Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

563 Az országgyűlés 38. ülése 1948. évi január hó. 30-án, pénteken. 564 munkabért nem fizette meg. Áz inflác-ióg időből^ munkabérkövetelésük «D esetek túl­nyomó részében azoknak van. akik — bár" szol­gálati viszonyuk jogilag fennállott — a mun­káltatónál ténylegesen nem dolgoztak. Á bíróságok gyakorlata! az volt. hogv a hátralékos szolgálati járandóságról aa ítélet­hozatal idején fennálló munkabérek alapul­vételével kell kiegyenlíteni. Ez a gyakorlat az inflációs időkből származó munkabérisrényekre alkalmazva . azt eredményezte^ r hogy azok, akik a pengőromlás idején szolgálati jogviszo­nyuk alapján munkát nem teljesítettek, utó­lag a bírói ítélet alapján nyolcszor, sőt tízszer magasabb reálbérhez jutottak, mint amilyen munkabérben az infláció idején ténylegesen '* dolgozó munkavállalók részesültek. Előfordult, hogy egye& * vállalatoknál néhány elbocsátott vezetőálláBU alkalmazott részér« az inflációs időkből származó felmondása járandóság cí­mén olyan összegeket kellett volna forintban kifizetni, melyek a vállalat forgótőkéiének túl­nyomó részét felemésztették volna s ezzel a szóbanlevő vállalatoknál a további termelő munka megbénult volna» ami viszont a válla­lat ténylegesen delgozó munkavállalóinak lét­érdekét sértette. Ezért kellett a kormánynak az inflációs időkből származó munka bérkövetelések ki­egyenlítését akként szabályoznia, hogy a mun­kabérkÖvetelésekkel utólag fellépő igénylők az esedékesség idejében járó pengő-- illetve adópengőösszegek belső értékének megfelelő fo­rintösszeget kapják meg. Ez a szabályozás te­hát nem méltánytalan az érdekeltekre, mert csupán azt akadályozza meg, hogy az igénylő — aki a legtöbb esetben nem isi valóságban tel­jesített munka, ellenértékét követeli. — utólag nyolcszor» vagy tízszer magasabb díjazásban részesüljön, inint ha az infláció idején tényle­gesen dolgozott volna. A r 9540/1947. Korm. számú rendelet méltá­nyos érdekeket csak egy esetben érint, neveze­tesen a végkielégítés esetében. Ha ugyanig a hosszú szolgálati viszony befejezése az inflá­ciós időre esett, annál a szabálynál fogva, hogy a végkielégítés kiszámításának alapja a szol­gálati viszony megszűnése idejében élvezett járandóság» a jogosult csupán a rendkívül ala­csony reálbérek számítáisbavételével jut olyaia munkája ellenértékéhez is, .amelyet még a nor­, malis bérszínvonal mellett teljesíthetett. Ezt a sérelmet azonban a kormány — a közgazdasági lehetőségek korlátai között — or* vosokii kívánja. Tárgyalások folynak a 9540— 1947. KJorm. számú rendelet olyan módosítása iránt, amely az inflációs időkben esedékessé vált végkielégítés fele.részét a jelenlegi mun­kabérszint alapulvételével kiszámított összeg­ben rendeli kiegyenlíteni. A vonatkozó ren­delet tervezete elkészült s előreláthatólag rö­videsen a minisztertanács elé kerül. Kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest» 1948- évi január hó 5. napján. — Szakasits Árpád s. k. az igazságügyminiszter helyettesítésével me'gbízott miniszterelnök­helyettes.« ELNÖK: Pártay Tivadar képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő ár nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak e az igazságügyminiszter úrnak a kormány ne­vében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. \ Az ülést bezárom. (14.35.) Hitelesítették : Papp Béla s. k. Sziplta József s. k, nafUbiráló-bizottsági tagok. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom