Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

745 Az országgyűlés 42. ülése 1948. a mezőgazdaságra, ,a tavalyi 10 millió helyett 32 milliót az állattenyésztésre, a térgazdálko­dásra; .a rét- és legelőfejlesztésre, a tavalyi 16 millió helyett 29-et a gazdasági szakoktatásra és a tavalyi 6 millió helyett 18 milliót ia tudo­mányos és kísérletügyi intézmények • fejleszté­sére. (Közbeszólás a néppárton: Kevés!) Kü­lönösen ennek az utolsó tételnek az összege, amely háromszorosa a tavalyi összegnek, mu­tatja, hogy sa földművelésügyi kormányzat mi­lyen szívós céltudatossággal igyekszik a ma­gvar mezőgazdasági termelésnek és értékesí­tésnek! a földbirtokreform folytán szükséges átállítását megvalósítani. Hatalmas arányú vetőmagnemesítési kísérletek és akciók foly­nialk. Számos új vetomaignamiesiito telepet fog felállítani a földmívelésügyi minisztérium, kívülről fog behozni . burgonya vetőmagot az északi országokból, hogy a nálunk talajunotta vált burgonyát felfrissítse, a konzervipar fej­lesztésére is hatalmas összeg fog rendelkezésre állná, s át fogják', szervezni a ga'zdasiaigi közép­iskolai és alsófokú szakoktatást is- (BELSŐ Gyula (dn): Semmi baj sem lesz!) Itt kell megemlítenem, hogy különösen figyelemreméltó a földmívelésügyi miniszté­riumnak az iá törekvése, amellyel a kertészeti .oktatást igyekszik kiterjeszteni. Három új ker­tészeti középiskoláit létesítettek Békésen. Esz­terházán és Nyíregyházán. A nyíregyházi ker­tészeti középiskola mindjárt az első évben pár­huzamos osztályokkal indult, olyan nagy volt a ffazdafcflkzönség érdeklődése e kitűnően fej­lődő intézmény iránt. A földmívelésügyi tárca költségvetésénél meg kell említenem egy egészen különlegesen szép eredményt és ez az idei hatalmas cukor" répatermés. Az idei cukorrépatermés pontosan a dupláiiai a tavalyinak, vagyis százezer vá­gón, amiből körülbelül 14.000 vágón cukor lesz) ami a magyar államháztartást 1200 millió forint jövedelemhez juttatja. Enneik a kitűnő eredménynek egyik oka a földmívelésügyi mi­nisztérium tervszerű irányítása* a másik, hogy a gazdaközönség felismerte ennek a termelési ágnak a fontosságát, a harmadik pedig az> hogy a Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége kitűnően megszervezte a gazdák tájékoztatását és ai maga igen jól megszerkesz­tett kiadványaival, röpirataival és szervezetei­vel a legmesszebbmenő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a cukorrépatermesztés nem remélt eredményeket mutat. (PÉCSI József (dn): Csak cukrot nem kapnak a gazdák! — Id. TÓTH László (dn): Szegény kapások sem­mit sem kapnak!) A közlekedésügyi minisztérium költségve­téséből röviden meg akarom említeni, hogy ebben az évben sor kerül s Lánchíd és az Erzsébethíd roncsainak kiemelésére, a szegedi, a vásárpsnaményi és a tiszapolgári híd fel­építésére. Megemlítem azt is, hogy az Áilenr vasutak áruszállítása majdnem elérte a héke­szín »vonalat, a sz^rrn^lvSzáillí+ás azt felül is multa, a teherszállítás pedig a békebelinek h ár omsizorosára * emelkedett. A kereskedelem- és szövetkezetügyi mi­nisztérium költségvetéséből kiemelem, hogy a kereskedelemügyi minisztérium tervszerűéin kiépíti 'külkereskedelmi kapcsolaftaiinkalt ^ az európai és a tengerentúli államokkal és ezidő­szerint Európát illetően három országot, Spa­nyolországot. Portugáliát és Görögországot kivéve, már minden európai állammal megvan évi február hó 10-én, kedden. 746 a magunk rendes kereskedelmi szerződése. Igen széleskörű piackutatást végèz a kereske­delem- és szövetkezetügyi minisztérium, amely piaekut; ta* 2 során kikülidötteink fognak utazni Argentínába, Egyiptomba és Indiába, hogy piackutatás során kiküldötteink fognak utazni piacokait szerezzenek. A szövetkezeti mozgalom szempontjából meg kell említenem, hogy körülbelül 7500 szö­vetkezetünk van. amelyek közül 1000 hitelszö­vetkezet és azután még 2400 földmívesszövet­kezet, amelyek olyan átszervezése v^n folya­matban, hogy ezek a szövetkezetek a mezőgaz­daság új irányának teljes mértékbein megfelel­hessenek. T. Országgyűlés! A költségvetés e szám­szerű adatainak ismertetése után. legyen sza­bad néhány szóval megemlítenem az előkészí­tés alatt álló azokat a törvényhozási munkála­tokat is, amelyek azt célozzák, hogy az a tör­ténelmi átalakulás, amely Magyarországon a második világháború után történt, szerves törvényalkotásokban is megfelelően kifejezésre jussom. Ennek, a célnak a megvalósítása érde­kében előkészítés alatt áll egy teljesen új bün­itetőtörvénykönyv és egy munkaügyi törvény­könyv, — amely felölelné a munkára vonat­kozó összes magánjogi és közigazgatási jog­4 szabályokat. — kidolgozás alatt áll egy valori­zációs törvényjavaslat, valamint egy nemzet­közi magánjogi törvény jarvaslat. amely jog­rendszerünkben régen hiányolt űrt van hivat­va pótolni. Foglalkozik a kormányzat azzal a gondo­lattal! is, hogy a magánjogi törvénykönyv ter­vezetéből az időszerűnek mondható kötelmi jog részt kodifikálásra előkészítse, amit, az­után, amint a megváltozott viszonyok azt meg­engedik, a magánjogi törvénykönyv többi ré­szének kidolgozása is követni fog. (VËSZY Mátyás ,(pk): Sürgős volna!) Magánjogunk egy ebként, a technikai végre­hajtás tekintetében is befejezéshez közeledő földreform, a föld méhében rejlő kincseinknek, az ipari nagyüzemeknek és a nagybankoknak államosítása folytán teljes átdolgozásra szo­rul, amire folyamatosan fog sor kerülni, A költségvetés gondos tanulmányozása egyébként mindenkit meggyőzhet arról, hogy a demokratikus kormányrendszer hatalmas lépésekkel igyekszik behozni évtizedek, sőt ta­lán évszázadok mulasztásait és mindent elkö­vet az újjáépítés tempójának gyorsítására, a szociális terhek arányos elosztására és abban az irányban, hogy >a társadalmi kiegyenlítő­dés élő valósággá váljék. , Midőn ezzel a költségvetés- általános ismer­tetését le is zárom, befejezésül arra szeretnék még rámutani. hogy a második világháború után alig három év multával beterjesztett ez a hiánymentes költségvetés a magyar nép tö­retlen és törhetetlen élniakarásának, valamint a magyar társadalom minden dolgozó rétege áldozatos erőfeszítésének fényes dokumentuma. Különös nyomatékkal kell hangsúlyoznom azt, hogy ez a hiánymentes költségvetés — amilyen a magyar költségvetés történelmé­ben alig néhányszor fordult elő — kizárólag saját erőforrásaink igénybevételével készült, minden külföldi kölcsön nélkül, és a kormány­zat a költségvetési egyensúly helyreállítása végett a hároméves terv keretétől eltekintve, hitelműveletekhez sem fog folyamodni. (BARANKOVICS István (dn): Dehogynem!) Nem kellett ennek a költségvetésnek kidolgo

Next

/
Oldalképek
Tartalom