Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
Ü?> • Az országgyűlés 39. ülése 1948. ",.. • • '•'• "' • .'-."• •' ¥ \ * t • ' gy>ok rá illetékes és ehhez az idő sem megfelelő, hogy vájjon elősegíti-e a tudományos orvosképzést, ha a klinika közkórházi teendőket is ellát, vagy nieim segíti elő. Ebben a • kérdésben különb^ő felfogások, eíllvi vitáik vannak, amely ékben nem kívánok itt állást foglalni. A pécsi* egyetem és klinikák vezetőinek helyes gondolkodását, bizonyítja, t. Országgyűlés, hogy nem a klinika közkórházi szerepe ellen tiltakoznak^ hanem éppen az ellen, hogy a felügyelő^ hatóság — jelen esetben a kultuszminisztérium — nem teszi lehetővé, hogy »a pécsi egyetem klinikái közkórházi szerepüknek, tevékenységüknek valóban eleget is tudjanak tenni. Közkórházi szerepet kívánunk és kíván a kormányzat is — állítom, hogy helyesen — a pécsi egyetemtől, ugyanakkor azonban ez az egyetem nem kapja meg azt a támogatást, amely szükséges ahhoz, hogy közkórházi szerepének valóban meg is feleljen. Ennek következtében aztán egészen tűrhetetlen helyzet aiakuit ki a klinikákon annyira, hogy maguk az egészségügyi dolgozók mozdultak meg és kérik a nyilvánosságot, kérik a kormányt, hogy legyen segítségükre. Két szempont vezette a pécsi egészségügyi dolgozókat akkor, amikor ebben a kérdésben megmozdultak: egyrészt segítségreakarnak lenni a helyzet megváltoztatásával, inornnalizáCtásávaíl a, ipécsi. péeskörnyéki és baranyai, beteg, szenvedő emberek gyógyításában, másrészt a professzorok tudományos munkáját szerelnék elősegíteni. Ha idt röviden ismertetni fogom azokat az"' adatokat, amelyeket maguk "SS egészségügyi dolgozók bocsátottak rendelkezésre, akkor könnyű megállapítani azt is, hogy köszönet jár a pécsi egyetem egészségügyi dolgozóinak ezért a megmozdulásukéirt, amellyel felihívják a figyelmet a tar^hatalain állapotokra. T. Országgyűlés! Nézzünk egynéhány adatot, A klinikákon átlagosan havi 20.000 az ápolási napok száma, ehhez azonban mindössze 1200 ágylepedő áll rendelkezésre, ami. azt jelenti' -hogy havonta, csak egyszer lehet lepedőt _ cserélni. Hozzávetőleges számítás szerint azonban 4.800 lepedőre lenne szükség, tehát négyszer annyira, mint amennyi rendelkezésre áiíl, vagyis a szükséges mennyiségnek csak egynegyede áll a klinika rendelkezé- ' sere. (MÉSZÁROS Ödön (d-n): ?—4 lett a többi?) Amint jól tudja a képviselő úr, a há1 ború többek között a kórházaknak sem tett jót, a háború kifosztotta a kórházakat. Nyu- ' gátra vitték. (OLÁH Mihály (kp) ; Mészáros Ödön (dn) felé: Lehe't. hogy az ő jóvoltából is került oda!) A szülészeti klinikán állandóan 40—50 új- • szülött csecsemő fekszik, ezzel szemben csupán 30 csecsemőing, 20 csecsemőujjas és 16 oser esem elepedő áll rendelkezésre. így aztán ért; . hető, ha ta csecsemők egy részét a klinikán kényteíjenek rongyokba csavarva tar» >ani. A pelenkák száma is hihet étlen ül alacsony. Mindössze 240 pelenkája van a klinikának akkor, aimikor a napi szükséglet 280—300 pelenka lenne. Arra már nem is kell ; rámutatnom. t. képviselő ársaim, hogy ez a heiyzet milyen . tág lehetőséget biztosít a fertőzésnek. A gyermekklinikán a helyzet hasonlóan -súlyos* Az átlagosan kezelt 130 gyermekre 130 paplanhuzat, 102 pokróc és 110 matrac jut. évi február hő í-én, szerdán. 638 Gummilepedő egyáltalán nincs, aminek következtében a váladék és a. vizelet & széthulló matracafrikokon halmozódik fel, megteremtve ezzel a fertőzés igen tág lehetőségét.- ' A szülészeti klinikán ar; ágyak fele még akkor is húzatlan, amikor beteg fekszik bennük, pedig arról megint nem kell beszélni, hogy a .szülőanyákra, a beteg anyákra mekkora veszéllyel jár ez a heiyzet. Nem egyszer előfordul', hogy a hozzátartozók botrányt rendeztek a klinikán, r amikor azt tapaeztr; 1ták, hogy hozzátartozójuk piszokban, húzatlan ágyban hever. De nem csak a fehérnemű terén van ilyen tarthatalán helyzet, hanem egyéb felszerelési kérdésekben is. A műtétes intézetek fc varróanyagban óriási hiányt szenvednek, például a szülészeti klinikán évi 1300—1400 csillag varróanyagra lenne szükség, ezzel szemben a 'Jim.lt évben a klinika összesen 500 csillag varróanyagot kapott, a sebészeti klinika pedig egyáltalán nem kapott va^tróanyagoft. Megint csak nem kelll arról beszélnem, hogy ez a helyzet mennyire megnehezíti az orvosok munkáját, de nemcsak .az orvosok munkáját, hanem a betegek gyógyulását is. A Röntgen-lámpák kimerültek, annyira, hogy a daganatos betegek besugárzása lassan illuzórikussá válik. A Röntgen-diagnózishoz szükséges kellékekben, filmekben és oldatokban szinííén igen súlyos ^a hiány. A klinika gyógyszerellátása hasonlóan beavatkozást sürget. A klinika átlagos havi 20.000 forint ellátmányt kap gyógyszerre, ugyanakkor a szin'e a betegek rovására, menő takarékoskodással is a havi gyógyszerkiadás 34.000 forintra ruig. Ezen <ai téren igen jellemző például a peiií; cillin-kérdés. A közkórházi funkciókat ellato pécsi klinika csak pénzért kap penicillint, így a szegény betegek, akik nem tudják megvenni, nem jutnak penicillinhez, vagy pedig egy másik megoldás adódik, amelyre jellemző megint csak a gvermekklinika esete. A gyermekklinika kapott 1059 forint értékben penicillint, de a; fizető betegek ebből mindössze csak-300 forint értékben használtak el, a többit a fizetni nem tudó betegek gyógyítására fordították, és a különbözetet az amúgy is nagyon megterhelt klinikának kell vállalnia. A streptomycin használatára a klinikán éppen fedezet hiányában osak gondolni lehet, de sajnos megvalósítani a streptomy cinkezelést nem ' lehet. Az eddig elmondottak alapján teljesen érthető, ha a pécsi és a baranyai dolgozók, akiJK gyógykezeltetésük tekintetében a pécsi klinikára'vannak utalva, végre rendet szeretnének látni ebben a kérdésben is. A panasz orvoslása, jól tudjuk, nem könnyű. A kultuszk-ormányzat, amely a pécsi egyetem fel ügyelő hatósága, éppen elég kiadással kelL hogy számoljon. Mégis az az érzésünk, hogy helyes,ha felhívjuk a kormány figyelmét a pécsi klinikákon uralko'dő jelenségekre azzal a kivánsággaL hogy tegyenek sürgősen valamit, hogy ezek a felháborító jelenségek végre megszűnjenek. (Taps.) ELNÖK: Az-interpellációt az országgyűlés kiadja a kormánynak. Következik Bakó Kálmán képviselő úr interpellációja a föLdmivelésügyi miniszter úrhoz a rizstermelés ügyében. Kérem a jegyző