Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

89 Az országgyűlés 27. ülése 1947. képpé« az 5. § i) pontja, amely akként szól, hogy egymás vidékeinek megismerése céljából kirándulások szervezése és sportesemények rendezése, szakszervezeteknek, ifjúsági szervezeteknek, gyógyhelyek, fürdők pihenés és üdülés céljából való rendelkezésre bocsátásának elősegítése szintén ennek a, vegyes bizottságnak hatáskörébe tartozik. (KÉTELY ANNA elnök. 12-09.) A kát nép csak úgy tudja egymást közvetlenül megismerni, ha egymás állampolgárai a másik országban hosszabb időt töltenek, ott a néppel érintkeznek és közvetlenül a helyszínen merítik azokat a benyomásokalt és jó eszméket, amelyeket azután otthon megvalósíthatnak. Ennek ia szakasznak a végrehajtása tehát szintén jelentékenyen elő fogja mozdítani a magyar-jugossláv kulturális közeledést. , Amikor tehát a magunk részéről ezekkel a kérdésekkel foglalkozva, röviden rámutatunk annak 3 elén tőségére, amit ez a vegyes bizottság különösen képvisel, akkor kiemeljük még azt, hogy ez a vegyes bizottság minél többet ülésezzen es minél hathatósabban mozdítsa elő ezeknek a kulturális kapcsolatoknak a kiépítését. Ha ez az egyezmény jól fog beválom, ha a vegyes bizottság jól fog működni, akkor nyilván igen jelentős lépést •fogunk tenni azoknak a céloknak az elérése felé, amelyek a duna•medencei népek kölcsönös megbékélését, egymás kultúrájának kölcsönös megismerését és igya nemzetközi béke megszilárdulását ds szolgálják. Ezeknek a céloknak a. megvalósítása' érdekében üdvözöljük! lesüt aift ( íegyejzmlétnylt« ezért pártojm és a magam részéről örörnimeil elfogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Í ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok sorából? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: ' Fischer József! FISCHER JÓZSEF (szd): T. Országgyűlés! A magyar és jugoszláv kormány az előttünk fekvő törvényjavaslatban szentesít és érvényesít egy kapcsolatot, amely valójában a természet törvényei következtében; mindig meg volt. A. magyar-délszláv kulturális kapcsolatok kezdő időpontját, amiint azt előttem szólott igen t. képviselőtársam is kifejtette, a XVIII. és XIX. százaidra tehetjük. Akkor jelentek meg a szerbek azokon a dél-magyarországi területeken, amelyek a török pusztítás folytán elnéptened" tek, Az első szerb írók, költők és tudósok magyar földöm nevelkedtek és e korszak szerb könyveinek nagyrészét is Budán nyomták. Ugyanebben az időben alapítotitíák Pesten az első szerb kultúregyesületet. A XIX. század első felében a szerb könyvek tekintélyes része a budai egyetemi nyomdából került ki, s a magyar fővárosban indul meg az első szerb folyóirat. A szerb irodalmi nyelv és helyesírás korszak reformátorát, Rarasicsot is erős szálak kapcsolták Magyarországhoz. A XIX. század utolsó harmadában a, magyarországi szerb kultúrában Jovanovics a legkimagaslóbb tehetség, Újvidéken születeítit, tanulmányait Pesten és Pozsonyban végezte, miajd a Kisfaludy Társaság levelező tagja volt. Magyar művek szerb fordításával példaadó munkát végzett. Munkásságát dicséri" többek között Arany János Toldijának, Petőfi János vitézéinek és Madách Az ember tragédiájának szerb fordítása da. N/álunk ©lsőízben Kazinczy érdeklődött a évi december hó 5-én, pénteken. 9Ô szerb népköltészet iránit és lefordított egy szerb gyászdalt. Vitkovics Mihály több szerb népdalt és balladát fordított s ezzel a magyar irodalmat új hanggal gazdagította, mert például ebben a modorban írlta Vörösmarty egyik legszebb versét, a Hedvig című legendát. Hatása egyébként Petőfinél és Bajza Józsefnél is felismerhető. Vitkovics Mihály egyszerre volt magyar és szerb költő. Tanulmányokat írt óhitű magyar költőkről. Székács József szerb népdalokat ültetett át magyar nyelvre. A szerb zenei kultúra megteremtője, Szítlankovics Kornél, Budán született, tanulmányait Aradon, Szegeden és Budán végezte. A XIX. század szerb festői közül kiiemelkedik Dániel Konstantin, aki_ a mi Barabásunkra emlékeztet, továbbá Ur-os, aki Mun" kácsyra emlékeztető zsánerképeket festett;. Építészeti vonatkozásban megemlíthetem a. magyar városokban található igen hangulatos szerb templomokat. T. Országgyűlés! A történelmi visszapillantás után nézzük a mai helyzetet. Tito Marsall a magyar miniszterek fogadásán a következőket mondotta (olvassa): »Jugoszláviát a háború befejezésé*ől kezdve az az elv' vezeti, hogy a múltra való tekintet nélkül a viszonyok megjavítása és megszilárdítása felé haladjon minden szomszédjával.« A továbbiakban így folytatja Tito marsall (olvassa): »Magától értetődik, hogy számunkra nem kö-" zömbös, ki él határainkon, milyen ott a belső rendszer, vájjon terjeszkedő, idegen 'országok hódítására irányuló reakciós rendszer van-e. amely a nemzetközi reakciók befolyása alatt áll, vagy pedig demokrácia, népi demokratikus rendszer, mely közeledésre és a legszorosabb együttműködésre törekszik szomszédaival.« Tito marsall eme kijelentései, mint az előadó úr részletes ismertetésében hallottuk, a magyar kisebbség kulturális intézményeinek nemcsak fenntartásában, hanem azok fejlesztéssévei is tettekben kifejezésre jutott. T. Országgyűlés! Tito marsall nem téved a magyar demokrácia megítélésében. Jugoszlávia és Magyarország történetében a felszabadulás új fejezetet nyitott. Véglegesen lezáródtak azok a korszakok, amelyekben az uralkodó osztályok hatalmi helyzetük biztosítása érdekéiben a két ország népét egymással szembeállíthatták. Nemzetiről _ beszéltek, ami az ő fogalmazásukban sovinizmust es gyűlöletet jelentett. Ez a gyülöletpoliüka, amely a hazafiasiság palástjába volt burkolva, takarta az önző kevesek gazdasági érdekeit. Mintegy három évvel ezelőtt a két ország vezetését a dolgozó nép fiái vették át, s ezzel a reláció merőben megváltozott. A gazdasági kapcsolatok már nem a kevés ügyesek érdekeit takarják, hanem a két nép összességének boldogulását segíti elő. _ A két ország gazdasági érdekeinek tisztázása megnyitotta a, kapukat a kulturális kapcsolatok intézményes biztosítása számara. Az előttünk fekvő törvényjavaslat igyekszik behozni a hátrányt, amelyet ai társadalmi es politikai körülmények kulturális téren okoztak. Le kellett vé^re bontani azokat a korlatokat, amelyeket a felvilágosodás ele emeltek. Falakat emeltek a múltban az! országok népei közé s ezek a falak elég magasak voltak ahhoz, hogy a, nagy tömegek nem voltak kepesíek azokon -átlátni. A onaigasabbrendű &m-