Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

$31 Âz országgyűlés 42. ülése 1948. feleslegéből valamiképpen' meg tudjuk j&ví- . . tani ezeknek a törpebirtokos parasztoknak -az életszínvonalát, akkor" már hatalmas lépést tettünk előre, mert tulajdonképpen egyrészt a munkaerő felesleg ' elillanását akadályozzuk meg, másrészt pedig a hároméves tervben lefektetett alapelveknek felfelünk meg a, parasztság legalsó réteg© életszínvonalának emelésével. (Helyeslés- a^kisgazdapárton és a parasztpárton.) Mélyen t. Országgyűlés! A költségvetés keretében fontosnak látom ennek a problémának az országgyűlésen át az egész ország közvéleménye elé való vetítését. Ugyanakkor azonban "heni szeretném, h)a az országgyűlés •bármelyik tagjának a képzeletében olyan meggyőződés alakulna ki, hogy hiába, a Nemzeti Parasztpárt osztálypárt és mindent csak a parasztosztály szemüvegén keresztül néz. Valóban osztály párt vagyunk

1 és valóban minden kérdést úgy fogunk fel, hogy az a parasztosztálynak, amelyeit politikailag képviselünk, jó-e vagy sem. Ezen túlmenőén azonban * mindenkor figyelembe vesszük azt, hogy az egész ma- . gyftt" nemzetgazdaság egy és oszthatatlan egész. Tökéletesen 'tisztáiban^ vagyunk azzal, hogy nem lehet Magyarországon jó t panaszt-, politikát csinálni az ipari munkásság rovására. Meggyőződésünk, hogy nem lehet jó iparpolitikát csinálni a parasztság rovására, de még az értelmiség rovásária mm. Egységes, osztatlan nemzetgazdasági politikát 0&>

u egyféléiképpen lehet csinálni, úgy, ha az egyensúlyi kívánalmakat mindenkor figyelembe vesszük'. Ez pártunk álláspontja. A költségvetést elfogadom. (Taps a kor'• mány párt okon.) ElLlNÖK: Szólásra következik a" kijelölt szónokok közüli CZÉH JÓZSEF jegyző: Kende Zsigmond! KENDE ZSIGMOND (r); T. Országgyűlés! Most, amikor a radikálispárt először kerül abba a helyzetbei, hogy a törvényhozási anunIkábiam szervezett parlamenti csoportként vegyen részt, szükségesnek látom s úgy érzem, az országgyűlés pártjai és a parlamentein

1 kívüli közvélemény is elvárja tőlünk, mint új parlamenti párttól, hogy, a mai magyar politikában vtaló elhelyezkedésünket,, viszonyún-kat a többi pártokhoz, a kormányhoz pontosan körvonalazzuk, mégpedig nemcsak a közvetlen gyakorlati teendők tekintetében, — erre természetesen elsősorban "vaiű szükség — hiar nem elvi alapon is. Az aïs időkorlátozás azonban, amelyet - a ', oettiteűiáriumi ünnepségekre való tekintettel a >, többi pártokkal együtt magunkra vettünk, nagyon megnehezíti ezt a, feladatot, mert hiszen . sok egyébről is kelleme szólnom, és ezért a radikalizmus elvi és elméleti alapjának kifeó• tése helyett , -»- ezt egy más. alkalomra ha• lasztva —• igyekezni fogolkl egy konkrét példán, mégpedig*. a népi demokrácia . körül ' felmierülŐ kérdésekkel kapcsolatban megvilágítaná azt a módot, ahogy a radikalizmus, mánt tudományosan • megalapozott politikai rend" szer, kezeli a gyakorlati politikában felmerülő kérdéseket. •'•**..'. ; • • . Sokan nelm szeneitife a népi demokrácia ki« ferjezést. Én magam sem találom a legszerencsésebbnek, (Közbeszólások a kommunistapártom: Nono!) egyrészt a »völkisch« szóra emlékeztető jelzője, másrészt a benne rejlő pleo.'niaamuis miatt, hiszten a »demokrácia« szóban is bemnie van m »nép« szó. Dehát a megnevezés kérdésén, smem érdemös vitatkozni, annal Wt. évi február hó 10-én, kedden. «* 83a vésbbé. mert neancsak nálunk, de egész Kelet, Európában már teljesen * átment a közhasználatba. *

w Bármennyi vita folyt is a nemzetgyűlésen, sőt már ezen az országgyűlésen is a demokrácia mikénti felfogása körül, a nézettek még távolról sem tisztázódtak, sem itt, bent. a parlamentben» sem odakünn. Továbbra is az marad centrális problémája közéletünknek, hogy ki niilyen álláspontot foglal el azzal a kormányzati típussal szemben.' amelynek megnevezésére Kelet-Európabam kialakult a »népi demokrácia« kifejezés, és amelyet nálunk a négy koalíciós pártra támaszkodó koranányzat képvisel. . . . A népi demokrácia elleinföégéi azt mondják: »Ne is beszéljetek demokráciáiról^ Amit ti csináltok, az totalitariamusi, egyoldalú párturalom. Hol van nálatok sajtószabadságl A kormány határozza meg, hogy mely napilapok, mely hetilapok jelenhetnek meg és. milyeir terjedelembetti' és ha van is az ellenzéki lapoknak megjelenési enlgedélyük, a kormány állandóan íejjük felett tartja a betiltás fenyegető pallosjogát. Ugyanígy beleszól a kormány az egyesülési és gyülekezési jogbb. A választójog és a választási rendszer a koalíciós pártoknak kedvez, és az elletri'zákíi pártok a koalíciós kormánypártok kegyeleimkenyerén élnek. Ha a pplitikiai és gazdasági rendőrség nem is él vissza hatalmával, állandó nyomást gyakorol az állampolgárokra, internálótábor okát tart fenn, Mindez összeif érhetetlen az igtazi — idézőjelben mondva — ideális demokráciával, amely az ember elévülhetetlen- természeti jogán, az ismert polittikai sízabadsláigjogokon alapsizik.« Akik belül vannak, s a népi'demokráciát vezetik, ezt mondják: »Nemérdekel a finomko" dáísitok! Hát mi ia denrokrácia, ha nem a nép uralmai (17:30) Es mi ezt csináljukí helyesebben efelé megyünk. Síettiki sem vonhatja kétségbe, hogy a nép leigniagyöbb részei szegéíny ember, kétkezi munlkás, nincstelen vagy törpebirtokos paraszt. Ezek eddig teljesen elnyomott, megalázott helyzetban] voltak, anyagi és szellemi nyomorban éltek. Mi földet osztottunk! 600.000 nincstelen parasztnalk 4 millió holdját. Üzemi alkoiilmáiny t adtunk az ipari proletariátusnak, hatalmat a szakszervezeteknek. Megnyitottuk a közép- és felső'iskolákat a nép ' gyermekiéi , számára és elértük, hogy szüleiknek ne klelljen többé senki előtt megalázkodniok. Államosítottuk a, bányákat, a nehézipart» a bankokat, hogy eizentúl kizárólag a nép anyagi javát szolgálják. Bevontuk a népet a bíráskodásba, a hivatalokba és sok más módon is a hatalom tényleges gyakorlásába s még további akarunk menni ezieni àz úton, amíg a hatalom teljessége a nép kezébe kerül. Akkor valósul meg a teljes, demokrácia.«) ; A két ellenfél mintha két különböző nyelven beszélne. Nem értik egymást. Mi, radikálisok, bár — amint későbbi fejtegetéseimből ki fog tűnni -f-r a mai adott helyzeitben teljesen a népi demoíklráicia 'alapján állunk és; csak a . gyakorlati kivitel ellen vannak kifogáslalink; mint a demokrácia par excellence szakértői, megértjük mindkét nyelvet. A két ellenfél tulaj dónképpen két különböző dologról beszél. A népi demokrácia elAeln

1zői a demokráciáról, mimi módszerről, mint államszervezési elvről beszélnek, a népi demokrácia hívei pieidig a demokráciáról mint uralmi állapotróil. A népi demokrácia ellenaőa • a módí§ze>r kérdését msbid#n má« kérdéi fölé /