Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-42
82 ^ . Àz országgyűlés 42. ülése 1948. * ' * stabilizáció kezdetén való ármegállapítást később az élet a mag a organikus rendjében áralakulássá változtatta* és a bérmegállapítás ugyancsak bér alakul ássa változott át. Itt kell reflektálnom az igen t.' ellenzék egyik szónoíkának, aki a távollévő pénzügy miniszter úr szemére vetette, hogy euiődje 1 milliárd OiS plafont igért és ama mégis a 2 mii" • üárdnál vagyunk, és bár nem mondotta ki az illető ellenzéki kép-viselotársam, ezekből a szavaiból egyenesen következnék, hoigy tehát azóta, amióta az 1 milliárdos bankjegyforgalom 2 milliárdra emelkedett,_ pénzünk értéke is felére csökkent, vagyis elindult az infláció lejtőjén.. Nem így van, mélyen t. Országgyűlés. Ez abszolúte tendenciózus beállítás. Tény az, hogy az előre meg állapított árakkal és bérek kel az élet megbirkózott olyanformán, hogy az élet kívánalmainak megfelelő bérek és árak alakultak ki, amelyhez, az előre — hogy .úgy mondjam — lombikban kiszámított egymil Uárdos plafon nem mutatkozott elégnek. EzEzért volt szükséges a bankjegyforgalmait a teljesen teoretikusan és teljesen deduktív úton előre kiszámított 1 milliárd forintról — az étet követelményeinek megfelelően — 2 milliárd forintra felemelni, de hogy ez nem az inflációnak első jele, annak legjobb bizonyítéka, hagy hosszú hónapok óba igen ökonomikusán tu" dunk már operálni ezzel a 2 milliárddjaí a pénzgazdálkodás síkján, annyira,, hogy a 2 milliárd is csökkenő? tendenciát mutat. • Ha most vizsgáltait tárgyává tesszük a költségvetés tükrében azt, hogy nemzeti jövedelmünk békebeli nemzeti jövedelmünknek körülbelül 75—80%-át elérte és ennek a tükrében, mint a parasztpárt vezér szón oka, kívánom meigivizisgálni a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemben elért hányadát, úgy meg kell állapítanom,, hogy a parasztság, illetőleg a mezőgazdaság valóban nem tudta behozni három év alatt a maga jövedelemkiesését, amit pedig ,a nemzetgazdaság többi ágai általaiban f elli tudnak mulatni. . » Miért van ez mélyen t. Országgyűlés? Ennek oka elsősorban az, hogy a legsúlyosabb háborús károkat kétségtelenül a mezőgazdaság «szenvedte el. Mfesik oka, az, hogy amikor felmértük a feladatot bogy a,z ország termelésé; mek szintjét emeljük, akkor elsősorban ipari beruházásokra kellett a beruházási összegeket ^fordítani, amelyek csak másodlagosan fognak érvényesülni a mezőgazdaságban és másodlagosan fogják emelni a mezőgazdaság nemzeti jövedelmét- Ha a hároméves tervet nézzük, az előbbi szempont valójában érvényre jnt és ilyen vonatkozásban meg kell nyugtatnom mélyen t ellenkező odalőn ülő képviselőtársaámat, hogy a másik testvér parasztpárttal együtt gondosan, mérlegeltük ezt annakidején és közösen, egy akarattal állapítottuk meg, ágy véltük, hogy ez a nemzetgazdaság érdeke és valójában nem tudunk mezőgazdasági többtermelést elérni, ha ipari úton "a szükséges termelőeszközöket nem fogjuk .a mezőgazdaság szolgálatába állítani. De ha vizsgálat tángyává tesszük, hogy atz ország birtokpolitikái megoszlása döntő módon megváltozott a földbirtokrendezés útján, akkor még ezeken túlmenően fogunk találni olyan parancsolóan elénktáruló megoldandó feladatokat, amelyeket szeretnék a mélyen t. országgyűlés elé hozni. Ha a földbirtokpolitikai megoszlásunkat vizsgáljuk, akkor a következő képet kapjuk^ évi február hó 10-én, keddem 8^6 s ^Százezer paraszt család maradt a földosztás útjián nincstelen állapotban. Ez a százezer család r korábban is mezőgazdasági cseléd volt és most továbbra is oselédsorbau él azon a 83.000 húsz holdon felüli birtokon, amely ma tulajdoniképpen a dolgozó kisparasztság húsz hdlíeion aluli birtokaival együtt az egész magyar birtoktestet alkotja. 83.000 átlag 44 holdat kitevő birtoktestünk van ma az országban, ez a 83.000 átlagosan 44 holdas birtoktest ad kenyeret a százezer nincstelen paraszt családnak. Más kenyeret ad azonban, mint amilyent adott korábban, mert ma egy mezőgazdasági cseléd .konvenciója és összes jövedelme körülbelül 12 hold föld hozamának felel meg. Ha a földbirtokpolitikai megoszlást a továbbiakban vizsgáljuk, akkor egy megdöbbentően elaprózott földbír tokpolitikai kép (bontakozik ki előttünk. Az összesen kétmillióra tett paraszt ©salad közül (1,400.000 családnak van öt holdon aluli birtoka, átlag három ás fél hold birtoktesttel. Ez azi 1,400.000 paraszt család kétségtelenül nem tud olyan cxisztenciát teremteni magáinak, amely megütné azt ai mértéket, amit a népi demokrácia emberihez méltó életnek minősít. Nem tud megélni azért, mert ^Magyaiiorszagon — agrárollóval nem kalkulálva, és jól felszerelt birtoktestet véve talapul -— 8—10 holdas birtok kell ahhoz, hogy egy parasztos alád a maga munkaierő gazdálkodását igénybevéve, vallóban- kihozza ebből a birtoktestből az emberi életet biztosító exiszr tenciális szintet , j Sietek megjegyezni, hogy ezt az elaprózódást nem ai mi elhamarkodott földreformunk idézte elő, mert 642.000 parasztcsaládot juttattunk földhöz lés ebből nagy átlagban 450.000 azoknak a parasztesaládoknak száma, amelyek ezzel átlag nyolc hold földhöz jutottak, s amelyeknek korábban egyáltalában nem volt ' földbirtokuk, és körülbelül 290-000 olyan, par rasztosialád kapott birtokkiegészítést — kéthárom holdat — amely korábban törpebirtokos volt. Földbirtokmegoszlásunk tehát '"a mi földbirtokreformunk útján nem, hogy elaprózódott volna, ellenkezőleg, az elaprózódásból a 290.000 birtokkiegésjzítés révén mégis a megélhetést nyújtó birtoktestek irányábjaín fejlődött. Ha vizsgálat tárgyává tesszük, hogy 1870től a század elejéig iá népességi megoszlásunk foglalkozás szerint 65 százalék volt a mezőgazdaság javára és ez az arány 1914-ig, illető4eg 1944-ig 55 százalékra morzsolódott le, akkor laizit kell tapasztalnunk, hogy,az ipiarosodásnak ebben a sarjadzó virágkorában, a kapitalista ipar ki virágzása korában» 1870 lés 1914 között a mezőgazdasági népesség aránya 65 százalékról 55 százalékra tolódott ugyan, de ennek ellenére egymillió léleknek, főleg földműves foglalkozásúnak kellett vándorbotot vennie a kezébe és elhagynia ezt az országot. lila van vád, mélyem t Országgyűlés, az elmúlt politikai rendszer bűnös gazdasági és birtokpolitikájára, t akkor ez az egymillió, vándorbotot a kezébe vett ember vádolja legelsősorban, aki' nem tudott itthon sem a földművelésben, sem az iparban kenyeret kapni. De ez az egymillió kivándorolt aggasztóan int bennünket arra is, Eogy ennek az 1,400.000 családnak a problémáját tüzetesen vizsgáljuk meg és gazdaságpolitikailag előre gondoskodjunk arról, hogy ezeknek az 'embereknek ebben az országban minden körülmények között emberi életet biztosíthassunk. Ha
