Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1007 ' 'Az országgyűlés 45. ülése 1948. Meg vagyok arról győződve, hogy a Jutal­makat nem a páftkoalició, hanem az egye­temes, nemzeti koalíció szellemében fpg'ják oda­ítélni. (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken-) Ebben a hitben és ebben, a, tudatban úgy érzem* hogy a Kossuth-dij a centenáriumnak egyik legméltóbb és legmaaradandóbb hatású alapítása lesz. A javaslatot a demokrata, nép­párt és a magam nevében örömimel üdvözlöm, (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken. — OR­TUT AY Gyula miniszter is tapsol.) ELNÖK: Kíván-e valaki a törvény javas­ltaithoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. ORTUTAY GYULA miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban kötelességem­nek tartom e — magam is úgy érzem — nagy­jelentőségű, ünnepi jelentőségű törvényjavas»­lat tárgyalása során, hogy őszinte köszönete­met fejezzem ki Andies Erzsébetnek, a, törvény­javaslat előadójának, ;eki a törvényjavaslat alapszempontjaira* végső értékgondolaltaira olyan kitűnő, pregnáns fogalmazásban mu­tatott rá. De őszinte- köszönetemet kell kife­jeznem felszólalt igen t. képviselőtársaimnak is, a koalíció pártjai szónokainak éppirgy, mint a t. ellenzéki pártok szónokainak, akik egyformán valósággal ünneppé avatták ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását hozzászólá­saikkal» megértő és a kérdés lényegére rá< mutató felszólalásaikkal. Felszólalásaikból ki* csendült az az igény és az a gondolat, hogy a Kossuth-díj odaítélésével, a Kossuth-díj március 15-én évről"éyre való ladoimányozá­sávail valóban legyünk méltók 1848 nagy eszméihez, legyünk méltók Kossuth Lajos nagy példamutató alakjához. Magam arra tehetek ígéretet, hogy a köz­oktatásügyi minisztériumban — bizonyára a bizottságban is és a magam személyében is — törekedni .fogunk arra, hogy a Kossuth" díj odaítélése mindig: a nemzet végső érdekeit, a nemzet legmagasabb éjikéit szolgálja és semmi más szempontot. (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken. — MÉSZÁROS Ödön (dn) : Politikamentesen !) Szeretnék rámutatni lairraí, — és ez köteles­ségem is innen.' a miniszteri székből, — hogy a Kossuth-díj törvényjavaslatának eli c ő gon­dolatát, — amint ezt Ilku igen t. képviselő­társam is említette — a kommunistapárt eery tavai 1 y késő ősszel felvetett javaslatának kö­szönhetjük. A kommunistapárt volt az, amely a «díj nevét is javasolta. A miniszterium azután foglalkozott ezzel a kérdéssel, megal­kotta a törvényjavaslatot és a jövőben intéz­ményesen gondoskodni kíván évről-évre e törvényjavaslat! bélkiítuzéseinek megvalósítá­sáról, mégpedig j,ó megvalósításáról. Ügy érzem, kötelesség és ülő, hogy a kommunista" pártnak ezért a kezdeményezéséért itt ' hálás köszöneteimet kifejezzem. T. Ház! A költségvetési tárgyalások so­rán mód lesz arra, hogy rámutassak arra, hogT a közoktatásügyi minisztérium a maga Tészéről nemcsak egy nagy díjjal, egy mesz­szemenően kiemelkedő, 'egymillió forintos díjjal kívánja jutalmazni a z alkotó munka kiemel­kedő magyar tehetségeiét az alkotó munka hőseit, —- ahogy mondani szokták — hanem évi február hó 13-án, pénteken. 1008 'arra is törekszik, hogy a pedagógus-státus, a tudományos pótlék és a tudományos státus kérdésének újra és újra való felveltésével, napirenden való tartásával mindaddig, míg ennek méltó és jó megoldását meg nem talál­juk, segítse az alkotó munka alapjait teremtő nevelő inunkat, hogy annak méltó elismerése ott legyen, mint igaz és értékes háttér emögött a díj mögött, amely egyszeri és esetleges; ott legyen háttérként egész, nevelő- és tudós társa­dalmiunk méltó honorálása, munkájuk méltó elismerése. (Helyeslés a néppárton.) Ez az egyik, amit hangsúlyozni szeretnék, a másik pedig az, hogyt az elmúlt esztendő munkájával is a közoktatásügyi minisztérium állandóan nemcsak ügyelni igyekezett íróink­nak, művészeinknek, alkotó művészeinknek honorálására, hanem hónapról-hónapra ös%­ítöndíj szerűen vagy — ha úgy tetszik — fize­tésszerűen részükre adott összegekkel bizto­sítani is kívánta & mai nagyon nehéz könyv­kiadói, irodalmi, képvásárlási viszonyoik kö­zepette a magyar szellemi élet alkotói számára a megélhetés lehetőségéit. (Helyeslés és taps az ellenzéken.) A közokitatásügyi minisztérium tehát nemcsak ezzel a díjjal kívánja szolgálni azt a nagy munkát, amelyet az alkotás jelent, hanem igyekszik mindennapi munkájával is hó­napról-hónapra segítségére sietni a magyar szellemi élet alkotóinak, vezető személyeinek. (P. ÁBRAHÁM Dezső (nid): Külföldön adó­mentességet adnak nekik!) Szeretnék rámutatná arra,' hogy soha magyar kormányzat — és ezt felelősségem •tudatában mondom —a magyar pedagógus-és tudóstársadalom, valamint a mag-yar alkotó művészek megélhetésének biztosításával, éle­tük méltó körülményeinek megteremtésével annyi gonddal nem foglalkozott, mint a ma­gyar demokrácia kormányzata. Pedig^ ennek a magyar demokratikus kormányzajnak jól tudjuk mindnyájan minő romok közül kel­lett kiemelnie hazánkat, milyen költségvetési nehézségek közepette, milyen inflációs ziva­tarok után kellett meg-teremtenie a maga államháztartási egyensúilyát. Az előadó és Ilku igen t. képviselőtársam is rámutatott arra, hogy az előző politikai rendszer lényegéhez tartozott a haradáselle­nesség. lényegéhez tartozott a szelileuiellenes­ség. Jól tudjuk, mit jelentett nemcsak — Sik­lössy szavával szólva — magyar műkincseink vándorúltja, hanem a magyar tudományos világ, a magyar szellemi elit nem is jelenték­telen itagjainak külföldre való vándorlása is, amikor fájó és elkeseredett szívvell a magyar hazat itthagyták. Ezeknek legnagyobbika min­den bizonnyal Bartók" Béla vqllt, aki úgy érezte, hogy nem élhet többé ebbën a hazában, nem élhet ebben az országban, azt itt kell hagynia. Bartók Bélának ez a kimagfasló példája, csak egy volt, winden^tw a le*-kiemelkedőbb a sok közüL Emlegethetnék művészeket, író­kat, tudósokat, aüiK «z piT^fn-^ kormányzati rendszerben sem a szabtad kutatás, sem a sza­bad szellemi önkifejezés és alkotás lehetősé­geit» sem pedig az emberhez méltó élet lehé­tőségeitt- meg nem találhatták. Mindnyájan is­merjük Ady- és Bartók Bélai életútját, mind­nyájan ismerjük mellettük — és az előttem felszólalók közüil is többen rámutattak —

Next

/
Oldalképek
Tartalom