Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

<, 969 Az országgyűlés 44. ülése 1948. ' sálainak megfelelően az új községek telep­' elrendezését, t - -­N ; Amikor a legteljesebb elismeréssel, adózom pártom nevében az építésügyi minisztérium munkájának, különösen a falut illetően, nem hagyhatom figyelmen kívül azt /a körülményt sem» hogy a költségvetésben a hároméves terv­ben a falusi kislakásépítés céljaira mindössze évi 44 millió forint van felvéve. Ez asz összeg jelentősen előmozdítaná .a földhöz juttatott kis­emberek és telepeseik új családi otthonainak felépítését. Azonban, amilyen örömmel fogadta a magyar falu népe a hároméves terv kereté­ben az évi 44 millió forint költségelőirányzat tot, éppolyan sajnálattal veszi tudomásul azt, hogy a valóságban ennek a feltétlenül szük­séges összegnek is'- csak 30%-a, - körülbelül 13 millió áll rendelkezésre az Országos Ház­építő Szövetkezet útján a falusi problémák megoldására,- Egészségtelen lakások helyett egészséges falusi és tanyai otthonok építésére. T. Országgyűlés! A falu népe és a dolgo­zók nevében keveseljük még ezt a 44 milliós előirányzatot is. Éppen ezért pártunk nevében nyomatékosan felhívjuk a kormányzat figyel­mét arra. hogy találjon módot és alkalmat arra,, hogy ezt az összeget évi százmillió forintra egészítse ki, hogy a falu népe minél előbb családi házakhoz juthasson, vagy a köl­csönből rombadőlt házait felépíthesse- Ezt a falu népe kéri, amely az ország 67%-át alkotja és a nemzet őserőtől duzzadó tartálya. Hivat­kozom itt a nagy orosz íróra, Dosztojevszkijre, aki azt mondja, hogy nincs megújhodás a nem­zet számára;, csak a népből. És a nép joggal elvárhatja tehát a demokratikus kormányza­tunktól, hogy teljes erejével felkarolja a falu megsegítését. Nem szemrehányásképpen hozom fel ha­nem csak az összehasonlítás kedvéért, hogy a magyar ipar sokkal nag'yobb összeget kap, bár jelentőségben semmivel sem múlja felül' a barázdák hőseinek munkáját. Mert az ipar csak azt dolgozhatja fel. amit a földből népünk ki verejtékezett- Ezzel nem alkarom kisebbíteni a magyar ipar óriási fontosságát, amit mind­annyian — pártkülönbség nélkül — elismerünk, csak az egyenlő elbánás alapján kérem a ma­gyar falu számára az évi 44 millió forintnak 100 v millióra) való kiegészítését. Egészséges lakástermelésről ugyanis megfelelő költség­fedezet hiányában még beszélni sem lehet. Igen súlyos sérelme parasztságunknak az, aimît a közmunkaváltság behajtása, terén ta­pasztalunk. Általános panasz kinn a falvak­ban, hogy a közimuiikaváltsiágot, ,amely a ka­taszteri tiszta jövedelem után van megálla­pítva, súlyosbítják az állatok száma szerint megállapított közmunikaváltsággal. Ez iaz eljá­rás a belterjes gazdálkodással járó többter­melést teljesen megaikadályőzza, állattenyész­tésünk fejlesztését is hátráltatja. Elismerem azonban, hogy sofk helyen ezt nem sziorgailonáz­zak szigorúan, viszont sok helyen irgalmatla­nul 'behajtják. A behajtások terén szólnom kell á^ közmunkaváltság'gal kapcsolatos bírságok­ról Lehetetlennek tartom, — és ez földműves népünk általános véleménye -*> boigy ia. szám­vetési hibákból származó vagy előállói szabály­talanságok tízszeres bírsággal sűjtatnaik, ami­kor a szabálytalanság nem az adófizető, hanem iigen sokszor a muuikával túlterhelt közegek hi­bájából áll elő. (ERŐSS János (kg) : Alvilág 1 egigazsiágtalanablb'aidója, megszorozva tízzel!) Éppen ezért ezt' a. nagyon erős és igen ingaítag évi február hó 12-én, csütörtökön. 970 talajon moizgó bírságot vegyük revízió .alá, mert ez igen könnyen alkalmat ad a túlkapá­,. sofkrja is. Nyomatékosani felhívom a t. Ház fiigyei­mét arra is, amire az előadó úr is célzott már, hogy a> sok közmunka váltság-ren delet őserdejé­ben valamiilyen rendet kell teremteni. Ma már ott tartunk, hogy senki sem ismeri ki magát ebben az útvesztőben, sem az eljáró közegek, sem pedig a szenvedő fél. Éppen ezért az 1945-ben sürgősen összeállított rendeleteket, amelyeiknek egyikét-másikát már az idő is ha­tálytalanította, egységes, átfogó, rövid, köny­nyen érthető és kezelhető rendelettel cseréljük ki, mert az elavult, idejétmúlt és szétágazó rendeletek csak- akadályozzák a munka gyors ütemét. Meg kell még emlékeznem arról a panasz­ról is. amely szerint a mimikák kiadásánál elsősorban figyelembe kellene vennünk a helyi, vidéki iparosokat és munkásokat is. (ERŐSS János (kg): Nagyon helyes!) ISTe csak'azok ré­szesüljenek előnyben, akik a központhoz köze­lebb vannak, tehát közelebb vannak a tűzhöz. Ugyanezzel/' kapcsolatban áz az észrevéte­lem is van imég, nogy a vállalkozások ellenőr­zésével, illetőleg tervezésével kapcsolatos meg­bízások közalkalmazottaknak nem lehetnek vállalkozói feladatai. Ez szerintem összeférhe­tetlenséget okoz (ERŐSS János (kg) : Mindenki szerint!) éa általános elkeseredést is szül, külö­nösen a szabad pályán ebből élőknél, (ERŐSS János (kg): Egyenlőtlen verseny!) tehát nem közalkalmazott tervezők és vállalkozók között, ha a nagyobb építkezések tervezését köztisztvi­selőknek adják ki- Különösen elítélendő ez akkor, ha, nem (kisebb alkalmi jellegű vállalko­zásokról, hanem nagyobb tervezések kiadásá­ról van szó. T. Országgyűlés! Az építés- és közmunka­ügyi minisztériumnak minél előbb meg kell indítania a közlekedési, ipari, kulturális és földrajzi adottságok vizsgálatát és ennefcalap­ján párhuzamosan a város- és falurendezés intézményes megoldását is. E munka nagy je­lentőségére való tekintettel felhívom a t- Ház figyelmét arra, hogy a táj- és falurendezési munkák mikénti végrehajtásáig ez Mo szerint még törvényes rendelkezések nincsenek* szük­séges tehát, hogy a kérdés az 1937:IV. tc.-hez hasonlóan egyszer már végleges rendezést nyerjen. T- Országgyűlés! Ezekben voltam bátor pártunk részéről elmondani mindazt, amit- a parasztságunk, valamint a falu népe érdeké­ben el akartunk mondani. Amíg egyrészt örömmel üdvözlöm az építésügyi minisztérium költség-vetését és a miniszteri um ezirányú munkásságát, másrészt a kormányzat figyel­mébe ajánlom a felsorolt kívánságok és óha­jok minél előbb való sürgős és megfelelő or­voslását és rendezését. Az ország boldogulásának megépítendő nagy demokratikus épülete, a magyar föld né­pén nyugszik legbiztosabban. Csak ezen a szi­lárd összetételű fundamentumon épülhet fel az ország minden rendű és^ rangú polgárának demokratikus társadalmi és gazdasági, vala­mint erkölcsi szálakkal ' összefűzött nagy egysége­Itt említem meg az árvízeújtotta vidék segítségét és felkérem a miniszter urat arra, hogy az áldozatos segítőkezek adományaiból felépülő házak mellé az összes árvízsújtotta házaikat igyekezzék 1 felépíteni Remélem azt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom