Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-36

499 -Az országgyűlés 36. ülése 1948. , Mélyen t. Országgyűlés! A demokrata néppárt éppen világnézeténél fogva építő ellenzék • kíván lenni, s hiszem és meg vagyok róla győződve, minden egyes olyan törvényjavaslat iránt, .amelyet a mélyen t. kormány az országgyűlés^ elé fog terjeszteni, és< amely valóban a közjót éï a mi világnézetünknek megfelelően az általános emberi jót célozza, mi mindenkor készséges helyesléssel fogunk adózni. (SZÉKELY Imre Kálin ám (dn): Ugy van!) Mélyen t. Országgyűlés! Azért is üdvözlöm ezt a javaslatot, mert .ebből a javaslatból — mint ahogyan az előadó úr is rámutatott — kicsendül a humánum és kicsendül a megbocsátás szelleme. A demokrata néppártnak köztudottan prograrnmja, illetőleg sajátossága a keresztény világnézet, a keresztény világnézetnek pedig első és legfőbb erkölcsi posztulátuma, parancsa a felebaráti szeretet. A felebaráti szeretet pedig: megbpesátás nélkül el nem képzelhető. Amikor tehát r ez a törvényjavaslat a megbocsátás szellemét sugározza ß magyar országgyűlés házában és a magyar nép felé, a demokrata néppárt csak örömmel üdvözölheti ezt a javaslatot. T. Országgyűlés! A törvényjavaslat általános méltatásában egy tényre szeretnék rámutatni. Tudniillik ebből a javaslatból is és az előbb mondottakból is kikövetkeztethető az a szerény megállapításom, hogy a keresztény világnézet nemcsak hogy összefér, hanem valójában együtt is, egy vonalon is halad a valóságom demokráciával. Amikor tehát eg*y olyan . törvényjavaslatot üdvözölhetünk itt. mimt a most szóbanforgó.törvényjavaslat, akkor azzal kapcsolatosan hangsúlyoznom kell ezt a szerény megállapításomat, hogy ne érje vád a keresztény világnézetet olyan szempontból, mintha bármily vonatkozásban is ellenzője vagy ellenfele volna az igazi demokráciának. Ami a törvényjavaslatot általánosságban illeti, még egy egyéni megállapítást szeretnék tenni. Én ezt ,a törvényjavaslatot — amiként az előadó úr ismertetéséből is kicsendült — szintén kegyelmi törvényjavaslatnak tekintem, mert hiszen az általános büntetőjogi tanok szerint nemcsak >a büntetés elengedésével, ha nem a büntetés egy részének elengedésével, a büntetés megváltoztatásával és felfüggesztésével is gyakorolható a kegyelem. Én tehát ezt a törvényjavaslatot — ez csak egyéni véleményem — (szívesebben vettem volna az éppen előbb letárgyalt törvényjavaslat' keretében. mert ez tulajdonképpen szervesen ahhoz a javaslathoz csatlakozik. Ami

< a^ törvényjavaslat általános részét illeti, miután az előadó úr egészen kimerítően ás — mondhatom — pártunk álláspontjának is megfelelően ismeretté ezt a javaslatot, minthogy elvben az eddig elmondottak szerint is csak örömmel csatlakozhatom hozzá, csupán egy r kívánalmat szeretnék általánosságban' hozzáfűzni és ez a következő volna. t Valamennyien tudjuk, — éppen előttem szólott Vészy Mátyás mélyen t. képviselőtársunk is megemlítette, — hpgy a magyar nép egyik jellemvonása iaz," hogy földmívelő nép és jelentékeny részében tanyákon él; tehát hosszabb idő szüksége« ahhoz,'hogy a magyar nemiek egy jelentékeny része egy új törvényalkotásról megfelelően értesülhessen. Én tehát valahogyan a jelentkezési kötelezettségre megszabott 30 napi határidőt egy kissé kevésnek tartom ebből a szempontból. (HAJDÚ Gyula (kp) államtitkár: Ki van terjesztve 60 nsapra!) évi január hó 15-én, csütörtökön. 500 ." •• / , •''•••'-' •'•.-•'." A jelentkezésre 30 nap van! Ezt kissé rövidnek tartom és miután itt nem elvi jelentőségű kérdésről van szó, kérem az előadó urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, vájjon ezt a határidőt nem lehetne-e >a büntetőjogban é,s különösen a polgári jogszabályokban alkalmazott 90 napra, felemelni. (HAJDÚ Gyula (kp): Már kiegyeztünk 60 napban az igazságügyi bizottságban!) A jelentkezési kötelezettségnél kérnék 90-et. Ez nincs 60-ra felemelve, (hanem ^ csak a felszabaduláskori elbocsátás. Idevágóan kérném a 90 napot. Általánosságban én »a törvényjavaslatban három fő szempontot látok. Az. egyik szempont az, hogy a törvényjavaslat megkívánj, i azoktól, akik rendkívüli körülmények" között büntetésük végrehajtása előtt a letartóztatási intézetből megszabadultak, hogy emberségesen, becsületesen álljanak a hatóság elé és jelentkezzenek- A törvényjavaslat megállapít egy bizonyos jelentkezési kötelezettséget. Ezt nagyon (helyesnek tartom, mert ez tulajdoniképpen egyénileg és nemzetnevelési szempontból is, de j.eUemki alakító szempontból is fontos. Másodsorban ehhez a jelentkezési kötelezettséghez fűzd azután a törvényjavaslat a megfelelő jogi hatást és pedig az első számú jogi hatás atz. hogy az illető, aki idő előtt kiszabadult a letartóztatási intézetből, a törvényben felsorolt .okok és módok következtében, ha ennek a jelentkezési kötelezettségének eleget tesz, éppen azért, mert bizonyos férfias helytállásról tesz tanúbizonyságot, szerény nézetem szerint külön jutalmat kap. Ez a jutalom abban nyilvánul, hogy az az idő, amely a kiszabadulástól a jelentkezési kötelezettségig eltelt, egyrészről büntetésébe feltétel nélkül beszámítható,. ha egyébként kivételező okok nem forognak fenn, másrészről pedig — és ez 3) jelentősebb jutalom — amennyiben még így sem ment volna teljesen foganatba a büntetés végrehajtása, ia hátralévő részre nézve feltételesen szabadlábra kerül éspedig a nehezebb és kivételezett esetektől eltekintve, mindenféle intézkedés nélkül automaftikusan. Ezáltal lehetővé válik részére* is az

# a feltételezés, amely a törvényjavaslatból kicsendül, hogy nevezetesen az idő előtti kiszabadulás, továbbá a társadalmi életben való elhelyezkedés ás megfelelő magatartás következtében a feltételes szabadlábra helyezés idején sem. fog újabb bűncselekményt elkövetni és ennek követkéz" tében a büntetés végleges elengedésére egészen méltóvá fog válni. Mármost szintén meg kell említenem, •— mert nagyon helyesnek tartom, — amiről a törvényjavaslat 6. §-a intézkedik, hogy azok, akik emberileg már sokkal súlyosabban szenvedtek, mint ha a büntetést rajtuk végrehajtották volna, az egyéb feltételek fennforgása nélkül is élvezik ezt a bizonyos beszámítást, vagyis az addig eltelt időnek a büntetés végrehajtásába való beszámítását. Hasonlóképpen nagy örömmel üdvözlöm általánosságban a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely a 7. §-ban olvasható és amely a fiataikoíűakra vonatkozik; nevezetesen, hogy a feltételes szabadlábrahelyezés a fiatalkorúak esetében akkor is fennforog. (l$O0) ha - az egyéniségének megfelelő elhelyezkedése és munkában való foglalkoztatása felismerhető, ha egyébként az eddigi jogszabályok alapján