Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-43
859 Az orsmggyűléé 43. ülése 1948. egy olyan időváltozás is, egy hirtelen fagy, amely országos katasztrófát idézhet elő. Ezt pedig a költségvetésben — azt hiszem figyelmen kívül hagytuk. (PEIESZOL József (kp): Azt hittük, hogy már nincsenek kuvik-madarak, — KUNSZERI Gyula (md): Csak. jégtörő Mátyások!) Kifogásolnom kell azt is, igen t. Országgyűlés, hogy egyik igen fontos mezőgazdasági érdekünk nincs biztosítva- Állategészségügyünk védelmére 3,734.000 forint van előirányozva. Állatállományunk 75 százalékát a háború következtében elvesztettük. A megmaradt 25 százalék selejtes, rossz anyag, ennek feljavítása, állategészségügyünk biztosítása és fokozása erdőkében elsőrendűen fontos .annak felkarolása, nagyobb mértékű szorgalmazása. Ez nèmzteti érdek. (VÉRTES István (md): Szamárból 88 százalék megmaradt!) A z a baj, hogy csak szamárból maradt meg. Jelenleg olyan súlyos betegségek környékezik állatállományunkat, amelyek nemzeti katasztrófát idézhetnék elő- Nem akarom a kérdést részletezni, de megjegyezni kívánom, hogy a múlt évben a jóvátételi sertéshízlalásra beállított 118.000 darab sertésből 30.400 esett ki, ez pedig olyan nagy százalék, amely mellett szó nélkül nem lehet elmenni, nem is beszélve arról, hogy a niagán-sertésállományból mennyi hullott el. Legyen szabad továbbá -felhívnom a koes* 3 " mány és az igen t. Országgyűlés figyelmét arra is, hogy baromfiexportunk a, teljes csőd előtt áll- Baromfipestis pusztítja országszerte baromfiálományunkat. Eddig Anglia és Syáje volt alz a két állam, ahová baromfit exportálhattunk. (GYURKOVITS Károly (szd): Mikor?) Jelenleg éppen a baromfipestis miatt mindkét állam szigorított féltételekhez kötötte a magyar baromfi exportját, ennek következtében csak száz vagon baromfi exportjára, kaptunk engedélyt Svájctól. Az első öt vagon leszállított baromfiból négy vagont visszaküldték azért, mert baromfipestissel fertőzöttek voltak. Ez valójában azt jelenti, hogy baromfiexportunk teljesen csődöt mondott, a baromfiexport pedig a, 'költségvetésben* olyan tételt jelent, amelynek csődje megrendíti a költség' vetést és _ a deficitmentes költségvetést deficitessé fogja tenni, mert a baromfinak és a baromfitermékeknek exportálása súlyos százmilliókat jelent az ország számára. T. Országgyűlés! Azt is kifogásolom, hogy a költségvetésben a szőlészetre és a borászatra csak 2,331-000 forint van előirányozva. Talán nem is (kellene részleteznem, hogy 1944-ben, amikor még intenzív szőlészet volt Magyarországon ugyanerre a célra 3,097.600 pengő volt "előirányozva! Kérdezem: mily nagy különbség van -;az 1944-es és.az 1948ias állapotok között? <MÓNUS Iilésné (szd): Van bizony különbség!) Akkor szakemberek százai és a nagybirtokok tőkéjükkel karolták fel a magyar szőlészetet és mégis 3,097.600 pengőt tudtak előirányozni, hogy ezt a nemzetgazdasági szempontból annyira fontos termelési ágat fejlesszék. Most pedig, amikor kisemberek százai és ezrei jutottak szőlőhöz kellő szakértelem nélkül, szőlő- és borexportunkat úgyszólván a teljes csődbe fogják vinni, ha nem oktatják'ki kellőképpen ezeket a kisembereket -a szőlő kezelésére. (MÖNUS Iilésné (szd): Ijesztget a képviselő úr!) Ha az 1944-es és a mostani állapotokat összehasonlítom gazdasági szempontból, akkor évi február hó 11-én, szerdán. 860 azt kell megállapítanom, hogy ez a termelési ág legalább 14—15 millió forint előirányzást' követelne. Általában azt kellett tapasztalnom, hogy a • földmívelésügyi tárcára lényegesen kevesebbet irányoztak elő, mint amennyit joggal elvárhatnánk- 1944-ben 277.165.000 pengő volt ae előirányzat, most pedig 218.190.000 forint. Ha a pengő és a forint közötti értékkülönbséget nézzük, akkor azt látjuk, hogy legalább kétszeresére, vagy háromszorosára kellene emelni a •földmívelésügyi tárca költségvetését. (MÓNUS Iilésné (szd) : Más tényezők is vannak az öszszehasonlításra!) A költségvetés számoszlopai között Iátok egy tételt: a kultusztárcánál a külföldi művelődési (kapcsolatokra 7,331.000 forint van előirányozva; ugyanakkor a szőlészetre és a bora- "\ szatra 2,331.000 forint, a kertészetre és a méhészíetre 2,767.000 forint, az állategészségügyre pedig 3,734.000 forint van előirányozva, vagyis erre. a három földművelési ágazatra együttvéve esiaík 8,832.000 forintot látok felvéve. 1944-ben ugyanerre a három tételre 12,551.600 pengő volt előirányozva A külföldi művelődési kapcsolatok 194é-ben semilyan 'tétellel sem szerepelteik a költségvetésben. Én nem azt akarom mondani, hogy nines szükségünk külföldi művelődési kapcsolatokra, de azt hiszem, a szőlészet és borászat, a kertészet és méhészet és az állategészségügy tételei vámnak annyira fontosak, mint a" külföldi művelődési kapcsolatok. T. Országgyűlés! Minden költségvetés anynyit ér, amennyi az abban foglalt számsorokban vagy számoszlopokban a valóságínafk anegfelélő és igaz, vagyis ha minden tételt arra fordítanak, amire előirányozták. Ennek ellenkezője pedig az, hogy minden költségvetés adynyit veszít értékéből, amennyi a számoszlopokban lévő tételekből nem igaz vagy valótlan, vagy amennyit nem olyan célra fordítanak, mint amilyenre előirányozták. Én ezt a költségvetést; nagyító alá vettem és vizsgáltam. A legnagyobb meglepetésemre szolgált, hogy a pénzügyminiszter úr megfeledkezett egy tételről, amelv a valóságban megvan, de a költségvetésben nem szerepel. Végtelenül boldog lennék, ha a pénzügyminiszter úr olyan ügyesen, ahogyan a költségvetés ismertetésénél tigyszólván zsonglőrmódira szórta a számokat, válaszában kapásból megmondaná, hol szerepéi a belügyi tárcánál a belügyi beruházási tétel. Hiszen mindenki látja és tudja, hogy a belügyi tárcánál kell lennie egy beruházási, egy újjáépítési tételnek, minthogy az építkezés itt a szomszédságiban folyik és ez olyan építkezés, amely legkevesebb 20—40 millió forintot igényel. A belügyi tárca költségvetésében mégsincs erre a célra egvetlenegy fillér sem előirányozva. (NYAKÁDI Miklós miniszter: Melyik 'tárcáinál látott a képviselő úr beruházást előirányozval — FÖLDES Mihály (kp): A javasasszonyok erre nem adtak tanácsot!) Igen ti miniszter úr, ha egy építkezés folyik, azt valamiből fedezni kell. (NYÁRÁDI Miklós miniszter: Sohasem hallott a képviselő úr a hároméves . tervről valamit harangozni? — Derültség.) A hároméves' tervről hallottam, de éppen ezért kérdezem a miniszter urat, hol szerepel ez a tétel, mert a költségvetésben nem szerepel. (FÖLDES Mihály (kp): Összetéveszti a hetet és a havat. — NYÁRÁDI Miklós miniszter: A költségvetés »Hároméves terv« című rovatában !) Köszönöm. (NYÁRÁDI Miklós miniszter: Szívesen! —Élénk derültség. — Mozgás.)
