Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

975 Az országgyűlés 44. ülése 1948, évi február hó 12-én, £süiörtökön. 976 Meg kívánom még említeni a Velencei-tó környékén levő területek mai állapotát. Az elmúlt évtizedekben igen sok kisember talált üdülést a Velencei-tó , partján, Gárdonyban, Agárdon, építettek maguknak egy kis weekend-házat és családjukkal együtt nyaranként odamentek. A Velencei-tó környéke egészséges terület, és a családos emberek számára igen nagy jelentősége volt annak, ba családjuk néhány hétre, esetleg a nyári vakációra oda tudott menni. A háború.alatt ezen a területen háromszor vonult át a front, és ige,n sok ingatlan teljesen elpusztult. Ezek a kisemberek, akik íiagyrészben budapesti dolgozók, esetleg Székesfehérváron vagy másutt dolgoznak, nem tudják felépíteni a házukat. Éppen azért kérem a miniszter urat, találjon lehető-'' séget rá, hogy ezek a kisemberek 'kapjanak kölcsönt, és xíjból építhessék fel kis ingatlanukat, amely — azt lehet mondani — egész életük munkájának gyümölcse volt és igen nagy öröm volt számukra. Felvetődött még a magántőke építkezési tevékenységének kérdése. Meg kell állapítanunk, hogy a magántőke oizonyos mértékig építkezett ugyän, de azt nem lehet komoly_ építkezési konjunktúrának mondani, ami a magántőke részéről megindult. Közületek építkezése nélkül nem várható, 'hogy az olcsó munkáslakások problémája megoldódjék. Szükséges, t hogy a közületek abba a helyzetbe kerüljenek, hogy építkezhessenek. (KOLBERT János (pk): ügy van!) Itt elsősorban a fővárosra gondolok, ahol — amint az előbb rámutattam — nagy lakáshiány van, és tudjuk, mennyire szükséges volna, hogy a lakásínséget valahogyan enyhítsük. Ezt felismerve, lehetőséget kell keresnünk arra, hogy a főváros vagy későbbi ^időben, vagy pedig már a legközelebbi jövőbeu több lakást tudjon építeni, mint most mert B mostani építkezések igen kis jelentőséggel v bírnak. (KOLBERT János (pk): Nagyon vontatott!) Meg kell említenem a telekértékadót. amelyet Dénes képviselő - úr úgy állított bé, mintha marxista tétel volna. Nem szabad „összetéveszteni a georgeistákat a • marxistákkal, bár mi igenis magunkévá tesszük azt az álláspontot, hogy a telekértékadó kérdését, napirendre kell tűzni, és a mint itt lesz a lehetősége* ezt az adót; be kell vezetni. Tudjuk, hogy városfejlesztési, városrendezési és városszépítési előnyök ^játszanak itt közre, éppen azért nem szabad;/«' felett a kérdés felett olyan könnyen napirendre térni. Elő kell a dolgot készítenünk, és igyekeznünk kell ezen az*utón is az építkezéshez tőkét biztosítani a közületeknek, lehetővé kell tenni, hogy ezen keresztül szintén egy^olyan bevételhez jussanak, amelyből lakást tudnak építeni. Még egy kérdést akarok megemlíteni a fővárossal kapcsolatban. Fontos volna, hogy a romos épületek, amelyek életveszélyt jelentenek azok számára, akik azokban laknak, — mert körülbelül 3000 család lakik romos épületekben — mielőbb lebontassanak. Különösen most, a centenárium esztendejében, amikor várjuk és reméljük, hogy nagy idegenforgalom lesz majd Budapesten. (KOLBERT János . (pk) : Nagy lakáshiány lesz!) fontos volna, hogy-a város belső területein éppúgy, mint a külterületeken a, romházakat eltakarítsuk, amivel egyrészt levegőt is kapnánk, térséget / kapnánk egyes területeken, ahol igen szűk utcák vannak, másrészt maguk a, veszélyes romépületek is eltűnnének. Felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy erre is nagyobb gondot fordítson, mint eddig. A mulit esztendőben alkalmam volt Belgrádban járni, és örömmel láttam, hogy ott bizony a romos épületeket mind eltakarított ták, de nemcsak hogy eltakarították a romos épületeket, hanem — mivel újait építeni nem tudtak — parkosították a zt a részt, aüol az épületek voltak, úgyhogy eltűntek a romok Belgrád városában^ Ha Belgrád városa meg tudta ezt csinálni, ha a jugoszláv nép meg tudta csinálni, akikor inj is meg tudjuk esi" náilni. Nálunk, is ki lehetne adni ugyanezt a jelszót, amelyet ők adtak ki miden alkalommal, amikor befogták munkára a lakosságot: a mi városuriiat építjük- a oaí városunkat szépítjük. Ezzel a jelszóval imeg tudták mozgatni a tömegeket és ezeket a nagy munkákat jól le tudták bonyolítani. Még egy kérdést

1 akarok megemlítendő Lehet, hogy nem tartozik az építésügyi minisztérium natésikörébe, szükségesnek tartom azonban, nogy megélitsem. A vértanúk iránt nagyobb kegyelettel legyünk, mint eddig voltunk. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Nagyon helyes!) Azokról a vértanukról, akik a szabadságeszmékért adták életüket, aki évszázadokon keresztül a magyar történelem kiemel- •' ikedő lapjait írtaik meg, nem szabad megfeledkeznünk. Az elmúlt hetekben volt egy kiszál" lás a Kossuth-mauzóleumhoz, ahol kinti voltak az építésügyi minisztérium képviselői is. Az elgondolás az» hogy a Kossuth-mauzóleum környékén el lehetne ihelyezni mindazokat a vértanukat, akiik a szabadság-eszmééirt vesztették el életűikéit, és így egy martirparcellát lehetne létesíteni. Építészekkel, művészekkel együtt nézzük meg azt a területet, hogyan lehetne azt művészilleg is kialakítani, és azoknak a mártiroknalk emlékét, aíkíknek neve nem állapítható meg, a Kossuth-mauzóleum oldalán emléktáblával lehetne megörökíteni. Legyen egy zarándokhelye a magyar dolgozóknak, a demokratáknak, akik az új eszmékért, a szabadság-eszméért rajonganak. Éppen ezért kérem a miniszter, urait, vegye kézbe, indítsuk ezt el. A főváros vezetősége készséggel rendelkezésére áll, hogy a maga részét kivegye ebből, de ez nemcsak a főváros feladata, hanem az országé, illetve a kormányzaté is. Végül a következőt akarom még megemlíteni. Egyik képviselőtársam beszédében azt mondotta, hogy itt helyreállítás és újjáépítés folyik. Igen, itt újjáépítés van, és mi nemcsak újait akarunk építeni, hanem minden vonatkozsábian szebbet is. Ez az irányelv vezesse az építési minisztériumot. A . költségvetést egyébként elfogadom. (Taps a kormánypártokon. — Szórványos taps az ellenzéken') ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! HEGYESI JÁNOS .jegyző: Nánási László.! NANÁSI LÁSZLÓ (pp): Igen t. Országgyűlés! Az építési és közmunkaügyi minisztérium, mint az újjáépítési minisztérium utódja- Nagy Ferenctől, Mistéth Endrétől

1 súlyos adminisztrációs és

r politikai örökséget vett át. Nem voltak kiépítve a minisztérium szervei, és ígJ nem működbeteittt úgy, 'ahogyan annlak megíté-