Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

575 . Áz"országgyűlés 39. ülése 1948, kártalanítás kérdését úgy oldották meg» hogy a kártalanítás a törvényhozás külön intézke­désére tartatott fenn. Ennek az intézkedésnek meghozására a szénbányák államosításával kapcsolatban a törvény négyhónapos, határ­időt állapított meg, ez a négy hónap azonban, amint az utólag- kiderült, nem volt elégséges ahhoz^ hogy ez alatt az idő alatt a kártalaní­tás kérdését megfelelő módon megvizsgálva» az ország gazdasági szempontjainak figyelem­bevételével megnyugtató módon rendezzék és éppen ezért a határidőt újból és újból, meg kellett hosszabbítani. Ezeknek a szempontoknak figyelembevéte­lével az előttünk fekvő törvényjavaslat ki­mondja, hogy a.z állami tulajdonba vétel kár­talanítással! jár, tehát leszögezi ezt az alap­elvet, azonban érthető módom és az eddigi ta­pasztalatok alapján teljesen indokoiatlain úgy intézkedni, hogy a kártalanítás részletes' sza­bályozását a törvényhozás külön intézkedésére tartja fenn. •* Erre a külön intézkedésre szükség van azért, mert ez a törvényjavaslat nem az első államosítási törvényjavaslat, hanem csak egyike a demokratikus gazdálkodást biztosító államosítás törvényeinek, amelyek ugyanazon az elvi alapon, tehát a kártalanítás elvi alap­ján létesültek. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az egységes rendezés szempontjából meg­legyen a lehetősége annak, hogy a kártalanítás kérdésében ne az államosításra kerülő egyes gazdasági szektorok speciális szempontjai ér­vényesüljenek, hanem az ország gazdasági kérdéseinek figyelembevételével egységes, ál­talános szempontok. A kártalanítás kérdésénél figyelembe hel­liett venni igen sok speciális körülményt is, figyelembe kellett venni elsősorban azt. hogy a Magyarországon működő bauxitbá­nyák és aluminiumüzemek főként állami hoz­zájárulással, állami kölcsönök segítségével ke­letkeztek, az állani adott kölcsönt annakidején azoknak a kereskedelmi társaságoknak, ame­lyek berendezték a második világháború első éveiben azokat az aluminiumkohókat, amelyek ma jelentős részét szolgáltatják aluminium­termelésünkifek. Ezek az üzemek az állam pén­zén épültek fel, tehát feltétlenül jogos a tör­vényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy akár­taííanítás megállapításánál le kell vonni az annakidején nyújtott állami hozzájárulást, le kell vonni azokat a kölcsönöket,, amelyeket a magángazdaság ennek- az iparnak fejlesztésére és beruházásaira az államtól kapott, le kell vonni azokat az összegeket, amelyeket az állani azok helyett a vállalatok helyett fizetett Orosz­országnak, amelyek német érdekeltségűek és amelyek után a békeszerződés, illetve a pots­dami egyezmény alapján a magyar állam tar­tozik a Szovjetuniónak fizetni. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kell te­hát majd annakidején a törvényhozásnak a kártalanítás kérdésével foglalkoznia. A törvényjavaslat * gondoskodik arról is, hogy megfelelő formában megnyugtassa azo­kat a külföldi érdekeltségeket, amelyek az ál­lamosítással kapcsolatban most bizonyos mér­tékben idegesek. A törvényjavaslat rendelke­zései ebből a szempontból teljesen azonosok a bankok államosítására vonatkozó törvényja­vaslat rendelkezéseivel: mentesülnék az álla­mosítás alól a külföldi részvényérdekeltségek, de természetesen gondoskodás történik arról, •hogy a látszólagos, burkolt, nem tényleges kül­évi február hó 4-én, szerdán. 576 földi érdekeltségek, amelyek valójában ma­gyar •érdekeltségek, csak külföldi formába vannak öltöztetve azért, hogy bizonyos Nmér­ték'beu külön előnyöket élvezzenek, ezeket az ; előnyöket n© élvezhessék, hanem ezeknek tu­lajdonképpen magyar érdekeltségű részvényei . is államosítás alá kerüljenek. Igen t. Országgyűlés! Ezekben voltam bá­; tor röviden ismertetni az előttünk fekvő tör­| vény javaslat lényegét és azokat a szemponto­kat, amelyek szükségessé tették, hogy az ipar­ügyi miniszter úr ezzel a javaslattal a tör­• vényhozás elé jöjjön. Feltétlenül szükséges volt, hogy a szénbányászat. államosítása, to­. vábbáía nehézipari üzemeiknek állami kezelésbe való vétele után, az ország gazdasági életének l további fejlesztésére, mégpedig rendszeres fej­\ lesztésére, az iparügyi miniszter úr idehozza ezt a javaslatot, amely lehetővé teszi Magyar­ország egyik iparágának továbbfejlesztését az egységes. irányítás névén, hogy azt a termé­• szeti kincset, amelyet a bauxit Magyarország számára jelent, kiaknázhassuk. Az olcsó ener­giaforrások megteremtésével az üzemek egy­ségesítése, az aluminium egységes félhaszná­lása, ;az egész belföldi és külföldi felhasználás egységes kialakítása ezzel az állaim kezébe ke­rül, az állaim veszi irányítás alá. Itt utalok arra a néhány hónap óta előt­tünk fekvő példára, hogy a Gazdasági Fő­tanács rendelkezése alapján felállították az alumíniummal foglalkozó biztosságot. Ez a miniszteri biztossá/g néhány hómapois műkö­dése alatt az aluminium felhasználása tekin­tetében a belső fogyasztásban olyan új terüle­teket fedezett fel, amely célokra eddig Magyar­országon ném használták fel az alumíniumot, * ez olyan. jelentős eredményeket mutat fol, hogy ha ezeket figyelembe vesszük, akkor nyugodtan nézhetünk a magyar aluminium­termelés jövője elé, elsősorban a magyar piacon, de nem utolsó sorban az export terén. . Éppen az export lehetőségei azok, amelyeknek különösen irányadóknak kell lenniök a ma­gyar ipar számária. Igen t.* Országgyűlés! Kérem, méltóztassa­nak előterjesztésemet tárgyalás alá venni és a törvényjavaslatot elfogadni. (Taps a kor­mánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! FARKAS GYÖRGY jegyző: Vértes István ! VÉRTES ISTVÁN (md): T. Ház! (Hall­. h*k! Hátijuk! a néppárton.) Az igen t. előadó úr rendkivül szakszerű és főként céltudatos előadásához csatlakozva meg kell állapítanom, hogy annak legnagyobb előnye az eddigi álla­mosítási tárgyalásokkal szemben az, hogy teljesen kikapcsolta a politikát és* a gazdasági síkon maradt. Méltóztassanak megengedni, hogy a magam részéről kövesseim az igen t. előadó úrnak ezt a példáját (Az üléstermen kívülről fiirészelés hallatszik.) — nagyon füré­szelnek (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Vájjon kit? — Derültség.) — és ennek a kérdésnek tisztán és kizárólag a gazdasági oldalát vizs­gáljam. Mindjárt előRjáróban örömmel csailaKo­zom eiz igen t. előadó úr beszédének befejező részéhez, ahol elismeréssel • adózottt^ az' ailu­míniumkormánybiztosság működésének, hi­szen a magam részéről is mindig és készség­gel elismerem az eredményes munkát. Szive-

Next

/
Oldalképek
Tartalom