Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

595 Az országgyűlés 89. ülése 1948. évi február lm A-én, szerdán. 596 amerikai bauxit főhibája azonban az, bogy túlmagas kovasavtartalrna miatt rendkívül drága a feldolgozása és eaért maga. az amerikai alumíniumipar is inkább dolgozik importbauxittal, mint a 15—17°/»-os kovasavait tartalmazó saját bauxitjával. Már a világháború alatt is Holland-Guyanából és Brit-Guyanából .szállítottak bauxitot az amerikaiak. Ití komoly píaclehetősége nyilak a magyar bauxittermelésnek. A magyar bauxittermelés intenzivebben 1926—28 táján indult meg, háborús osúestermelésünik több mint egymillió tonna volt. Különböző bányatelepeink és különböző bauxitterületeink közel 300 millió tonnára tehető s geológiai tartalékkal rendelkeznek, ebből bizs tosan alkalmas alumíniumfeldolgozás céljaira 30—35 millió tonna. Nyilvánvaló tehát, hogy ezzel mi gyakorlatilag korlátlan ideig el vagyunk látva geológiailag bauxittartalékkal. A főprobléma csak az, hogyan lehet^banxitunkból értékes anyagot teremteni. Világos, hogy nem célunk a bauxitexport túlságos megszervezése, hiszen éppen az volt egyik főhibája a múltnak, hogy a bauxitot csak exportáltuk és keveset dolgoztunk fel itthon. Viszont illúziókat sem táplálhatunk aziránt, hogy az egész magyar bauxittermelest fel tudjuk dolgozni, hiszen ha az évi 6—800.000 tonna bauxitot mind fel szeretnénk dolgozni, ehhez Magyarország összes erőniűtelepemek energiája isi alig volna elegendő, ilyen megoldásról tehát egyelőre nyilvánvalóan szó sem lehet. Fontos volna ezzel szemben a; bauxitszállr tás exportrádiuszának jelentős megnövelése, amit az ahidrálással tudnánk elérni.'Igen érdekes kísérletek folytak le ezzel kapcsolatban a

z ipartelepeken, Tatabányán, a budapesti mu; egyetemen. Kiderült, hogy komoly ahidrálo ipar megszervezésével részben igen olcsó villanyenergiát tudnánk előállítani, részben pedig az exportrádiusz növelését is elérnénk. Ezzel tehát bizonyos ideig komoly tőkeszerzési lehetőségre tenne szert a magyar ipar. A fő feldolgozási irányok a timföld, a különböző kén-, kötő- és egyéb aktív anyagok gyártása,, tűzálló anyagok és természetesen bauxitcement gyártása volna kívánatos. Tény, hogy ,a bauxitcement gyártásánál komoly műszaki nehézségek vannak, amelyek az anyagok chemizmusában rejlenek. Igen nehéz a bauxitcement pontos és megfelelő legyártásai, és súlyosabb hiba — ezt már az előadó úr is mondotta —, hogy túlságosan kiforratlanul indult meg nálunk a bauxitcement gyártása és egyben a felhasználása is. Sokkal érzékenyebb anyag, semhogy a szokásos és a mesterembereknél alkalmazott munkaprecizióval megfelelő biztonsággal alkalmazni lehessen. A timföld frontján helyzetünk az, hogy két timföld gyárral rendelkezünk, most épül a harmadik. A mosonmagyaróvári timföldgyár elég régi és elavult berendezésű, azonban a felszabadulás után eszközölt újjászervezés, racionalizálás nagymértékben emelte e gyár mennyiségi és minőségi termelését. Igen komoly eredménye volt a magyaróváriaknak a marónátron regenerálás megoldása, ami körül^ belül évi 1000—1500 tonna marónátron behozatalát teszi szükségtelenné. "Ezzel tehát igen soie ideig tudják biztosítani a timföldtermelést Komolyabban épített vertikális üzem az ajkai. Ez az első mintaszerű üzeme Magyarországnak, ahol először valósult nieg a gőz kooperálása a timföldgyártás "és a villanytelepek között. Ennek jelentősége azért rendkívül nagy, mert a magas nyomással termelt villanyáram, mint hulladékenergia! szerepel az egész timföldgyártási folyamatban és ezzel, a mondjuk normálisan 16—18 filléres kiílowattóra-ár önköltsége lecsökken 10 fillér alá, tehát igen komoly mértékben növeli saz aluminiuintermelés gazdaságosságát. Végül pedig igen fontos az alrnásf üzitői magyar-orosz vegyes vállalat új timföldgyára. amely Közép--Európa egyik legnagyobb timföldgyár-építkezése és a mi hároméves tervünknek , legnagyobb méretű beruházása Ennek r az üzemnek az elhelyezése és teljesítőképessége, , továbbá megszerkesztése már olyan, hogy. a jövő szempontjából aggodalomra nem ad okot, szállítási és egyéb szempontokból jól van megoldva, úgyhogy a magyar timföldgyártás egyik legfontosabb bázisa lesz. Ha, mi ezt a három üzemünket együttesen foglalkoztatjuk, akkor sem termelünk többet havonta, mint 140.000 tonna timföldet ez mondjuk, felvesz maximálisan 300,000 tonna bauxitot. Emellett még egymillió tonnáig óriási bauxitfeleslegünk van, amelyet vagy további feldolgozással vagy pedig ahidrálás után export útján tudunk értékesíteni. Itt a központi kérdés az almásfüzitői timföldgyár gyors megépítése, és igen fontos, hogy a f üzitői timföldgyáron keresztül a Dunántúl a számára rendkívül fontos villanyenergiához hozzájusson- Ha sikerül 120 atmoszférás kazánokkal megszerkeszteni az új füzitőr timföldgyárat, akkor a villanyáram termelési költsége terén azt hiszem .rekordodfogunk elérni azzal, hogy az áram önköltségi ára 6 fillér lesz vagy esetleg 6 fillér alá is esik. Ez tehát már olyan mértékű csökkentés, amely már versenyezhet a vízü erőműtelepekkel. Az alumíniumkohászat terén a helyzet az, hogy három kohóval [rendelkeztünk. A csepeli kohót le kellett állítani, mert rendkívül drága volt a villanyáram költsége. Ma az ajkai, a felsőgallai és ai tatabányai kohó körülbelül 50 - százalékos kapacitással dolgozik. Az üzemek mind mennyiségi, mind minőségi termelés szempontjából fajlagosan már elérték a békebeli színvonalat, sőt felül js multák és ezzel sikerült a magyar ipar legszűkebb keresztmetszetét rendbehozni. Jellemző, hogy a három• éves terv összeállításánál és az államosítás felvetésénél általános érv volt az, hogy) nem érdemes kohósítással foglalkozni Magyarországon, nem érdemes kohóinkba pénzt beleölni, iriert hiszen úgy is deficites az egész üzem és nem lesz az árunak kereslete a, magas árak miatt. Ma azonban a helyzet az, hogy jóformán alig lehet egyetlen tonna, fémet is találni raktáron, mert a piac mindent felvesz és felvevőképessége egyelőre rendkívül nagynak látszik. s s ,.. Az alumíniumkohászat szempontjából is donto dolog az, hogy sikerül jön megvalósítani a timföld és az erőműtelepek kooperáció ját, biszen innen kerül ki majd az olcsó elektromos aram, amellyel majdnem világpiaci áron tudunk előállítani alumíniumot. Az aluiminiumikohók biztosítása céljából — sajnos —* igen soík ^ külföldi anyagra is szükség van, ezt a kérdést azonban & szoviet-magvar egyezmény keretében könnyen meg tudjuk oMani. Központi kérdése még az aluminiumkohászatnak az anédmassza, illetőleg az elektródagyáir létesítése, amire hároméves tervünk má-