Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

819 Az országgyűlés £2., ülése 19Í8. helyzetünkben törmeszettesea alig lehet elkerülni. Olyan óriási terheket vállaltunk mag-untra, amilyeneket e-iak egészen kivételes terheket jelentő adóztatással lehet fedezni. Az adóterhek további emelése rendkívül aggodalmas, mert az adózás terén eljutottunk ahhoz a maximumhoz, amelyen túl már a .túladóztatás veszedelme fenyeget bennünket. A t. Országgyűlés előtt periig nem kell részi©-' 1 tesebben fejtegetnem azokat a veszedelmes következményeket, amelyket a túladóztatás maga után vonhat. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy a kormányzat részéről nem láttam és nem látok clyan geszti ók at, amelyek a itőkeszaporodás ütemét gyorsítanák. Márpedig egy országnak, amelynek invesztíciós terhei folyton emelkednek, ahol szinte kiszámíthatatlan az, hogy hol fog ez á folyamat végződni, a legnagyobb gondot kell. fordítania a tőkeszaporodás elérésére, mert anélkül komoly, folyamatos invesztációikat eszközölni nem lehet. Hiteligénybevétel nélkül a folyó bevételekből akarjuk fedezni az újjáépítést és gazdasági helyzetünk fellendítésének minden terihét. Emeltet viseljük a nemzetközi szerződésekből folyó kötelezettségeket, amelyek a költségvetésnek miajdneim 30 száza-. lékát teszik ki. Olyan hősies vállalása ez az áldozatokiiiak. amilyenre, nincs sok példa a világtöriténeleimben. Mert ezeknek a .beruházásoknak az áldásait nem annyira ez a nemzedék, mint inkább az utánunk következő nemzedék fogja élvezni, tehát mégis egy magunk vállaljuk. Carlyle írja, hogy a történelem tulajdonképoen nem más, mint küzdelem és szenvedés, amelyet minden nemzedék az utódok érdekében harcol végiig. Ez a nemzedék, amely két világháború sraenivedéseíi után ilyen terheket vállalt, valóban a jövő (generáció boldogulásáért dolgozik. Az újjáépítést, gazdasági életünk fellendítését 'külföldi segítség nélkül, tisztán, la magunk erejéből hajítjuk végre. A magángazdaság oknak 'azonban ehhez mégis hitelre van szükségük. Az állam aiz adóztatáslsaü. elő tudja teremteni a fiiadat njagyarányú beruházásaihoz szükséges hi tejleket, fedezetet, a magángazdaságok• nak ' alomban már sokkal nehezebb a helyzetük. Az ipar és kereskedelem az üzleti feleslegekkel nem tud olyan nagyobb beruházásokat ínegvaléísíítani, amelynek az elszenvedett károk helyreállításához- . és a további fejlesztésihez szükségesek. Ehhez hitelre van szükség. Mert amennyire hiba volmia hiteit adni spekulációra, annyira hasznos hitelt nyújtani termelési célokra. így hitelre van szükség az épületek háború okozta rombolásainak helyreállítására ;és a szociális szempontból annyira fontos

1 lakást építésre. Amint a jelekből látjuk, hitel nélkül ezt Mem lehet megvalósítani- A népesség szaporodásával pedig egyre nő a lakásínség. A közületek, az állam és a községek, mikiént la, hároméves tervből is látjuk, nem tudnak annyi lakása építeni, amennyire szükség volna. A közületek eddig osak enyhíteni tudták a hatósági lakásépítések révén a bajokat, de a' lakásigényeket egymagukban- kielégíteni nem tudták és nem. is fogják tudni. A magántőkét kell tehát valahogyan be~ kapcsolni erre a: célra. A magántőkére pedig mindaddig nem lehet számítani, amíg nem fogjuk véglegesen és megnyugtatóan tisztázni a magántulajdon kérdését, Elképzelhe-' évi február hó ÍO-én, kedd&n. 820 tétlen, hogy legyen olyan magántőke, amely befekteti a tőkét akár házépítkezésbe, akár más. éhhez hasonító újjáépítkeizésbe, ha nem biztos abban, hogy ezt önmagának építi és hogy iaz a tőkéje a jövőben is, védelemben fog részesülni- • y \ T. Országgyűlés! Mi. ez 'á párt, amelynek tagja vagyok, a magáin tulajdon alapján állunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magántulajdonit olyan szentségnek tartjuk,. amelytől eltérni soha nem lehet. Ha a köz érdeke 'feltétlenül úgy kívánja, akkor termé? szetesen ezen; a téren engedményeket is kell tenni. A mi meggyőződésünk az, hogry az. építkezést^ az újjáépítést, a magántőke bekapcsolódásiát sfekor lehet biztosan elérni, hla. a polgári. életforma megerősítésére fogunk «törekedni. (SUPKA •Géza (pd): ügy valu!) Az épülethelyreállítás és az új lakások építése iazenban — amint mondottam — ösiak hitel segítségével lehetséges- Hitel eddig nem. nagyon állott sem az építtetőknek, sem alz iparnak, seni. a kereskedelemnek rendelkezésre. A pénzügyminiszter úr szerint a biankók államosításával a hiteligények kielégítése is valamennyire javulni fog; Ez a váltoizás mindenesetre nagy segítséget jelent majd az iparnak és a kereskedelemnek s egyetlen eszköze az épületek helyreállításának és a lakástermelés meggyorsításának, amennyiben a magán tőkét, nem tudjuk be kapás otlinii. A hitel igénybevételének lehetőségié, álhiteiforrások megnyílta, mindenesetre újabb! lendületet adhat a prosperitásnak és a gazdásági • fejlődésnek. Különösen nagy fejlődést kell várnunk mezőgazdasági termelésünkben, mert mezőgazdasági termelésünk volumene a p'énzügyminászter úr szerint is "békebeli termelésünknek

1 csupán 58%-át érte el. Ezen !

a téren nyilvánj nagy fejlődési lehetőségek vannak is ennek különösen agrár országban van igen nagy jeleaitősiége. • •M kormányra' nagy és; nehéz feladatok várnak ezen a téren, mert mindem erőnkkel igyekeznünk keill 'mezőgazdasági termelésünket fejleszteni, legalább is a békebeli színvonalra emelni. Ez egyetemes országos érdek, mert ia mezőgazdaság prodhikÍj vitásának emelésével az élelmiszerek ára csökkenhet, ez pediig kihat egész gazdiasági életünkre, hiszen az élelmiszerek árszintje az _ egész árrendszernek az alapja. (Ügy van! Ügy van! a polgári demokraiapárton.) Ha olcsó az élelmiszer, a létfenntartás első kelléke, akkor a többi áiru ára is csökken, anélkül, hogy ta nemzeti jövedelem veszítene értékéből, sőt ellenkezőleg, a. nemzeti jövedelem végeredményben /mövekedkm is fog. A termelés eredményének javulásából nemcsak a földműves takosságniak lesz nagyobb jövedelme, hanem az ország egész lakosságának is olcsóbb lesz a, megélhetése. < Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése ' méltó helyet kapottá hároméves tervben, amelyet a költségvetés 800 millió forinttal dotál. ; A hároméves terv idei irészlete azonban 1326.5 millió foirint felhasználását eélozzia. így 526.5 millió forint beruházást hitelművelet útiján! 'kell . ' fedezni, mert költségvetési fedezet erre a t x részre nincs. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy államháztartásunk tulajdonképpen nem is deftcitmentes, mert hiszen a szükj seglet kielégítéséire féiimilliárdot meghaladó hitelt kell igénybe venni. (Úgy van/ Úgy v<m! a, polgári demokratapárton.) A hároméves terv sikerét azonban mindenképpen biztosítanunk