Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

519 Az országgyűlés 38. ülése 1948. évi január hó 30-án, pénteken. 5aÖ nökei nyugodt lélekkel kiszolgálták és a magyar dolgozók, a Magyar Dolgozók Szövetségébe tömörült haladó szellemű erdélyi magyarság és velük együtt éppen a román parasztok és értelmiség együttesen emelték, fel tiltakozó szavukat Erdélyben a gyarmatosító politika ellen. Ezek az erők a román kommunista pártban és 1932 tol kezdve részben a Groza Péter vezetése alatt megalakult Ekések I'rontjában tömörültek. Együtt harcoltak Bukarest imperialistái és az erdélyi magyar grófok és tőkések ellen. v Ez a találkozása már abban az időben a magyar és román haladó erőknek, képezi a kezdetét a magyar—román barátságnak és ennek folytatását jelenti ez a szerződés is. A bécsi döntés után a Horthy-rendszer ugyancsak az imperialista erők módszereivel, vérengzésekkel és tömeggyilkosságokkal—gondoljunk itt Ördögfalvára, Ippre, Kissármásra — vonult be Eszak-Erdélybe. A román nyelv kisemmizése. a román iskolák beszüntetése gyorsan és radikálisan lett végrehajtva. A demokratikus román köztársaság az erdélyi magyarság, sorsában döntő változásokat hozott. Az együttélő népek egyenjogúsága, a román népi köz||rsáság állami alapelve, a megkötött kulturális-egyezmény, második cikke, a kulturális élet minden területén a nemzeti egyenjogúság elvét deklarálja Az egyezmény külön^ kiemeli a magyaré-román, illetőleg a román—magyar társaságok szerepét, amelyekről az előadó úr is beszélt. A budapesti Magyar—Román Társaság előadássorozataival, művészestjeivel» kiadványaival ismerteti meg a román kultúrát Magyarországon. A két nép barátságának szellemében folyt le 1947 áprilisában Budapesten a román kulturhét és kerültek kiadásra Eminescu válogatott művei. Ebben a szellemben létesült a Mocsáry Lajos magyar—román népi kollégium, a két nép értelmiségi ifjainak munkahelye, ahol a két népet érintő kérdések megoldásán dolgoznak. Most áll befejezés előtt a, Gheorghiú Dej — román—magyar kulturális kollégium és az andornaki _ Moesqpry-kastélyban létesült most a centenárium keretében a dunavölgyi szabadegyetem. így kerülnek magvar és román értelmiségek, magyar és román munkások közel egymáshoz és közös problémáikhoz. Az erdélyi magyarság helyzetében máris gyökeres változások állottak be. Kolozsvárott magyar tudományos egyetem működik és Marosvásárhelyen a, magyar egyetem orvosi fakultása. Kolozsvárott állami magyar színház és opera, Nagyváradon, Szatmáron és Aradon államilag szubvencionált magyar színházak vannak. A magyar elemi és középiskolák száma nagyobb- mint a múltban bármikor: 1790 magyar népiskola és 173 magyar középiskola van Erdélyben. A magyar iskolahálózatot magyar tanügyi főigazgatóságok és tanfelügyelőségek vezetik. A magyar nyelv használata teljesen szabad. A földreform során a 16 erdélyi vármegyében a magyar földmiyes lakosság és a román földmives lakosság azonos arányszámban jutott földhöz. A magyarság a közéletben fontos poziciókat tölt be. Demokrata magyarok állnak sok helyen a községi és megyei közigazgatás élén, sok minisztérium van felelős Posztokon is. A magyar népi szövetségnek • 28 képviselője van a parlamentben és van magyar nejnzetiségi államtitkár. A törvények alapján nincsen semmiféle nemzetiségi megkülönböztetés. A végrehajtás során persze vannak még nagy hiányosságok, de a felsorolt tények óriási fejlődést mutatnak és biztosítékot szolgáltatnak ahhoz, hogy a román demokrácia fejlődésével párhuzamosan a hiányosságok is eltűnnek Persze a hosszú éveken keresztül a két nép között mesterségesen — az uralkodó osztályok érdekében — szított ellentéteknek, a népbe belenevelt (Sovinizmusnak maradványait nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni, de már az eddig bekövetkezett változások és az a politika/amely a román kormány tetteiben megnyilvánult és amelynek szellemében ez aiz egyezmény is létrejött, mutatják, hogy a múlt végleg lezárult. Mi nem abból indulunk ki. ami múlóban van, hanem abból, ami most fejlődik, most alakul és ez adja nekünk a biztos' tudatot ahhoz, hogy a két nép barátsága erősödni fog. A kulturegyezményben lefektetett és tervbevett kulturális tevékenység a két ország tudósai, művészei. írói részéről lehetővé teszi, hogy a román és a magyar nép most valóban megismerhesse és kölcsönösen megbecsülhesse egymást. A népi demokráciák már eddig is megmutatták, hogy azok a változások, amelyeket kormányzatukban, termelésükben, szociális és kulturális téren megvalósítottak, számukra a haladás és felemelkedés tekintetében nagy fölényt biztosítanak más berendezésű országokkal szemben és nem kétséges, hogy ugyanez a fölény nyilvánul meg a népek közötti barátság ^ kiépítésénél, mint a béke legfőbb, biztosítékánál, szemben azokkal az országokkal, amelyek még ma is a más népek leigáz ás ának és a háborús politikának útját járják. Ezt a tényt néha még egyébként ellenségéé beállítású körök is kénytelenek elismerni. így például a Parisban megjelenő jobboldali »Époque« 1948. január 18-i számában ezt írja. (Olvassa): »Bismarck idején a Dunamedencét vulkánnak, összetekeredett kígyónak, Európa rheumájának nevezték. Ez az idő elmúlt. Ma a Dunamedenee Görögországot kiviévé egyesítve van. Nincs szó irredentizmusról, nincs féltékenység. Ilyen optimista kép bontakozik ki.« így ír a jobboldali »Époque«. A töi4énelem folyamán románok és magyarok nem egyszer találtak egymásra olyan időpontban, amikor épen ÍA

i népek .szabadságharcáról volt szó. Budai Nagy Antal

# és Dózsa György magyar parasztforradalmaihoz nagyszámban csatlakoztak román parasztok is. Rákóczi mellett küzdöttek a román parasztok, népvezéreik: Pintea és Biatica szabad csapataiban. Románok voltak Rákóczi konstantinápolyi és moszkvai követei: Talabán János és Korbea Tódor. És ha 1848-ban Bem felszólítása ellenére sem találtak egymásria a. szabadságukért'harcoló magyar és román jobbágyok, a két nép legjobbjai akkor is helyes irányban igyekeztek vinni népeiket. Kossuth mély meggyőződéssel mondotta, hogy ;a) kát nép »testvéries egyegülésében van mm4egyiknek boldog jövője, nem pedig, ha az egyik elhagyja magát ámíttatni a másik elnyomására,

1 mert akkor olyan fegyverhez jut, amellyel magát is sújtja,« És ugyanebben a szellemben mondotta a magyar szabadságharcért lelkesedve Zoe Golescu: »Isten adja-, hogy ez a két nép szívvel-lélekikel egyesüljön és , együtt valósíthass'a meg- az egyenlőség és festvériség nagyszerű eszméjét.«