Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
571 Az országgyűlés 39. ülése 1948. az államnak is segítségére kell sietnie ennek az iparnak. A magyar ídiemokratikus kormányzat proigrammjában szerepel a bauxit-és &z alumínium ipar államosítása 1 , kezdve a bauxitbányákon végig mindazokon az üzemeken keresztül, amelyek az- alumíniumgyártással kapcsolatosak, a cementgyárakon keresztül egészen a timföhigyárakig, a timföldgyárakon túl az áluminiumkohőkig, az aluininiumkohókon túl azokig az üzemekig, amelyek az aluminiumt eÍgyártmányokai és az alumíniumkészárukat elő állit ják. Hogy ez az iparágunk az Összes feladatoknak meg tudjon felelni, szükséges, hogy a hároméves* terv keretén belül felvetődő jelentős invesztíciókkal! versenyképessé tegyük és megfelelő módon korszerűsítsük. Szükséges ez elsősorban azért, mert amíg az elmúlt időben az alumíniumot főleg háborús eszközök, a repülő-' gépek gyártására használták fel, addig teljesen mellőzték az iparnak, a szükségleteknek azokat árterületeit, amely területeken az aluminium épp oly könnyen felhasználható, mint ai nehézfémek,, csak megfelelő technikai felkészültséggel, megfelelő gondossággal és megfelelő érzékkel kell ezekkel foglalkozni. Ezzel az iparral kapcsolatban a szükségleteiknek számtalan területe van. kezdve a tejeskannáktól végig a vasúti kocsikig, ahol az alumíniumot hasznosítani lehet. Hasznosítani lehet az aulíminiumot mindazon a területen, ahol a szükséglet jelentkezik. Hazánkban ma két felfogás áll egymással szemben. Az egyik felfogás az. hogy az alumíniumot, amelynek az előállítása, felhasználása egyelőre csak invesztíciókat, egyelőre csak állami hozzájárulást, állami segélyezést igényel, nem szabad erőltetni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az aluminium előállításához szükséges energiát, a villamosáramot Magyarországon nem tudjuk olcsó eszközökkel, vizierővel előállítani, hanem ehhez szenet kell felhasználni* Akik az aluminiumteirmeiés fokozása ellen vannak, azt mondják, hogy tulajdonképpen rablógazdálkodás az aluminiumtermelés fokozása, mert hiszen a széntermeléssel, széntermelésünk egy jelentős részével kell energiát termelnünk, ami szükséges az aluminium' előállításához. Ezzel a felfogással szemben állanak azok, akik egy megfelelő nagy perspektívát látnak az alumínium felhasználásával kapcsolatban. amely lehetővé teszi elsősorban azt, hogy igyekezzünk olyan energiaforrásokat találni, olyan energiaforrásokat teremteni és keresni, amelyek lehetővé- teszik, hogy az aluminium előállítása ne a niai drága üzemköltségekkel, hanem lényegesen alacsonyabb üzemköltségekkel! váljék lehetővé. Ehhez, az szükséges, hogy a megfelelő szakemberek, technikusok, kereskedők és mindazok, akiknek ez a feladatuk, az aluminiumnak mint fémnek a felhasználását terjesszék ki azokra a területekre is, ahol eddig az aluminium mint anyag- ismeretiéin volt. AH ez elsősorban az építőiparra, amellyel kapcsolatosan előadások sorozatán keresztül ismertették azokat a lehetőségeket, amelyek az aluminium felhasználása terén az építőiparban megnyilnak, tehát ki kell küszöhoilni a réznek, a vasinak és egyéb fémeknek használatát^ elsőisorban azoknak a fémeknek használatát, amelyeket Magyarországnak nyersanyagihiány következtében külföldről kell importálnia. évi február hó í-én, szerdán. 572 Ha a külföldet nézzük, -akkor azt látjuk, hogy azokban az államokban, ahol az alumi' niumtermeléssel intenzíven foglalkoznak, ahol megvan az a technikai kutatás, amely az alumíniumnak mint fémnek a felhasználását elsősorban ía piac szeuipontgábíól vizsgálja, megállapíthatjuk azt, hogy éppen a íelhasanálássail kapcsolatos kérdések igen széles körre való kiter jeszttése lehetővé tette azt, hogy az addig-, drágáin előállított aluminiumot is éppen ezzel az igen széles körre való kiterjesztéssel olcsóbbá tudták tenni, mert a megfelelő maximális termelésnek további feldolgozása, további felhasználása a termelési költségeket igen nagy mértékben leszorította. Nekünk, mint elöljáróban említettem, „elsősorban arra van szükségünk, hogy az előállítási költségeit csökkentsük. Ezért keresünk lehetőségeket arra, hogy azokkal a szomszédos lállaniioikkal, amelyeknek energiatermelése ' a miénknél kedvezőbb költségekkel alakulhat, elsősorban Jugoszláviával, továbbá Lengyelországgal igyekezzünk olyan megállapodásokat kötni, hogy ne váljék szükségessé az alumíniumkohászat céljaira, szükséges elektromoseinergia termeléséhez meglévő szenünknek, vagy esetileg az importszénnek a felhasználása, hanem ezen államok olcsó energiaforrásáénak átvétele, olcsó energiaforrásnak részünkre'való továbbítása lehetővé tegye azt, hogy azt a bauxitércet, amely az egyetlen kincsünk, az egyetlen ércnyersanyagunk, úgy tudjuk Magyarországon hasznosítani, hogy annak terme> lése lehetővé tegye, hogy elsősorban ezt a fémet, mint egyetlen. magyar fémet — talán speciális' magyar fémnek is nevezhetjük — úgy tudjuk feldolgozni és ennek a. feldolgozott fémnek a használhatóságát úgy tudjuk Magyarországon elterjeszteni, hogy ezáltal énnek a fémnek a kihasználása az ország szempontjából, a belső fogyasztás, valamint a devizaszükségietünk bizonyos mértékben való csökkentése szempontjából lehetőséget nyújt; . son arra, hogy ez az ipar az ország gazdasági életének egyik legfontosabb részévé váljék. Igen t. Országgyűlés! Mindezeket azért voltam bátor ilyen részletesen ismertetni, hogy megindokoljam, miért vált szükségessé ennek az iparnak, ennek a termelésnek az államosítása. Ha visszapillantunk azokra az időkre, amikor a kaoitalizmus a szabadverseny, a saját maga eszközeivel igyekezett bizonyos területeken dolgozni, igyekezett akár az egyéni kapitalizmus, aikár a versenykapitalizmus bizonyos mértékben olyan helyzetet teremteni, amely a , szükségletek kielégítésénél elsősorban csak a profitot vette számításba, és; ha figyelembe vesszük azt, hogy az qluminiumipar a magyar gazdaság szempontjából milyen jelentőséggel bír, akkor megállapíthatjuk, hogy feltétlenül szükségessé vált ezzel a kérdéssel olyan _ formában foglalkozni, mint ahogyan azt az iparügyi miniszter úr a törvényhozás elé terjesz-tettte. A miniszter úr a törvényhozás elé terjesztette ennek az egész iparnak az '.államosítását, a bauxitnak, a bauxitbányászatnák, továbbá az ezzel kapcsolatos! további iparnak, tehát a timföldgyártásnak, |azi (ialuminiumlkohás^atnaik, valamint az.alnminiuinfeldolgozása iparnak az államosítását. Szükséges ez azért, mert az egységes irányítás fogja lehetővé tenni azt, hogy a termelési költségeknek az egész vonalon való leszorításával, a termelésá költségeknek helyes megállapításával, továbbá az alumíniumnak iminit f éamniek , felhasználásával egységes irányítás mellett egy olyan akció induljon el, amely
