Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-36

475 Àz országgyűlés SÔ. 'ülése Í9í8 évî fanuár ho í5-én, csiitöriökon, 47G törvényjavaslathoz a -Magyar Kommunista Párt. a Szociáldemokrata Párt. a Demokrata Néppárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Magyar Demokratapárt jelentettek be szónokokat, éspedisr Szirmai István, Száva István, Abay Nemes Oezkár, Székelv Béla és Lukács Vilmos országgyűlési képviselő urakat. Gerencsér György előadó urat illeti a szó. GERENCSÉR: GYÖRGY (kp) előadó: T. Országgyűlés!. A magyar köztársaság megalapításának és az 1848/49. évi szabadságharc és forradalom emlékére engedélyezendő közkegy eleimről szóló törvényjavaslat célja az, hogy a törvényhozás e két nagyjelentőségű évforduló alkalmáhól megalkossa népi demokrá" ciánk első közkegyelmi törvényes rendelkezésé'Hogy felszabadulásunk után alig három esztendővel máris amnesztia-törvényt iktathatunk .be- ezt demokráciánk megszilárdulásának köszönhetjük. Ezt a megszilárdulást viszont köszönhetjük a magyar nép, a magyar dolgozó milliók hatalmás erőfeszítésének, valamint annak az éberségnek, amellyel az ország őszinte becsületes demokratái őrködtek fiatal demokráciánk fejlődése felett. T. Országgyűlési Az 1948. év az ünnepi centenárium esztendeje- A magyar nép készül az 1848/49-es szabadságharc és forradalom méltó megünneplésére, és éppen ezért a törvényhozás alkalmat lát arra, hogy a megbocsá" tás széliemét nyilvánítsa azok felé. akik amellett, hogy enyhébb vagy menthetőbb okokból vétettek a jogrend ellen, egyúttal az elkövetett cselekmény természetéből ítélve reményt nyújtanak arra, hogy a büntetés alól mentesülvén, építő, hasznos polgárai lehetnek ismét demokratikus hazánknak. De nehogy ibárki is tévedésbe essék: ez & közkegyelmi javaslat nem vonatkozhatik és nem i« vonatkozik! demokráciánk javíthatatlan megrögzött ellenségeire, nem vonatkozik azokra» akik a magyar demokrácia nagylelkűségét felforgató törekvésekkel és romboló akciókkal viszonoznák. Éppen ezért kérem az igen t. Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot úgy, ahogyan azt az igazságügyi bizottság is elfogadta, eredeti szövegezésében elfogadni szíveskedjék- (Taps a kommunista párt soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! HEGYES! JÁNOS áeovzö: Szirmai István! SZIRMAI ISTVÁN (kp): T. Országgyűlés ! Egyetértek előadó képviselőtársammal abban, hogy a közkegyelem gyakorlását időszerűvé tetîe a magyar demokrácia ereje és megszilárdulása. Bizonyítja ez a törvényjavaslat, hogy Magyaroszágon új értelmű, új tartalmú rend van kialakulóban: a népi demokrácia rendje. Az elmúlt években folytatott harcok eredményeként népi demokráciánk nagyjában befejezte a földreform során juttatott földek telekkönyvezését, a bankok államosításával nagyipari termelésünk nagyobbik hányada a.z állam kezébe került. A magyar paraszt ma már nem a nagybirtokosok hasznáért, ha^em önmaga javáért dolgozik, és saját földjét -művelheti. A magyar munkás ma már nem a kapitalisták profitjáért, hanem önmaga javáért,* osztályod társainak, s ezzel nemzetének felvirágoztatásáért végzi munkáját. Gazdasági életünk új rendjében többé nem a, kapitalistáké, nem a földesuraké áz irányítás, hanem a demokratikus magyar államé, amely a hároméves terv keretébén tervszerű gazdálkodást kezdett. Értékálló pénzünk, defieitmentes államháztartásunk ma már nem kevesek profitéhségét, harácsolási vágyát, hanem a dolgozó nép egészének javát, felemelését szolgálja. Üj gazdasági rendünk kialakulását, a politikai életünkben kiharcolt változások tették lehetővé, az tette lehetővé, hogy a politikai vezetésbői eltávolítottuk a régi úri rend élharcos brigádjait,- demokratikusabbá tettük az államhatalmat, és az ország ma már egyre inkább a népé, egyre több hatalom kerül .a nép kezébe. A magyar állam rendőrsége, demokratikus hadseregünk a kialakuló új rend híve és őre, védi a dolgozó nép érdekeit, békéjét és nyugalmát. Az ország fegyveres erőit ma már senki sem használhatja fel a nép ellen. Ezeknek az erőknek köszönhetjük, hogy szétvertük a reakció nagyobb, szervezett erőit, hogy hónapök óta válságoktól mentes a kormányzás, ihogy megszilárdult az országban a rend és nyugalom. Ezeknek az erőknek köszönhetjük, hogy megjavult a közbiztonság, a:z élet- és vagyonbiztonság. Ebben az országban ina már, mindenki nyugodtan, biztonságban élhet, dolgozhat, szórakozhat, utazhat, aki nem a nép ellensége. A munkásbíróságok^ munkábaállításával a nép részt kapott a bíráskodás jogából, és ezek a bíróságok jó őrei a kialakuló új népi rendnek, minden bizonnyal jobb őrei, mint a szakbíróságok. Ezeknek eredményeképpen demokráciánk erejének jele, hogy ma közkegyelmet gyakorolhatunk. Felvetették ebben a parlamentben Nagy Ferencék, Pfeifferék padsoraiból nem is egyszer a közkegyelem kérdését. Erről akkor éppen azért nem lehetett szó, mert ők is itt ültek a parlamentben, mert szerepük volt az ország kormányzásában. Ezért volt még akko*' gyönge a magyar demokrácia- Nem volt az országban rend, nyugalom. Tudtuk mi akkor is nagyon jól, hogy ők a közkegyelem felvetésével nem nyugalmat, hanem nyugtalanságot akartak okozni és új cinkosokat kerestek öszszeesküvő terveikhez. Ma amnesztiáról éppen a,zórt van és lehet szó, ma közkegyelmet éppen azért gyakorolhat a magyar demokrácia, mert ezek az urak már nincsenek itt, ezeknek m. uraknak már nincs szerepük a magyar politikai élet vezetésében. A közkegyelem időszerűségét a javaslat a szabadságharc és forradalom évszázados jubileumával is indokolja. Ha erre hivatkozunk, nem lesz fölösleges megemlékezni arról sem, hogy felszabadulásunkat nem követte terror, bogry nem rendezett senki vérfürdőt, hogy nem vezetett senki bosszúhadjáratokat, hogy a mi rabjaink nem vasraverve és nem Kuf steinhan ülnek, hogy az évtizedes ellenforradalom leverése a nép egészének szabadságát hozta és nem rabságát, hogy "bírói ítéleteinkkel a nép szabadságát, a nemzeti függetlenségét védjük "j és nem idegen hatalom önkényuralmát, mint csaknem száz esztendővel ezelőtt Haynau és 1" a Habsburgok pribékhada. De emlékezzünk t. Országgyűlés, ez alkalommal arra is, milyen volt Horthy ellenforradalmának bosszúhadjárata, a fehér terror, hogyan pusztították a, nép legjobb fiait, 1848—49 szellemének 1918—19-es képviselőit, és arra is emlékezzünk, hogy Horthyék nem ismertek kegyelmet, ha szabadságharcosokról, politikai bebörtönzöttekről