Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-41

fOÖ Ast országgyűlés il. ülése 1948. Ehhez tartozik aa- hogy a potsdami határozatok értelmében a Szovjetunió a németek helyébe lépve a tiniföld- és alumíniumiparban érdekeltséget kapott és ezeknek az érdekeltségeknek kihasználása, továbbfejlesztése az 1945 augusztusában Moszkvában megkötött gazdasági együttműködési szerződés határozmányai alapján közös vonalra került. 1946 áprilisában, pontosan április 8-án kötötte meg, u. í. a magyar kormány azt a megállapodást: amely a bauxit-, alumíniumtermelés terén közös vállalatokat alapított és eziáltal transzformálódott Potsdam rendelkezése a.z 1945. augusztusában ' Moszkvában megkötött szerződésen keresztül 1946 április 8-tól kezdve egy olyan közös vállalkozássá, mely lehetővé tette, illetőleg alapját, adta annak, hogy továbbfej les zszük ezt a félbenmaradt, megállt, dezolált, a háború alatt részben károkat szenvedett ipart, amely — amint itt, ebben a teremben a vita során már annyiszor elhangzott — Magyarország rszámára rendkívüli jelentőséggel bír. « Alá kell húznom, hogy a jóvátételi szerződés is érintette aluminiumfeldolgozó iparunkat. Itt a székesfehérvári hengerművek sorsára gondolok, amelyek a jóvátételi egyezmény értelmében leszerelésre kerültek volna, ez a kombináció azonban lehetővé tette szá" munkra, hogy a leszerelés helyett belekapcsoljuk ebbe a konstrukcióba a székesfehérvári hengerművet, amely tehát megmaradt Magyarországon, itt van, s a vegyes vállalkozások egy részévé vált. A termelés alapjai kezdtek tehát nagy körvonalakban kibontakozni előttünk. Ugyanakkor azonban a piac biztosítása is gondot okozott és alá kell húznom, hogy a Szovjetunióval való eme gazdasági együttműködésünk és a Szovjetunió segítsége ebben a tárgyban a piac biztosításainak kérdését is jelentősen előbbre vitte. További lehetőségeket ezen a téren számunkra a szomszédainkkal való együttműködés nyüjt. Bs itt térek rá a másik nagy vonalra, amelyet feltétlenül alá kell húznom eme törvényjavaslat tárgyalásakor, t. i. ama együttműködési megállapodásunkra, lamely et Jugoszláviával kötöttünk. Hogy ezt miért kellett megkötnünk, annak az élőadó úr és a hozzászóló képviselőtársaim is hangot adtak. En' szeretném még egyszer röviden' hangsúlyozni az olcsó villanyáram hiányát,^ami szá

J inunkra az aluminiumtermelést drágává tette. Ez és a marónátronhelyzet, amely annakidején igen súlyos volt és azóta már országunkban jórészt megoldódott, szükségessé tette számunkra, hogy Európa másik igen gazdag bauxitországával, Jugoszláviával megállapodást létesítsünk, amely kölcsönösen jelenti a segítséget, a kooperációt és a- világpiacon együttes fellépés útján az árvédelmet is. így jött létre köztem és a jugoszláv kormány iparügyi minisztere között 1947 május 11-én az a megállapodás, amely országaink eme gazdasági érintkező pontjait forrasztja össze. t Kezdődött egy együttműködés, amely mindkét ország számára rendkívül hasznos és amely egyben az egyéves kereskedelmi szerződés megkötése óta az ötéves gazdasági együttműködési szerződés megkötéséig a kapcsot jelentette és jelentős lépés volt az ötéves együttműködési szerződés felé. Megállapodtunk abban, hogy a világpiaci értékesítés terén egyetértően fogunk feltépni és az árak és kondíciók közös megállapítása ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi február hó 6-án, pénteken. 708 alapján fogunk eladni, közösen végzünk piacvizsgálatot és konjunktúrakutatást, valamint egymás termékeinek értékesítésénél egymásnak szállítási kedvezményeket adunk. Itt jött tekintetbe a megállapodás egyik pilléreként az az engedmény és az a rendkívüli előzékenység, amelyet a jugoszláv kormány irányunkban a fiumei kikötő használata tárgyában tanúsított. Műszaki tapasztalataink kicserélése is szerepel a megegyezésben. Közös irodát állítottunk fel ebből a célból, amelynek központja három évenként felváltva Belgrádban, illetőleg Budapesten székel. Az egyezményben vállalkoztunk arra, hogy Jugoszláviának timföldgyárakat és aluminiumkohókat építünk, illetve a gépi berendezésekét szállítjuk. A gépészeti szállítások és építkezések fejében Jugoszlávia nekünk felerészben elsőrangú nyersanyagokkal, felerészben pedig saabad dollárral fizet. A nyersanyagok között az egyezményben szerepelnek olyan értékes tételek- mint amilyen a boksz és a marónátron is. Az egyezmény harmadik részében megállapodtunk abban, hogy Magyarország a jövőben mintegy 40.000 tonna timföldet ad el Jugoszláviának világpiaci áron, Jugoszlávia viszont világpiaci áron szolgáitatja vissza a timföldből nyert aluminum felét, tehát mintegy évi 10.000 tonnát. -Ugyanakkor a magyar ipar fenntartásához szükséges nátronmennyiséget világpiaci áron bocsátja rendelkezésünkre. * Megállapodásunk egy másik része arról szól. hogy Magyarországon egy eiektródamasszagyárat létesítünk, amely a jugoszláv, ipar szükségleteit van hivatva fedezni. Az egyezmény végrehajtását célzó szállítások ezideig megelégedésre folynak. Az említett szerződés határozmányai értelmében, Magyarország eddig is tetemes mennyiségű nemes devizát kapott Jugoszláviától, ami külön pozitívumot jelent. Alá kell húznom, hogy ez a kooperáció tulajdonképpen azt jelenti, hogy mi a Jugoszláviában felépítendő vizieiiergiatelepek, aluminiumkohók és timföldgyárak berendezése után abba a helyzetbe jutunk, hogy a magunk timföldeladását, — amelyet az almásfüzitői timföldgyár felépítése fog szükségessé tenni, — biztosítjuk, mert a kb. 60.000 tonna kapacitású gyár termékeinek kétharmad részét Jugoszlávia szerződés szerint átveszi, viszont az olcsó vizienergiával kitermelt; alumíniumból. 10.000 tonnáit világpiaci áron nekünk visszaad, amit mi az e téren érvényesülendő iparpolitikánk szellemében továbbfeldolgozva óhajtunk részben a belső piacon, részben pedig külföldön eladni. Látható tehát, hogy amíg a múltban az egész bauxitbányászat é& alumíniumipar a háborús célok érdekében fejlődött tovább, idegen behatásra, magyar kormánysegítséggel, magántőkések kezelésében, tulajdonában, addig most lehetővé vált egy egészen más vonal elindítása ,és ennek ugrópontja az államosítás. Az összes előkészületek, az egyezmények, amelyekről beszéltem, kibontakoztatták a lehetőségeket, megteremtették az alapot, amelyre ráállva az államosítás után elindíthatunk egy folyamatot, amely a legközelebbi időben teteme Ö hasznot jelent a magyar ipar. a magyar nép*, a magyar gazdasági élet számára. Tervszerű termelésben az államosított ipar a hároméves terv szolgálatában magától értetődően olyan helyzetbe jut, amelyet nem akarok 4 5