Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1003 As országgyűlés 45. ülése 1948. menyeket értek el a termelés területén, mert a termelésnek olyan módozatait gondolták ki és alkották meg, amelyekkel lényegesen nagyobb eredményt leket elérni. A növénynemesítés téréin, a talajviszonyok kikísérletezésével észszerű vetésforgóval, a belterjesség fokozásával kiváló embereink, mezőgazdaságiink mindéin területén nagyszerű eredményeket produkáltak, ezeket az eredményeket fel kell használnunk és példaképünkül odaállítnunk az egész parasztság elé, az alkotóikat pedig jutalmaznunk kell. Ami szinte ezeknél is lényegesebb, az az, hogy feltétlenül jutalmaznunk kell azokat a parasztokat is, akik a közösségért való munkálkodásukkal élrtek el kiváló eredményeket. Ha csak a szövetkezeti mozgalomra gondolunk is, olyan eredményeket látunk, amelyek feltétlenül indokolttá teszik azt, hogy legkiválóbb szövetkezeti embereinket jutalomra méltassuk. A nagybirtok felosztásával még nem oldottuk meg a földhözjuttatottak sorsát. Mezőgazdasági fejlődésünk követelőén írja elő számiunkra, hogy csak a szövetkezeti mozgalom az, amellyel a földhözjuttatottak gazdasági fejlődését segíteni tudjuk. A szövetkezeti 'mozgalom mind nagyobb és nagyobb arányokban bontakozik ki és van már jónéhány olyan földmíyes szövetkezetünk, amelyek mintaképei lehetnek az egészséges szövetkezeteknek. Ezeknek »a szövetkezeteknek az élén a parasztságnak olyan embereit találhatjuk, akik ténykedéseikkel, azon túl. hogy virágzó életerős szövetkezetet teremtettek, nemzeti feladatot is teljesítettek és demokráciánk megerősítését ezzel is elősegítették. Ezek a pariasztok méltók arra, hogy köztársaságunk elismerje érdemes munkájukat és méltónak találja őket erre az igen szép jutalomra. Bizalimunkait előlegezzük annak a huszonnyoletagu bizottságnak, amely hivatva lesz arra, hogy kijelölje a Kossuth-díjra javaslatiba, hozandó személyeket. A jelölést úgy végezzék, hogy az egyéni alkotómunkán túl nagy szerep jusson azoknak is, akik a közösségi munkában értek el eredanényekiet. Mivel úgy érzem, hogy a Kossuth-díj mee-alapításával köztársaságunk igen nagy elismeréssel JorduT a magyar nép alkotó munkásai, parasztságunk, munkásságunk kiváló emberei, a katonai tudományokban leskelemtősebb eredményeiket felmutatók, neve/őink, oirvosaink és mérnökeink felé és eizzel igen komoly nemzetá feladatot látunk el, a javaslatot pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. (Taps a kormány vártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! CZEH JÓZSEF jegyző: Lukács Vilmos! LUKACS VILMOS (md): T. Országgyűlés! Midőn ehhez a törvény javaslathoz, pártom és a saját nevemben felszólalok, bizonyos elérzékenyülés lesz úrrá rajtam, éspedig azért, mietrt; kora ifjúságomtól kezdve a függetlenségi pártiban foglaltam helyet, abban a pártban, ahol Justh Gyulák, Hock Jánosok, Károlyi Mihályok voltak- Annál inkább örülök tehát annak, hogy a centenárium alkalmával tudósokat, művészéket, parasztokat és munkásokat azzal , a jutaloimimai díjaznak munkájuk eredményeképpen, amely a mi nemzeti géniuszunkat jelzi, Kossnth Lajos nevével. A magam és pártom nevében csak örömmel üdvöévi február hó 13-án, pénteken. 1004 zölhetean ezt ta törvényjavaslatot és természetszerűen örömmel is fogadom él. . A tudomány. és a művészet mindig mostoha gyermeke voltr ennek a hazának. ^ Ahoigyan előttem szólott igen t. képviselőtársaim mondották, ténylegesen [éhségben haltak el híres művészek és tudósok. A .demokrácia felé, amelyet én és pártom a leglelkesebben támogatunk és segítünk, csak elismerésééi szólhatokj'acrróL hogy ezeket a tudósokat és művészeket támogatjuk. Ugyanúgy támogatjuk a dolgozó munkásságot, a dolgozó parasztságot is, amikor a Kossuth-díjjal kívánjuk munkájuk eredményeképpen jutalmazni kiváló tagjaikat. Nem a díj a fontos a munkai teljesítménye tekintetében, hanem az elnevezés, amelyet ez a díj visel, mert eninSk a névnek hordozása és ennek ,a névnek jegyében való kitüntetés azt jelenti, hogy a kitüntetettek azoknak a szabadsághősíöfcnek utódai lesznek, akiket 1849-ben el'tiiportak és elnyomtak. Igen t. Országgyűlés! Nem kell megfeledkeznünk arról sem, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr már a múltban is intézkedett a tudósok és művészek érdekében. Ezért szintén leginag-yobb ("hálámat és köszöneteimet fejezem ki neiVi. Hiszem és remélem, hogy a 'emokrácia eltünteti azt a szellemet, amelyet a múlt táplált és amely 1920. óta, a fehér ló patáinak elindulása óta ebben az országban meghonosodotit és itt a reakciót megteremtette, a munkát pedisr egyáltalában nem f be" csülte. Hiszem ós permem, hogrv a demokrácia az alkotó munkát mindig és minden körülmények köw't meg fogja beesülni. Ebben a tudatban és reményben üdvözlöm ezt a javaslatot. (Taps). ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül! CZÉH JÓZSEF jegyző: Vész.y Mátyás! VÉSZY MÁTYÁS (pk): T. Országgyűlés. Nem tudok elképzelni a 48-as g-ondolatnak megfelelőbb megemlékezést a százesztendős évforduló alkalmából, mint ezt a javaslatot. Ha a 48-as idők leginagyobb jelentőségű megnyilatkozása a jobbágyság felszabadítása volt, akkor száz esztendő múlva ez az egyedül méltó.. megnyilai'kozás, az alkotó munka felszabadítása és általában a munka megbecsülése. Minthogy &£ a javaslat ezt a gondolatot testesí'i meg, nemcsak örömmel, hanem hálával is kell fogadnunk és -hálával kell megköszönnünk a miniszter úrnak, hogy ezt a javaslatot az országgyűlés elé hozta. Ugyanakkor azonban szeretnék itt az országgyűlésben hangot adni annak, hogy próbáljuk ennek az alkotó munkának, általában a munkának megbecsülését minden más gomdolattól elvonatkoztatni, és szeretném, ha titkos vagy belső meggyőződése lenne a majdan létesítendő bizottságnak az, fiogy ezt a díjat pedis: ne adjuk politikusnak,'még akkor sem, ha pillanatnyilag egyúttal az alkotó munka kiváló tagja is. Majd h a otthagyja a politikai polcot, lesz mód arra. hogy ezzel a díjjal kitüntethessék« Legyen ez a kitüntetés kizárólag és tisztán • az alkotó munkáinak, általában a munkának a megbecsülése, , a munkának a kossuthi gondolat jegyében való legnagyobb elismerése. Mihelyt politika kerül ebbe, abban a pillanatba^ nem tud megnyilatkozni abban a tisztaságában, amilyen tisztaságban a százéves évforduló alkalmával kell, hogy mi megnyilat- ,.
