Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-41

727 Az országgyűlés 41. ülése 1948, bák, ezek a kudarcok veszedelmesek, tehát mindent el kell követnünk, hagy ezeknek a hibáknak, ezeknek a kudarcoknak veszélyes voltát csökkentsük. A sebészi technika fejlődése, az orvostudomány eredményei mind a kudarcokon való okulásból desstiillálódtak ki, tehát a hibák ós kudarcok betegséget, halált és szenvedést jelentettek s jelentenek. Gyakorlati példa erre az, hogy amikor az egyik legnagyobb sebész felfedezte a golyva gyógyítását s azt, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigyet, a golyvát műtéti úton el lehet távolítani, akkor a műtét következtében egymásután léptek fel olyan betegségek, amelyek kiderítették, hogy a pajzsmirigy életfontosságú szerv s azt teljes egészében nem lehet kiirtani súlyos következmények nélkül. F4Z a kudarc vezette tehát rá az orvostudományt, a sebészetet egy helyes metódus kialakítására. Egész egészségügyi tervgazdálkodásunkat jellemzi tehát az, hogy tévedéseket követünk el, kudarcok felelnek az emberi erőfeszítésre, ezknek a kudarcoknak a tanulságait kell levonni és a tanulságok alapján lehet azután a következő eredményes lépést megtenni. Mennyivel nagyobb lehetőség van a kudarcokból fakadó veszélyek csökkentésére, ha ez az erőfeszítés nem egy nemzet határain belüli területekre korlátozódik, hanem az egyetemes 'emberi szolidaritás akarja csökkenteni ezeknek a kudarcoknak és tévedéseknek veszélyeit. Ez a törvényjavaslat iaz Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezése — ahogyan az előadó igen t. képviselőtársain kiemelte — óriási haladást jelent az egészségügyi tervgazdálkodás terén, haladást jelent a nemzetközi összefogás terén és haladást jelent az emberi sorsközösség átélése terén, úgyhogy, amikor ezt a törvényjavaslatot magam és pártom nevében örömmel elfogadom, úgy érzem, hogy most itt a magyar parlamentben egy téglával hozzájárultunk annak a nemzetközi em. béri emlékműnek kialakításához, felépítéséhez, amely az emberi sors, az emberi élet haladását és fejlődését szimbolizálja. (Altalános tons.) ' ELNÖK: Kíván-e még vaJlaki a törvényjavaslathoz hozzászólni'? (Nein!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a -1. Országgyűlést, méltóztatnak-e az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) "Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása- Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni POLÄNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. §-át, amelyeket a Edz hozzászólás nélkül elfogad-) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirendünk anvaa'á

val végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket a jövő hétén, ke*d

den délelőtt 10 órakor tartsuk és napirendjére tűzzük ki az 1947/48, évi állami évi február hó 6-án, pénteken. 728. költségvetés tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni! (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. r T. Országgyűlés! Most áttérünk a legutóbbi ülésünkön bejelentett írásbeli miniszteri válaszok felolvasására. Következik a vallás- és közoktatásügyi (miniszter••úr válasza Lukács Sándor képviselő úrnak az általános iskolákban tapasztalt pedagógushiány enyhítésére, valamint a nagymértékű beiskolázatlanság megszüntetése tárgyában 1947 november 19-én előterjesztett in: terpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. POLÄNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): T. Országgyűlés! Lukács Sandte képviselő úrnak az országgyűlés 22. ülésében az általános iskolákban tapasztalt pedagógushiány enyhítése, valamint a nagymértékű beiskolázatlanság megszüntetése tárgyában hozzám intézett interpellációjára tisztelettel az alábbiakban válaszolok. A képviselő úr adatokikai alátámasztott részletes helyzetképet adott az általános iskolában mutatkozó nevelőhiányról. Ez a nagyímértékü nevelőhiány természetes velejárója a demokratikus nevelés alapvető terve, az általános iskola megvalósításának. Az általános iskola sokkal alaposabb és magasabb színvonalú nevelést nyújt a 6—14 éves gyermekeknek, mint a múlt rendszer népiskolája. Ehhez többek között több tanítóra van szükség. Az általános iskola teljes kiépítéséhez szükséges tanítók száma akkora, hogy annyit az állam egyiszerre nem bír alkalmazni, iA háború utáni nehéz gazdasági helyzet ellenére a tanítók száma egyre növekedik s a közeljövőben is, a költségvetés megszavazása után, mintegy ezer tanítói, illetve tanári alkalmazásra nyílik lehetőség. Ez jelentékeny lépést jelent az általános iskola megvalósítása felé. A képviselő úr a továbbiakban szóvátette az úgynevezett beiskolázatlanság kérdését,, Ezen a téren valóban nem megnyugtató a helyzet s ennek orvoslására különböző intézkedéseket tettem. A jogszabályok lehetővé tennék,» hogy az iskolázási kötelezettség teljesítésére büntető szankciókkai szorítsák rá az iskolaköteles korú gyermekek gondviselőit, figyelembe kell azonban vennünk, hogy a háború utáni nehéz gazdasági viszonyok, a ^rengeteg újjáépítési feladat, a mostoha mezőgazdasági lehetősiégek a munkaerőt annyira igénybevették, hogy — különösen a mezőgazdaságban — a felsőbb osztályos gyermekek munkájára is szükség volt. A háború romjait újjáépítő nemzet lenyűgöző erőfeszítése részben indokolta a gyermekek elvonását az iskolától, de a nemzet jövője szempontjából ezt tovább nem helyeselhetjük. Népünk életbevágó érdeke, hogy a gyermekek a megszabott Iskolakötelezettségnek eleget tegyenek. A helyzet felmérése után a törvényadta lehetőségek alkalmazásával biztosítani kívánom az iskolakötelezettség teljesítését. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1948. évi január hó 15-én. dr. Ortutay Gyula s. k.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) Az országgyűlés a vála-szt tudomásul vette. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válasza Lukács Sándor képviselő