna hogy mind a baromfitenyésztés, mind a sertés- és juhtenyésztés céljára is utaljanak ki labrakot. Előbbi felszólalásom általában inkább a szarvas" marhatenyésztésre vonatkozott, azért említem fel, hogy juhtenyésztésünk eddig egyáltalában semmiféle abrakkiutalást nem kia pott. Ennek az a következménye, hogy az idén ősszel a mészá­rosbárd nagy rést vágott a juhállományon. Már pedig a juhállomány fenntartása országos érdek, mert gyapjúellátásunknak még a felét sem tudjuk fedezni,' s ha juhtenyésztésünket nem fogjuk felsegíteni, akkor juhállományunk évről-évre kevesebb lesz s ennek az egész ország vallja kárát. Mivel mostani felszólalásom a köztenyésze­tet jelentő állatállomány abrakéi látására vonat­kozik, ez lévén az ország állatállományának alapja, kérem a földmívelésügyi miniszter ur/at. tegye ezt a kérdést megfontolás tárgyává s az előterjesztett kérést jóakarattal támogassa mind a parasztság, mind az ország érdekében. (Taps as ellenzéken.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom