Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

SOI. > ' Jàs országgyűlés 42. illése 1948. évi,február hó W-én, kedden. 802 szem, hogy a pénzintézetek böGJdtógók volnának, ha. hetenkint olyan betétihez juthatnának» mint amilyet a közönség hetemkint a (totón elját­szik.. (Derültség és taps a néppárton és a ma­gyar demokraiapúvtonl) Miért nincs betét! Hiába akasztjuk ki a pfliajkátot, hogy: »Légy takarékos és biztosítod öregkorodat!«, mer this zen mi takarékosak vol­tunk, mi akik túlvaígyunk a 65 éven ,'é» mit lá­ttunk'? Azt 'látjuk, hogy azért mentünk tönkre, ment takarékoskodtunk. Amit ta nraigyar társia­dalom 1914-től kezdve életbiztosításban és be­tétben félretett, az tökéletesen elpuszult. Ilyen körülmények között plakáttal nem Céhet boldo­gulni. Valami egészen másra volna szükség a * ma fennálló rendszer helyett. Ha az ember megkérdezi polgárt ár sait, miért tartanak ott­hon nagyimennyiségű pénzt, hiszen azt be kel­lene tenni a bainiklba, azt a feleletet kapja, hogy . ' az illető attól fél, az államosított banknál már nincs banktitok és az adófizetésnél terhére fog­ják írni a betétet. (MADARÁSZ László (kp): Majd mi ta szűnik be, akik bízunk benne!) A másik azt feleli, hogy azért nem viszi a, bankba a pénzét, (Zaj a kommunistapárt és a szociál­demokratapárt saraifyan.) mert attól fél, hogy majd jön egy rendelkezés, amelynek értelmében csak akkor fizetik vissza a betétjét, ha iga­zolja, hogy kifizette az adóját, tehát házadóját, földadóját, kereseti adóját, az OTI-t, a MABI-t, a vízdíjat és a kórházi ápolási költséglet, stb. (De­rültség 1 az ellenzékéül) Be még szomorúbb» hogy van, aki azt mondja: én nem akarom kitenni magiajm a betétem miatt ainmak, hogy a gazda­sági rendőrség kellemetlenkedjen nekeni, hon­nan van pénzem. (Zaj a kormánypártok ol­datán.) T. Ház! Csak egy egyetemes,' nagy átfogó nemzeti felbuzdulás lenne alkalmas arra, hogy a magyar társadalom újra észbe kapjon, Osak egy" nagy nemzetközi felbuzdulás a takarékos­ság terén, — amelynek az állam járnia; az élén, . úgy, hogy a közélet minden mozzanatán meg lehessen állapítani a takarék ossájgi érvényesü­lését — és csak az említett csöke vények lenye­sése bírná rá a magyar társiadalmiat arra az elhatározásra, hogy / takairékoskodjék úgy, amint azt Éber Antali, a nemzeit egyik tiszte­letreméltó, derék polgára írja meg cikkeiben, amely cikkeket valóban minden ember figyel­mébe és lelkiismeirjsitébe ikell ajánlanom.' (MA­THEOVITS Ferenc (dn): ügy van!)^ A pénzügyminiszter úr úgy taiáUjjia, hogy felette kívánatos volna, ha a magyar gazda­sági élet alimentáioiót kapna külföldi hitelek­ben, olyanokfen, amelyeknek a politikáihoz semmi közük sincs. Ma olyan kevés tőke van a föidkerekségen, hogy ez a tőkei nem nagyon keresi a helyet, (Felkiáltások a kommumsta­párion: Nem-e t — SZEGEDI Alibertné (kp): Hát hol* lehet keresni?), ahol gyümölcsözően *• megtérülhet. A gyakorlati élet mutatja,. hogy 1945 ellejétől fogva Magyarországon külföldiek ipari vaigy gazdasági tevékenységeit neim foly­-i- tatnak. (Egy hang a kommunistapárton: Jobb befektetés is van ennél!) A külföldi tőke oda­« ; megy, ahol békét, nyugalmat, békésebb politi­kai állapotokat, rendezett munkásviszonyokat és olyan helyzetet talál, (VAJDA Imre (szd): államtitkár: És mi van itt! Itt nincsenek ren­dezett munkásviszonyoki — Felkiáltás a kom-* mumstapárton: Összebeszél mindenféle zagy­valékot!) ahol nem .kell attól félnie, hogy az adók és a szociális terhek gazdasági tevékeny­sége eiBdiményéinek jelentékeny részét elveszák. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. . . Ha már inost niéiiegre tesszük önmagun­kat. — nagyon boltos az a görög mondás, hogy gnotl se autón: ismerjük meg önmagunkat — és megállapítjuk, hogy Magyarországon elvet­tük a külföldiek vagyonát és nem adunk érte kártérítést; (Felkiáltások'a'kommunista- és a szociáldemokmtapárt oldalán: Ez fáj! Ez fáj!) elfeledkezünk arról 1 a kötelességről, hogy tör­vényes határidőben benyújtsuk a kártalaní­tási törvényjavaslattot . (SZEGEDI Albertné (kp) : A sok édesanya közül, aki /gyermekét és a sok gyermek közül, aki anyját vesztette el. a háborúban, kért valaki érte- kártérítést? — Nagy. zaj és felkiáltások a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán: Ez fáj magának!) Amikor olyanok az érintkezési viszonyaink a külfölddel, hogy hat hónlapba kerül, míg rar laki útlevelet kap, . . . (Egy hang a kommu­nistapártom: Nem a nép képviselője maga! — Dénes István (md): .Hiszen' »néppárti« — Derültség. - MATHEOVITS Ferenc (dn): 14.000 szavazó képviselője! — Egy hang a kom­munistapárton: Halljuk a népet! Halljuk, mi" csoda nép képviselője! — MATHEOVITS Fe­renc, (dn): Hallj.uk a 14.000 szavazó képviselő­jét — MADARÁSZ László (kp): A külföldi tőke nevében beszél! — MATHEOVITS Ferenc (dn): Nem, hanem a 14.000 szavazója nevében! — OLÁH Mihály (kp) : Hagyja maga azt • & 14.000 szavazót! — Az elnök csenget. — VÉSZY Mátyás, (pk): Már többször is .rászavaztak! — Egy hang a szoeiáidemokratapárton: Totóz­zon csak nyugodtan tovább képviselő úr!- — Derültség.) Anniikor abban a/helyzetben, vagyunk, hoigy egy olyan országgal, mint Olaszország, koiir fliktusaink származhátffiiaik abból, hogy ki jöj­jön onnan ide és ki menjien iinnen oda,.amikor pedig egyébként fennállnak azok a közgazda­sági szempontok, amelyekről korábblan, be* szeltem, mein lehet arra számítanunk, hojgy a külföldi tőkés segítaégünkre siessen. (Felkiál­tás a kommunistapárton: Neim á«! kell!) Különös nyomatékkal kell hangsúlyozniOim a _külföliddel való forgalomnak ezt a renidlkí­vüli nehézségét azért, mert emiatt marad- öl Magyarországtól az az idegenforgaliom, amely pedig iaz országnak annyi valutát és devizát. biztosított, 'emiatt marad el az a bizonyos .lát­hatatlan kivitel, amelyet a statisztika ugyan nem tudott kimutatni, die amely végeredmény­ben óriási és hatékony támasza volt különö­sen a budapesti iparnak és fcereeíbedelemníeík. (6YUBK0VITS Károly (szd): Lerombolták a vasutakat, a* szállodákat, mindent töntore­tettek!) De ha már minderről sző van, miéig >&ssy pillanatra vissza kell térnem külkereskedelmi mérlegünkre, amelyről a .pénzügyminiszter úr megnyugtatólag azt mondta, igaz. nem tudunk megfelelő áron* termelni a külföldinete, ennek ellenére elég bőséges a kivitelünk és ami itt a fontos, nem szolgál okul a' Nemzeti Bánik valuta- és devizaké^zletéáeíki csökkentésedéi mert a valutaforgalin on kívül kompenzációs vonalon nyer kiegyenlitést. Felette saijnáloim, hogy néni tudom íal­tenmi a kérdést a pénzügyminiszter úrhoz, vájjon ma is fenníorog-e az az állapot, amely egy évvel ezelőtt volt, amiikor a pénzügymi­niszter úr kijelentette, hogy a Nemzeti Bank hatalmas valuta- és devizakészlettel rendelke­zik; de ez a nagyon nagy tőke kihasználatla­nul hever, mert a magyiaor ipar és | lkieresfeed#­.•'•»' '. ' . . ' 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom