Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

937 Az országgyűlés 44. ülése 1948. CZEH JÓZSEF jegyző (felolvassa a mi­niszterelnökségi tárca 1—10. címét, valamint a költségvetés L fejezetét, a II. fejeset 1—2. cí­mét, az V. fejezet 1—5. címét, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a VIL fejezetet.) ELNÖK: Halász Aladár képviselő ÚT kí­ván szólni HALÁSZ ALADÁR »(r): T. Országgyűlés ! A rendelkezésre álló idő rövidsége folytán gyorsvonata sebességgel kell azon az óriási matérián — amely a legfőbb állami számvevő­szék költségvetését jelenti — keresztülszágul­danom, és gyorsvonatként csak éppen a legfon­tosabb állomásokon megállamom, ott is legfel­jebb egy-két perere.. A 'hosszas fejtegetéseket mellőzve, azok végső konzekvenciájaképpen legyen szabad megállapítanom, hogy a legfőbb állami számvevőszék: szervezetében, munkássá­gában rég elavult, tehát a legsürgősebb re­formra szorul- Ezt a reformot különösen sür­1 getővé teszi ag; a körülmény, hogy az állami számvitel szükségképpen mind tágabb és tá~ gabh terrénumofcra. terjed Ifi ,a gazdasági élét jelentős szektoraiinak máris megtörtént álla­mosítása, folytam De ha ez nem történt volna is meg, akkor is> megállapítható,, hogy olyan elmaradott rendszer mellett, aminő la mi rend­szerünk, a kamerális számvitelnek azzal a leg­ósdibb fajtájával, amely azonfelül a legszoro­sabban korlátozódik magára ia leg formálisabb ellenőrzésre, tovább be nem érhetjük. -Amint egy ellenőrzés formálissá válik és csakis for­mális kíván lenni- — ennek az ellenőrzésnek a lényege a«oní mértékben válik még a maga for­niaiitási céljának is meg nem felelővé. Nem feszegetek új problémát, mikor aizt mondom, hogy a magángazdálkodás már tel­jesen kifejlesztette az üzemi revíziót, és ezek az üzemi reviziók, amelyek szakképzett könyv­vivők által történnek- mindenegyes esetben szükségképpen túlterjednék a tiszta formaliz­muson és a lényeget a formalizmus mögött rejlő valóságban keresik. Az ellenőrzés esa;k akkor lehet hatékony, ha e kettőt élénk szer­ves kapcsolatba tudjuk hozni egymással. Méltóztassék megengedni, hogy utaljak a. weimiani köztársasás: egyik legszebb törvé­nyére, az 1922. évi állami számviteli törvényre, amely expressiis verbis 8 feadaitává teszi a leg­főbb számvevőszéknek- azt, hogy materiális ellenőrzést is gyakoroljon, hogy a bevételek és kiadások: ellenőrzésénél ne elégedjék meg azzah hogy valóban szabályszerű utalványozás tör­tént-e és ez jáz utalványozás megf elébe a költ­ségvetési keretnek és az ottani beosztottságá-^ niaik. vagypedig túllépi azt,-janiikor csak egy-* szerűen: regisztrálja, hogy túllépés történt annaik az összegnek a körén, amelyen belül az utalványozás joga a hatóság részére megada­tott hanem egyenes utasítást %rtalmaz arra­von aitkozólaír, hogy mindenegyes esetben a for­mális ellenőrzésen fúlmenőleg is vizsga Hass ék meg latzt, hogy via^jon. a bevételek és kiadások eszközlésénél a gazdaságosság'elve in concreto figyelemmeil tartatott-e. De továbbmegy ez a törvény az ő utasítá­sában, amikor még azt is mondja, hogy ügyel­nie kell azonkívül ennek a számszéki ellenőr­zésnek airta is, hogy vajjon nem lett volnia^e valamely kiadás restrin gáliható, vagy teljessé­giében megtakarítható akkor, ha a berendezér seket, ak intézményeket modernizálják, ha a fölös intézményeket és a fölös kiadásoklat melr lőzik,' ahol is a fölősség megítélése, illetőleg véleményezése a számszékre bizátik­évi február hó 12-én, csütörtökön. 938 îlyen arányú reformra nálunk is szükség van:, annál is inkább, mert — mint előzőleg is hangsúlyoztam —- az állami számvitel ma már aj gazdasági élet jelentős szektorait is felöleli magába. De más reformokra is szükségünk van ez­zel kapcsolatban. A számvevőszék más kül­földi államokban is a valóságában bírói és nem közigazgatási fórum, bírói fórumként szervezendő és nagy felelősségénél fogva (nfem hagyható meg a maga egyedhivatali szerveze­tében, miként nálunk, hanem kollegiális testü­. létként kell funkcionálnia- a legfontosabb kér­désekben. Ugyancsak az érintésre szorítkozom abban a vonatkozásban, hogy az ellenőrzésnek egyes elhatárolt szegmentumokra vonatkozólag való­jában a vizarendszer alapján kellene történnie, amint ez számos más helyen történik és amint ez különösen! mozgalmas időkben rendkívül áldásos jeredménye'ket mutatott már. Még csak egy pontra kívánok rámutatni. Nem szívesen, de lelkiismereti kötelességem. Ebben a költségvetési évben, ültetve ebben te költségvetési előirányzatban merül fel legelő­ször a 1 , Legfőbb Állami Számszék igazgatási költségei között rendelkezési alap. 18.000 forint­összeggel. A rendelkezési alap általában pert horreszkált valami, én azonban nem vagyok hipokrita, ,az élet követelményeihez igazodom s tudom azt. hogy az állam ügyvitele hosszú időn keresz ,f üi azámois vonatkozásban nem nél­külözhette s a jövőben sem fogja hosszú időn keresztül nélkülözhetni a rendelkezési alapokat. Végső kívánalom az, hogy a rendelkezési ala­pok eltűnjenek minden költségvetésből, de hkt ez oly távoli zenéje egy oly messze jövőnek, hogy kár terre szót vesztegetni. Itt azonban másról van szó. Mindenütt el­képzelhetőnek tartom a rendelkezési alanot, egyedül annál a szervnél nem, amely minden­nek, ellenőrzésére — a saját maga ellenőrzé­sére is — van hivatva s amely éppen ezen kristálytiszta és kristály tisztán kiviendő funk­ciójánál semmiképpen sem .szorulhat rá atrra, hogy rendelkezési alapja legyen. Ennek a kí­vánalomnak, illetve ennek a kifogásnak elvi és erkölcsi megalapozottsága van. Az indokolás röviden az. hogy az előirány­zott összeg bizalmas természetű kiadásokra szükséges. A legnagyobb bizalmatlansággal te­kintek az ilyen bizalmas természetű kiadósok elé. amelyet a legmagasabb ellenőrzésre hiva­tott szerv költségvetésében kívánnak előirá' nyoiZtíatni. A költségvetést ebben a vonatkozás­ban abban a reményben fogadom el, hogy el­hangzott szayaim eredményeképpen meg fog történni az a csoda, az a példátlan novum, hogy •ehhez, a, rendelkezési alaphoz mindennek elle­nére, az előirányzás ellenére sem leszjbátor­isága hozzányúlni a számszék vezetőjének. • (Taps az ellenzéki-pártok soraiban.) ELNÖKL A fejezet meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik eu VIII. fejezet. Kérem a jegyző urat szíveskedjék felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (felolvassa a VIII., a XI. és a XXXIV. fejezeteket, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a minisz­terelnökségi tárca s vele kapcsolatban a költ­ségvetés I.,J1., V., VIL. vin. XL és XXXIV. fejezeteinek költségvetését részleteiben is el* fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom