Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-27
107 Az országgyűlés 27. ülése 1947. ELNÖK: Kérdezem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e »a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a. választ tudomásul veszi. Következik a népjóléti miniszter úr válasza Hajdú Ernőné képviselőtársunknak az igazságos áru- és anyagelosztás tárgyában folyó évi október hó 22-én előterjesztett interpellác ójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. POLÂEYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés ! Hajdú Ernőné országgyűlési képviselőnek az áruelosztások kérdésében hozzám intézett in'terpellációjána válaszomat f az efabbiakfeian adom miéig: Az áldám szociálpolitikai feladatairól és iái szociális szervekről szóló 6-300/1945. M. E. rendelet 11., 12. és 13. §-ai szerint az állam szociálpolitikai szervei a szociális felügyelők és szociális titkárok mellett a szociálpolitikai tanácsok és szociálpolitikai bizoitUágok. A szociál : politikai szakigazgatás ezen testületi szervei demokr'a 1 ükus összetételű szervezetek, melyeknek feladata iái 6.300/1945. M. E. rendelet végrehajtása tlárgyábiaini kiadott 4.700/1945. M. E. rendelet 4. fejezetének 28—36. Vai szerint többek közöt a szociális munkát végző ha ósága és társadrlimi szervek együttműködésének elősegítése és tevékenységük tervszerűségének (tanácsadás és tájékoztatás lítján való biztosítása. Ilyen, körüluiéinyek között a szociálpolitikai tanácsok és bizolIts ágak az állam szociá politikai ferdatainak végrehajtó szervei. Amikor a népjóléti kormányz t úgy a külföldi, mint a hazai segélyadomáinyok szétosztásiába a szoeiálpolitikaii bizottságokat és tanácsokat hevom a, a femmá ló jogszabályok szerint járt el. A szociálpolitikai bizottságok és tanácsok összetételéit a 6.300/1945. M. E. rendelet szabályozza. Ezek szerint ezeknek a bizottságoknak tagjai aizok a társaid! 'Imi szervezetek, melyeknek erejét aiz állam a szociálpoitikai feladatok végrehajtásainál nem mellőzheti, mert a helyes szociálpolitikai módszer az egyes szociális célú feladatok végrehajtásánál a társadalmi erőforrások igénybevétellé. Az eddigi tapasztalatok szerint a társadalmi szervek bevonása volt egyedüli biztosítekiaj annak, hogy ne különleges szempontok^ érvényesüljenek az adományok szétosztásánál, hanem kizárólag a szociális rászorultság szempontjai. Nincs tudomásom olyan esetről, hogy egyes társadalmi szervek pártpolitikai célokra használták volna fel az adományok szétosztását és' a szociálpolitikai bizottságokban .való részvételüket, ezért a szoelálpolitilkai bizottságoknisk és trnács oknak és velük együtt a szociális mumkát végző társadalmi szerveknek a külföldi és hazai szeretetadományok szétosztásánál való melőzése károsan befo'yásolná a szociális szempontok helyes érvényesülését. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1947. évi november hó 24-én. Olt Károly s. k. népjóléti miniszter.« ELNÖK: Hajdú Ernőmé képviselőtársunk ia vásizoinvála'sz jogával nem él Kérdezem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a népjóléti miniszter úrnak a kormány nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Nánási László képviselő úrinak a mezőgazdasági munkások társadalombiztosítása ügyében évi december hó 5-én, pénteken. 108 folyó évi november hó 19-én előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képviselő'íársunka! 1 , szíveskedjék a választ* felolvasni. r HAJDÚ ERNŐNÉ jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Nánási László országgyűlési képviselő úr a mezőgazdasági munkások társadalombiztosításának tárgyában a« alábbi interpellációt intézte hozzám: Több mint két éve, hogy a kormány rendeletben tett ígéretet, hogy a mezőgazdasági munkavállalók ugyanolyan szociális juttatásokat kapnak, mint az ipar dolgozói. Mit szándékozik tenni a miniszter úr, hogy ez laiz ígéret valóra is váljon? Hajlandó-e a miniszter úr olyan intézkedést tenni, hogy családi pótlékban a mezőgazdasági dolgozók is részesüljenek? Az interpellációra válaszomat az alábbiakban adom meg: A kormány a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításának kiépítése érdekében a szükséges intézkedéseket már megtette. A folyó évi április hó 1. napjától a gazdasági munkavállalók társadalomb ztosítására vonatkozó jogszabályok végrehajtása egyre erősebb ütemben folyik. A betegségi, baleseti, valamint öregségi, rokkantsági és halál eseti biztosítás tekintetében a gazdasági munkavállalók helyzete semmivel nem marad el az ipari munkavállalóké mögött. Azok az eltérések, amelyeket a mezőgazdasági társadalombiztosítást szabályozó kormányrendeletek a gazdasági munkavállalók tekintetében tesznek, éppen a gazdasági munkavállalók érdekeit szolgálják, mert biztosítják azt, hogy á gazdasági munkavállalókat a mezőgazdasági munka természetéből folyó akadályok ne zárják el a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételétől. Itt csak egy példára utalok, hogy az ipari társadalombiztosítási törvények módosításnélküli alkalmazása esetében a téli időben, amikor a gazdasági munkák a természet rendje szerint szünetelnek, az ipari munkásokra vonatkozó szabályok alkalmazásával a gazdasági munkavállalók nem részesülhetnének a betegségi biztosítás szolgáltatásaiban. Ezzel szemben a jelenleg hatályos jogszabályok a tavasztól őszig rendszeresen dolgozó gazdasági munkás részére a téli kényszerű munkanélküliség idejére is biztosítják a betegségi biztosítás szolgáltatásait. Kétségtelen, hogy a betegségi biztosítás gyakorlati végrehajtása és különösen az orvosi ellátás k'építése tekintetében még sok a tennivaló. Ezeket a kérdéseket azonban egyik napról a, másikra megoldani nem lehet és az Országos Társadalombiztosító Intézet hosszú ideig tartó szívós munkájára van szükség, amíg le tudja küzdeni azokat a nehézségeket, amelyeket ezen a téren a gazdasági munkavállalók szétszórt, települési viszonya jelent. Kétségtelen, hogy a, családi pótlók tekintetében a gazdasági munkavállalók hátrányosiaibb helyzetben vannak, mint az ipari munkavállalók és a magam részéről is helyesnek tárhatnám, ha a családi pótlék a gazdasági munkavállalók részére is bevcze he'tő lenne. Ez azonban a fedezet kérdéséin múlik. A mezőgazdasági termelés teherbíróképességét a folyó évi aszály erősen csökken tette. Éppen ezért úgy látom, hogy ia mezőgazdaság szociális terheinek ©mecsére a jelen időpont nem alklmas. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gtaa*
