Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1065 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 1066 igazságügyi kormányzást jellemzik, mit lehet elvárni 1 . Ismételten felmerült itt a vitában résztvevő t. képviselőtársaim' neszéről az a kí' vániság, mellyel a jogi konszolidációt, a jogrend konszolidálását Kívánták egy olyan állapotban, amelyről elvben és a gyakorlatban is meg kell állapítani, bogy még az átalakulás a fejlődés állapotában van és egy egészen új társadalmi fejlődési fok íteHé haladóban mutatja a társadalmat. A konszolidáció ebben a szakban semmiesetre sem leihet azonos azzal a konszolidáltsággal, azzal az egységes és kiegyensúlyozott; jogrenddel, amely a második, s méginkább az első világháború előtt szabályozta a társadalmi életet. Mit várhatunk a helyes igazságügyi kormányzástól? Azt, hogy előmozdítja, segíti azt a folyamatot, amely végbemegy a gazdasági alapban, biztosítja azt az előrehaladásit, amely gazdasági rendszerünk legkülönbözőbb szektoraiban folyik és ;a maga felülépítményi rendszerével egyfelől rögzíti és biztosítja az eredményeket, másfelől pedig visszahat ugyanarra a gazdasági alapra, amelyre felépül; ezt a visszahatást olyan jogintézmények létesítésével vagy meglevő jogintézmények átalakításával éri el, amelyek a társadalom előrehaladását szolgálják. Ezeket az ideálokat kell szolgálnia az igazságügyi iorinányzatnak különösein átmeneti időkben, Meg kell állapítanom azt is, hogy az igazságügyi kormányzat eddigi munkája megfelelt ezeknek a követelményeknek. A minisztérium jogszabályelőkészítő és jogszabályalkotó munkájáról részletesen szóltak már előttem felszólalt képviselőtársaim. Igazgató,, szervező, jogszabálymagyarázó, értelmező és igazságszolgáltató szektorokra oszlik az a tevékenység, amely az igazságügyminisztérium munkáját kiteszi. Egyértelműen meg lehet állapítani, hogy 1945 óta gazdasági rendszerünkben, a termelési kereteikben és viszonyokban óriási, ezinte földcsuszamlásszerű változások történtek. Ha csak három tényre mutatok rár at földbirtokreformra, az államosításokra és a tervgazdálkodásra, ezek külön-külön is, de legfőképpen együttvéve tükrözik vissza annak az óriási változásnaik képét, amely* 1945. óta a magyar társadalomban végbement. Ezekhez a változásokhoz hasonlót a magyar jogtörténelem nem ismer, a földbirtokreformhoz haS'onló változást a magyar jogtörténet soha fel nem jegyzett. A hűbéri gazdálkodásról való áttérés jogszabályait elkenő és bizonyos mértékig visszatartó tendencia vezette. Ez a tendencia eredményezte, hogy a magyar társadalom egészen 1945-ig hurcolta; magával a esökevényeit annak a hűbéri rendszernek, amelyet t már száz esztendővel ezelőtt kellett volna elvileg és gyakorlatilag is megszüntetni. A hitbiizoinányo'k rendszere, a hitbér, az ági öröklést, a jászkún-statntum és '«ok más jogintézmény, amelyet 1945-ig hordoztunk magunkkal 1 , mutatják, hogy milyen kevéssé ment keresztül a magyar társadalomban és a társadalom felépítményében az a változás, amelyet pedig a jogtörténelem úgy jegyzett fel, hogy akkor, amikor áttértünk; a tőkés gazdálkodásm ennek elveit jogrendszerünkben is kereisztülvittük. A részletes indokolás utal a részben már megvalósított és előkészületben levő nagy jogszabályalkotásodra. A felsoroltakat ismételni felesleges volna. Megállapítható, hogy mindez az elvégzett vagy elvégzendő munka megnyugtató és ikielégítő lehet mindazok számára, akik súlyt helyeznek rá> fontosnak tartják, hogy á magyar társadalomban a változások az igazságügyi szektoron keresztül' a<s pontosan megtörténjenek. Helyesem korszerűen, a tudományos és szociális szempontoknak megfelelően végezte el az. igazságügyiminisztérium a maga törvényelőkészítő és építő munkáját. Erről a valóban óriási munkáról az imént azt mondtam, hogy korszérű. Ezt úgy lehetne helye" sebben .megfogalmazni, hogy korkövetelmény. A büntetőtörvénykönyv küszöbönálló vagy előkészületben lévő reformja valóban időszerűmin t ahogy időszerű lett volna már évtizedekkel ezelőtt annajk a büntetőtörvénykönyvnek birtokában, amely már a megszületésekor sem volt a szó tudományos értelmében modern törvénynek tekinthető. Az igazságügS'" miniszter úr egy más vonatkozásban tartott előadásában helyesen mutatott rá, hogy az az 1843-as büntetőjavaslat; amely helyett az ,1878 :Y. te. lett a mi büntetőkodexünk, Sokkal közelebb állt a magyar társadalomhoz, amelynek jogigényét volt hivatva szolgálni. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Nagy magyar reformerek csinálták!) A magyar hiteljog alaptörvénye, a kereskedelmi törvény szolgai másolata a német kereskedelmi törvénynek és ma már naHLatlam távolságba került ,&, való élettől, a gyakorlata hitelélettől, a gyakorlati forgalmi élettől, • ahogy óriási távolságok választják el a ma gazdaságiés jogi rendijét a magánjogi törvénykönyv 1928-as javaslatától, amely javaslat azonban a bírói gyakorlatba átmémvén, ma rengeteg vonatkozásban élő jogiként kezelendő(LUKÁCS Vilmos (md): A kereskedelmi jogot is meg kell reformálni!) i Arról természetesen nem lehet szó. — elmúlt felette az idő — hogy a magánjogi törvénykönyvnek ezt ,a javaslatát egy jogszabályalkotással törvény erőre emeljük. Sokáig volt egy olyan álma a magyar jogászközönséguek, hogy legyén magánjogi kiódexünk. Nyilvánvaló, hogy az alapul fekvő magánjogi viszonyok, mindazok a magánjogi intézmények, amelyek a gerincét alkották ennek ;a javaslatnak, megváltoztak és természetesen az új magánjogi jogszabályalkotásnak) ehhez alkalmazkodnia kell. Az igazgatással, valamint ai jogszaíbiályértelmezéssel^ és magyarázással kapcsolatban sem lehet számottevő kifogást ag igazságügyi kormányzat gyakorlata és munkája ellen felhozni. Az első szektorról szólva, ha ott felmerültek hibák, azok felmíerülteík azokból a sze•-uiélyi és dologi nehézségekből, amelyek münden kormányzati ágban felmerülteik 1945 után, a dolog természete szerint- Ezzel szemben a jogszabátyértelniező és magyarázó munkánál, amely az igazságügymini sztériuni jogépítő és jiogrendszerkiegészítő tevékenységének, 1 egy jelentékeny területe, az a következő negyediík szektor képez J tárgyi 'akadályt, amelyről még szólni kell és amelyről szólt majdnem valamennyi előttem szólott képviselő úr: az igazságszolgáltatás • A jogszabály értelmezés és la jogszabálymagyarázat rendkívül gyakori jogi munka, «melynek mindig piiiovideálnia kell arra a bírói ítléíletrei,,amely per esetén a szóbanforgó jogvitában elhangozhat és mindaddig, amíg e% a
