Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

519 Az országgyűlés 38. ülése 1948. évi január hó 30-án, pénteken. 5aÖ nökei nyugodt lélekkel kiszolgálták és a ma­gyar dolgozók, a Magyar Dolgozók Szövetsé­gébe tömörült haladó szellemű erdélyi magyar­ság és velük együtt éppen a román parasztok és értelmiség együttesen emelték, fel tiltakozó szavukat Erdélyben a gyarmatosító politika ellen. Ezek az erők a román kommunista párt­ban és 1932 tol kezdve részben a Groza Péter vezetése alatt megalakult Ekések I'rontjában tömörültek. Együtt harcoltak Bukarest impe­rialistái és az erdélyi magyar grófok és tőké­sek ellen. v Ez a találkozása már abban az időben a magyar és román haladó erőknek, képezi a kezdetét a magyar—román barátságnak és en­nek folytatását jelenti ez a szerződés is. A bécsi döntés után a Horthy-rendszer ugyancsak az imperialista erők módszereivel, vérengzésekkel és tömeggyilkosságokkal—gon­doljunk itt Ördögfalvára, Ippre, Kissármásra — vonult be Eszak-Erdélybe. A román nyelv kisemmizése. a román iskolák beszüntetése gyorsan és radikálisan lett végrehajtva. A demokratikus román köztársaság az er­délyi magyarság, sorsában döntő változásokat hozott. Az együttélő népek egyenjogúsága, a román népi köz||rsáság állami alapelve, a megkötött kulturális-egyezmény, második cik­ke, a kulturális élet minden területén a nem­zeti egyenjogúság elvét deklarálja Az egyez­mény külön^ kiemeli a magyaré-román, illető­leg a román—magyar társaságok szerepét, amelyekről az előadó úr is beszélt. A budapes­ti Magyar—Román Társaság előadássorozatai­val, művészestjeivel» kiadványaival ismerteti meg a román kultúrát Magyarországon. A két nép barátságának szellemében folyt le 1947 áprilisában Budapesten a román kulturhét és kerültek kiadásra Eminescu válogatott művei. Ebben a szellemben létesült a Mocsáry Lajos magyar—román népi kollégium, a két nép ér­telmiségi ifjainak munkahelye, ahol a két né­pet érintő kérdések megoldásán dolgoznak. Most áll befejezés előtt a, Gheorghiú Dej — ro­mán—magyar kulturális kollégium és az an­dornaki _ Moesqpry-kastélyban létesült most a centenárium keretében a dunavölgyi szabad­egyetem. így kerülnek magvar és román értelmisé­gek, magyar és román munkások közel egy­máshoz és közös problémáikhoz. Az erdélyi ma­gyarság helyzetében máris gyökeres változá­sok állottak be. Kolozsvárott magyar tudomá­nyos egyetem működik és Marosvásárhelyen a, magyar egyetem orvosi fakultása. Kolozsvá­rott állami magyar színház és opera, Nagy­váradon, Szatmáron és Aradon államilag szub­vencionált magyar színházak vannak. A magyar elemi és középiskolák száma na­gyobb- mint a múltban bármikor: 1790 magyar népiskola és 173 magyar középiskola van Er­délyben. A magyar iskolahálózatot magyar tanügyi főigazgatóságok és tanfelügyelőségek vezetik. A magyar nyelv használata teljesen szabad. A földreform során a 16 erdélyi várme­gyében a magyar földmiyes lakosság és a ro­mán földmives lakosság azonos arányszámban jutott földhöz. A magyarság a közéletben fon­tos poziciókat tölt be. Demokrata magyarok állnak sok helyen a községi és megyei köz­igazgatás élén, sok minisztérium van felelős Posztokon is. A magyar népi szövetségnek • 28 képviselője van a parlamentben és van ma­gyar nejnzetiségi államtitkár. A törvények alapján nincsen semmiféle nemzetiségi meg­különböztetés. A végrehajtás során persze vannak még nagy hiányosságok, de a felsorolt tények óriási fejlődést mutatnak és biztosítékot szolgáltat­nak ahhoz, hogy a román demokrácia fejlődé­sével párhuzamosan a hiányosságok is eltűn­nek Persze a hosszú éveken keresztül a két nép között mesterségesen — az uralkodó osztályok érdekében — szított ellentéteknek, a népbe be­lenevelt (Sovinizmusnak maradványait nem le­het egyik napról a másikra eltüntetni, de már az eddig bekövetkezett változások és az a po­litika/amely a román kormány tetteiben meg­nyilvánult és amelynek szellemében ez aiz egyezmény is létrejött, mutatják, hogy a múlt végleg lezárult. Mi nem abból indulunk ki. ami múlóban van, hanem abból, ami most fej­lődik, most alakul és ez adja nekünk a biz­tos' tudatot ahhoz, hogy a két nép barátsága erősödni fog. A kulturegyezményben lefektetett és terv­bevett kulturális tevékenység a két ország tu­dósai, művészei. írói részéről lehetővé teszi, hogy a román és a magyar nép most valóban megismerhesse és kölcsönösen megbecsülhesse egymást. A népi demokráciák már eddig is megmutatták, hogy azok a változások, amelye­ket kormányzatukban, termelésükben, szociá­lis és kulturális téren megvalósítottak, szá­mukra a haladás és felemelkedés tekintetében nagy fölényt biztosítanak más berendezésű or­szágokkal szemben és nem kétséges, hogy ugyanez a fölény nyilvánul meg a népek kö­zötti barátság ^ kiépítésénél, mint a béke leg­főbb, biztosítékánál, szemben azokkal az orszá­gokkal, amelyek még ma is a más népek le­igáz ás ának és a háborús politikának útját járják. Ezt a tényt néha még egyébként ellenségéé beállítású körök is kénytelenek elismerni. így például a Parisban megjelenő jobboldali »Époque« 1948. január 18-i számában ezt írja. (Olvassa): »Bismarck idején a Dunamedencét vulkánnak, összetekeredett kígyónak, Európa rheumájának nevezték. Ez az idő elmúlt. Ma a Dunamedenee Görögországot kiviévé egyesítve van. Nincs szó irredentizmusról, nincs félté­kenység. Ilyen optimista kép bontakozik ki.« így ír a jobboldali »Époque«. A töi4énelem folyamán románok és magya­rok nem egyszer találtak egymásra olyan idő­pontban, amikor épen ÍA i népek .szabadsághar­cáról volt szó. Budai Nagy Antal # és Dózsa György magyar parasztforradalmaihoz nagy­számban csatlakoztak román parasztok is. Rákóczi mellett küzdöttek a román parasztok, népvezéreik: Pintea és Biatica szabad csapa­taiban. Románok voltak Rákóczi konstanti­nápolyi és moszkvai követei: Talabán János és Korbea Tódor. És ha 1848-ban Bem felszólítása ellenére sem találtak egymásria a. szabad­ságukért'harcoló magyar és román jobbágyok, a két nép legjobbjai akkor is helyes irányban igyekeztek vinni népeiket. Kossuth mély meg­győződéssel mondotta, hogy ;a) kát nép »test­véries egyegülésében van mm4egyiknek boldog jövője, nem pedig, ha az egyik elhagyja magát ámíttatni a másik elnyomására, 1 mert akkor olyan fegyverhez jut, amellyel magát is sújtja,« És ugyanebben a szellemben mondotta a ma­gyar szabadságharcért lelkesedve Zoe Golescu: »Isten adja-, hogy ez a két nép szívvel-lélekikel egyesüljön és , együtt valósíthass'a meg- az egyenlőség és festvériség nagyszerű eszméjét.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom