Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
10Ö1 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 1092 az új törvények szellemében az itt felmerült kívánságoknak eleget tesz. A magya-r törvények értelmében a feleség mindenkor a férj állampolgárságát köteles felvenni, és ez a múltban szomorú eredményeket "hozott Tekintettel arra, hogy az időm rövidé nem szeretném hosszan bizonyítani ezt a tételt, de azt hiszem» a jelenlevők közül mindenki tudja azt, hogy az elmúlt rendszerbena diktatúráiban hányszor kényszerült az asizszony olyam országba követni férjét, amelynek még- a .nyelvtét sem ismerte. Ezt m«tg kell oldaini ; Ez a hiányosság a jogban nem egyedül nálunk nyilvánul meg, hanem valamennyi európai államban fennáll» kivéve a Szovjetuniót, ahol nemcsak a feleség vá : lasztíha<t tetszése szerint a férj vagy a saját állampolgárságai közt, de ugyanezt teheti a férj is, tehát a törvények egyformán kötelezők, vagy egyformán adnak jogokat a férj és a feleség számára, (KOLBERT János (pk): Mi lesz a, gyermekkel?) A Iházasság ténye nem járhat olyan megkötéssel, hogy valakit a személyi jogaiban korlátozzon- Ezért kötelessége a magya.r demokratikus iogalkotásnak olyan t törvényt hozni, amely a n£ számira sízabad választást engedélyez az állampolgársága megtartásával, vagy egy új állampolgárság felvételével kapcsolatban. r Ugyanebbe a körbe tartozik a névmagyarosítás nőkre való kiterjesztése. Itt szintén' meg kell engednünk azt, hogy a nevet a nő egve~ dül választhassa- (BARANKOVICS István (dn): Megengedték számtalan íziben!) Férjes asszonynál, illetve özvegyinél nincs megengedve. Az a kívánságunk ezenkívül, hogy női bírákat állítsanak be. ha ezek la követelményeknek ugyanúgy megfelelnek, mint a ferfibírákEbbe a körbe tartoznak a gyermekkel kapcsolatos rendelkezések is. Tudniillik az 1946:XXIX. te. értelmében a házasságon kívül született gyermekkel kapcsolatosan a törvény megszünteti az eddigi visszás magatartás lehetőségét, amikor lehetővé teszi a fiktív apaságot. Szeretnénk, ha ezt kiterjesztenék a talált gyermekre is. Itt is lehetséges lenne egy képzelt alpa bejegyzése, mint a házas. ságonkívül született gyermeknél, ahol az idevonatkozó rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy azt ilyen gyermek a helytelen és. igazságtalan megítélés alól mentesüljön. Ez az indok fennáll a talált gyermek esetében is. (KOLBERT János (pk): Ez nagyon helyes!) Ki kell küszöbölni a talált gyermek fogaimát, vagyis a születési anyakönyvi kivonatban egy fiktív apa mellett fiktív anyának is lehet, sőt_ kell szerepelnie. Különösen áll ez akkor, amikor örökbefogadnak egy gyermeket, mert akkor automatikusan adódik, hogy az örökbefogadó szülők legyenek a gyermek szülei, uemcsak egyszerűen szóval, hanem az anyakönyvi kivonatban is. Ezek a nőkkel kapcsolatosan sürgősen megváltoztatandó szakaszai a magyar jogszolgáltatásinak és kérem az igaaSjágügyminászter urat. hogy az itt felvetett indítványokkal érdemiben foglalkozni szíveskedjék. A költségvetést pedig pártom és magam nevében elfogadom. (Twps a Máz "minden oldalán) ELNÖK: íSzólásra következik a címhez felír átkozott szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Vészy Mátyás! VÉSZ Y MÁTYÁS (pk): T. Ház! Örömmel hallgattam Török Júlia képviselőnőt, mert egy olyan kérdést vetett fel, amellyel ritkán foglalkozik az országgyűlés, pedig a demokrácia követelménye volna, hogy ezt a múltban elhanyagolt kérdést is tárgyalási körébe, vonja. (18.30.) Mindaz, amit mondott, helyes. A centenár ris évre való tekintettel nem volna felesleges 1 munka, ha a törvényeinkben még mindig meglévő nőellenes rendelkezéseket onnan kivennénk. Egész adórendszerünk ma is a Mária Terézia-korabeli adópátenseken épül fel, amely nem valósítja meg a női különvagyon gon- H dolatát, amelyet pedig a magyar jog ismer. Ez az oka annak, hogy a mi demokratikus szempontból i& kiváló földbirtokreform rendeletünk és törvényünk nem gondolt megfelelően a nő esetleges jogaira, amire pedig gondolni kellett volna. Éppen ezért én az előttem felszólalt képviselőtársnőm által mondottakat kiegészítve, azt ajánlanám a miniszter urnák, hogy az ígazságügyminisztériumba, különösen annak törvényelőkészítő osztályára, amelyen át ő szinte a nemzet jogalkotásbeli életerén tartja a kezét, ha nem is tisztviselők, hanem állandó tanácsadók gyanánt asszonyokat hívjon be, akik éppen ezekre a női szempontokra tudnák felhívni a miniszter úr ós a törvényelőkészítő osztály figyelmét, hogy ebből a szempontból valóban megvalósuljanak a demokratikus államrendszer követelményei, amelyek a férfi és a nő jogainak teljes egyenlőségét vallják és hirdetik. Ami mármost az 1. cím anyagát, a központi igazgatást illeti, igaza volt előbibji közbeszóló képviselőtársamnak, hogy én beszédem végén mondtam el az elejét, ahelyett, hogy az elején mondtam volna el. Ennek az oka az volt, hogy a tizenöt perc alatt a másik kérdéssel akartam foglalkozni. Rá kell mutatnom arra, hogy az igazságügyminisztérium, központi igazgatásánál — a legtöbb tárca költségvetésével ellentétben — csökkenés mutatkozik. • Àz 1947—48. évi előirányzat i főösszege 4,824000 forint, míg ugyanez az összeg az 1946—47. évben 5Í966.700 forint volt. A miniszter úr tehát igen bölcsen és elismerésre méltó módon tesz eleget annak a kívánalomnak, hogy ahol arra mód és lehetőség van, akadályozzuk mes: a költségek emelkedését. Ugyancsak dicséretre méltó az is, hogy a központi igazgatás létszáma nemhogy emelkedett volna, hanem 382 főiből 369 főre szállt le és a minisztérium ennek ellenére elismerésre méltó hozzáértéssel, tudással és lelkiismeretességgel végzi feladatát. Ezt az . ellenzék is kötelességszerűen, de örömmel állapítja meg. Ami mármost a felmerült problémákat * .illeti, örülök, hogy a miniszter úr előttem beszélt és így egészen rövid lehetek. Én is a z t . akartam mondani, hogy ne a magánjogi tör- * vénykönyvi javaslatának kötelmi jogi részével foglalkozzunk, amelynek az államosítás üteméhez és az ezzel kapcsolatos egyéb szempontokhoz képest esetleg egészen hihetetlen átalakuláson kell keresztülmennie, hanem igenis a dologi joggal és különösen annak telekkönyvi jogi részével. Itt ismét el k:ell ismernünk, hogy a mi" niszter úr nagyon bölcsen a nyugdíjasokra gondolt, amikor új munkaerőkre volt szűk-
